Néhány válaszlevél a sóhivataloktól…

A szolgálati nyugdíjak 2012. január 01-től történő megszüntetése okán, valamint a szolgálati járandóságban részesülőkre vonatkozó szabályozások miatt több panasz, beadvány indult útnak (érdekvédelmi szervezetektől és magánszemélyektől) itthon, Magyarországon és az EU különböző fórumaihoz címezve.

Néhány válaszlevél megérkezett 2012. év első heteiben, ebből négyet teszünk közzé.

1. Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóság válaszlevele (2012.01.12.)

A válaszlevél itt letölthető: 1.oldal, 2.oldal!

2. Egyenlő Bánásmód Hatóság válaszlevele (2012.02.03.)

A válaszlevél itt letölthető: 1.oldal, 2.oldal!

A hatósági eljárást kezdeményező levél itt letölthető: 1.oldal, 2.oldal!

3. Szolgálatellátással összefüggő egészségkárosodás minősítésével kapcsolatos kérdésre az (egykori) munkáltató válaszlevele

A válaszlevél itt letölthető: 1.oldal, 2.oldal!

A kezdeményező levél itt letölthető: 1.oldal, 2.oldal!

4. NYUFIG-tól érkező válaszlevél a szolgálatellátással összefüggő egészségkárosodás minősítésével kapcsolatosan

A válaszlevél itt letölthető!

A kezdeményező levél itt letölthető!

 Szolgálat és Becsület

 

You can leave a response, or trackback from your own site.

10 hozzászólás: “Néhány válaszlevél a sóhivataloktól…”

  1. Pesuth Mária szerint:

    Én Magyarországon nem is várok mást, csak elutasítást, mert minden hivatalnok félti a munkahelyét, senki nem akar munkanélküli lenni!

    Elég a bizalomvesztésre hivatkozni, – ami elég tág fogalom – és máris kinn találják magukat az utcán!!

  2. Morfolgo szerint:

    A “sóhivatalok” ügyintézői maguk sem tudnak mit tenni, mint a hatályos – helyenként egyáltalán nem egyértelmű – jogszabályokat alkalmazni. Én nem őket hibáztatom, hiszen mindannyian az államigazgatásban (közférában) dolgoztunk aktív időszakunkban, tudjuk hogy megy ez. Szolgáltunk, az utasítást, parancsot végrehajtottuk akár egyetértettünk vele akár nem.

  3. kj66 szerint:

    Tisztelt Kollégák, Bajtársak!

    Nem kell, nem szabad csüggedni!! Ha a hazai jogorvoslati lehetőségek (nem kívánom minősíteni) kimerülnek, a próbaperek esetleg nem vezetnek eredményre, akkor maradnak a nemzetközi keresetek. (Európai Unió Bírósága, az Európai Tanács keretében működő Emberi Jogok Európai Bírósága).

    Hogy ne legyünk annyira pesszimisták: (curia.europa.eu)

    „Az Európai Unió Bírósága az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) igazságszolgáltatási szerve. Három igazságszolgáltatási fóruma van: a Bíróság, a Törvényszék, valamint a Közszolgálati Törvényszék. Ezek legfontosabb feladata az Unió jogi aktusai jogszerűségének vizsgálata, illetve az Unió joga egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása.

    Ítélkezési gyakorlatában a Bíróság kifejtette, hogy a nemzeti igazgatási szerveknek és a tagállami bíráknak kötelességük, hogy hatáskörükben teljes mértékben alkalmazzák az uniós jogot, és védelmezzék az állampolgárokat e jog alapján megillető jogokat (az uniós jog közvetlen hatálya), egyúttal pedig tekintsenek el az uniós joggal ellentétes nemzeti jogi rendelkezések alkalmazásától, függetlenül attól, hogy e rendelkezéseket az uniós norma megalkotása előtt vagy azt követően fogadták el (az uniós jog elsődlegessége a nemzeti joggal szemben).

    A Bíróság továbbá kimondta a tagállamok uniós jog megsértéséért való felelősségét; e felelősség egyrészt az állampolgárok uniós jogi normákban biztosított jogainak védelmét döntően megerősítő eszköz, másrészt e jogi normák tagállamok általi gondosabb végrehajtását elősegíteni képes tényező. A tagállamok által elkövetett jogsértések miatt tehát kártérítési keresetet lehet indítani, amely bizonyos esetekben súlyos következményekkel járhat a tagállamok államháztartására.

    Ezenkívül az uniós joggal kapcsolatos bármilyen tagállami kötelezettségszegés miatt eljárást lehet indítani a Bíróság előtt, és ha a tagállam nem hajtja végre a kötelezettségszegést megállapító ítéletben foglaltakat, a Bíróság kényszerítő bírság és/vagy átalányösszeg megfizetésére kötelezheti a tagállamot. Ugyanakkor egy irányelv átültetésére elfogadott intézkedések Bizottságnak való bejelentésének elmulasztása esetén ez utóbbi javaslatára a Bíróság már a kötelezettségszegést megállapító első ítélet meghozatalakor pénzbírságot szabhat ki az érintett tagállammal szemben.

    A Bíróság együttműködik a tagállami bíróságokkal is, amelyek az uniós jog területén rendes bíróként járnak el. Bármely, uniós joggal kapcsolatos jogvitában eljáró nemzeti bíróság jogosult – sőt, néha köteles – előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjeszteni a Bíróság elé. A Bíróság feladata pedig az, hogy értelmezze az uniós jogi szabályokat, vagy megvizsgálja azok jogszerűségét.

    A Bíróság ítélkezési gyakorlatának fejlődése is jelzi, hogy az intézmény nagyban hozzájárult az állampolgárok uniós jogból eredő – és mindennapi életüket megannyi módon érintő – jogainak védelmét biztosító jogi térség kialakításához.”

  4. Nagy József szerint:

    Egyelőre nem jó ezek a hírek. 🙁

  5. Nagy József szerint:

    Még a végén beszopjuk az egészet, hiába próbálkozunk Brüsszelben?

  6. tompa szerint:

    Csak nem képzelte valaki is hogy nekünk adnak igazat, ugye nem ?

  7. Morfolgo szerint:

    Az 1. pont alatti téma az alaptörvényre és nem a szolgálati nyugdíj megszüntetésére vonatkozó EU-jogot sértő törvényre vonatkozik.(A beadvány dátuma is a törvény megszületése előtti!)
    A kérdéses hazai törvény és a végrehajtására vonatkozó kormányrendelet továbbra is sérti az EU jogbiztonságra és egyenlő bánásmódra vonatkozó alaptörvényét.

    Javaslom minden bajtársnak, hogy minden nyugdíjas kedvezménytől megfosztott kiadásnál (bérlet, utazási jegy stb.)kérjenek számlát, mert ha majdan kártérítésre kerül sor, akkor igazolni kell (!!!!) a jogszerűtlenségből adódó anyagi veszteséget!

  8. veterán szerint:

    Tisztelt Bajtársak!Ezek a válaszok mind Európa,mind Magyarország szégyene!!! A legszégyenteljesebb,a BV.Intézet, és a Nyugdijfolyósító válaszlevele.Szivesen elbeszélgetnék velük,hogy mitől ilyen lelkesek a visszamenőleges, alkotmánymódosítástól jogfosztott, emberekkel szemben.Mondja már el nekem valaki,hogy a Nyugdij Intézet milyen minősítőhatározatot követel rajtunk.Tudomásom szerint,ezt a határozatot az én esetemben a HSZT.18O.§.3.4.5.alapján a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősitő határozat).Erről miért nem világosítja már fel valaki őket,meg arrol is,hogy ezt a határozatot irásban kell foglalni,és azt a hivatásos állomány tagja részére megküldeni,nem beszélve a 15.napos fellebbezési lehetőségről illetve,a bírósági jogorvoslatról.Az állam által elkövetett,kötelességszegést ill.a törvénytelenségeket ne a mi nyakunkba varják már.A BV.Intézet parancsnoka,mióta orvos,hogy felülbirálja a FÜV.határozatokat,és mióta illetékes arra,hogy eldöntse ki mikor,és miért beteg.Ez is csak Magyarországon történhet meg!!!!!

  9. kj66 szerint:

    Az 1.pont alatti válaszlevéllel kapcsolatban:
    A jogérvényesülés, a jogbiztonság csak a jelennek és esetleg a jővőnek szól? A visszamenőleges hatályú jogalkotásra már nem vonatkozik?

    A 2.,3. és 4. pont alatti valaszlevelek:
    “No comment” (ez várható volt)

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.