Még egyszer a jogos elégtételről…

2013. május 22-n érkezett az ECHR-LE4.1aR AT/og. azonosító számú levél dr. Bárándy Péter ügyvéd részére, Strasbourgból, S. Naismith kamarai jegyzékvezetőtől (Section Registrar), amely tájékoztató mellékletet is tartalmaz a kérelem (panasz) közlését követő eljárás menetéről, többek között a jogos elégtétellel kapcsolatos eljárási rendről is.

A jogos elégtétellel kapcsolatosan folyamatosan sok kérdés érkezik az egyesület elnökségéhez szakemberektől és szakembernek látszó, vagy laikus emberektől is, több esetben nem az egyesületünk tagságától.

A Szolgálat és Becsület eddig is közzé tette azokat az információkat vagy dokumentumokat, rész iratokat, melyek tartalma a nyílt közlésre alkalmas volt.

Több közösségi oldalról bemásolt, hozzáértőkre történő hivatkozással, sokszor szakzsargonba ágyazva, latin jogi kifejezésekkel teletűzdelt útmutatásokat és kioktatásokat kap az egyesületünk elnöksége.

Természetesen minden javaslatot és észrevételt továbbítunk a jogi képviselőnknek.

Az azonban már megállapítást nyert több soron, hogy sok igazinak látszó vagy áljogi doktor osztja a tanácsot, persze ügyvédi felelősség, ügyvédi tapasztalat, szakjogászi ismeret és végzettség nélkül. Úgy teszik ezt többen, mintha a jogi egyetemen tartanának oktatást, annak ellenére, hogy maximum egy szolgálati járandósággal kapcsolatos fórumot, álfórumot működtetnek, s valószínűsíthetően egy nagyon ismerős, az egyik közép-európai ország közelmúltbéli (bukott) köztársasági elnökének lehettek iskola,- évfolyam vagy osztálytársai: abban a bizonyos doktori képzőben…

 Tehát:

1, Dr. Bárándy Péter az egyesületünk minden egyes tagjának a panaszát beterjesztette az EJEB elé és minden egyes panaszos tagunk egyéni meghatalmazása alapján a jogi képviseletet is ellátja.

2, A panaszosok (kérelmezők) a magyar államot panaszolták be a strasbourgi EJEB-en.

3, A bepanaszolt fél a magyar állam, a bepanaszolt felet értelemszerűen a mindenkori magyar kormány képviseli.

4, Az Egyezmény 41. Cikke szerinti, a jogos elégtételre vonatkozó igényét be kell jelenteni a panaszos jogi képviselőjének.

5, Amennyiben a panaszos (jogi képviselője) a kérelem kommunikációját követően a Kormány észrevételeire nem kíván válaszolni (2013. szeptember 11. napot követően), illetve az Egyezmény 41. Cikke szerinti jogos elégtételre vonatkozó igényt benyújtani, úgy a Bíróság határozatot hozhat, hogy a panaszos nem érdekelt az ügy folytatásában, ezért törli a kérelmet az ügylistáról (Egyezmény 37. Cikk (1) bek. a, pont).

6, A jogos elégtétel kifejezést másként méltányos elégtételnek is nevezhetjük, továbbá magyarosan, de enyhén pontatlanul, a jobb megértés érdekében: kártérítésnek is.  A reparáció (latin) szót sokan kezdik használni a Szolgálat és Becsület cikkei ellenében, szándékosan kerülve az EJEB által használt jogos elégtételi kifejezést. A reparáció jelentése: orvoslás, kárpótlás, elégtételadás, ritkábban háborús jóvátételt is jelent, sőt az egyes növények esetében a sérült részt helyreállító folyamatok szakkifejezése is a reparáció.

6, A jogos elégtétellel kapcsolatosan külön felhívta a Bíróság a figyelmet az Eljárási Szabályzat 60.§-ára, mely szerint, ha a kérelmező elmulasztja a megadott határidőben előterjeszteni a számszerűsített igényt és annak mellékleteit, a Kamara részben vagy egészben elutasíthatja a jogos elégtételre vonatkozó igényt. Ez arra az esetre is érvényes, ha a kérelmező az eljárás korábbi szakaszában már jelezte a jogos elégtételre vonatkozó igényét.

7, A Szolgálat és Becsület, mint az egyesületünk minden egyes tagjának egyéni panaszát szervezetten kezelő civil szervezet, perközösség, szerencsésnek tudhatja magát, hogy az EJEB 3 fő kiválasztott panaszos minta-ügyei között (pilot-eljárás) kettő tagunk érintett.

Így mint munkában, mint felelősségben fokozott az egyesületünk terhelése. Mások érdekében is, az egyesületünk tagságától plusz adatokat, információkat és nyilatkozatokat kell bekérnünk, tárolnunk és feldolgoznunk. A korábban közzé tett 17.000 EUR számszerűsített jogos elégtételi középértékkel kapcsolatos adatbekérések csak azokat tagjainkat érintik, akik e méltányos elégtételen felül tudják és akarják igazolni a további, kirívó, egyedileg (nagyobb) elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kárukat. Akiknek ilyen kárigényük bizonyíthatón nincs, azoknak nem kell adatlapot küldeniük az egyesület elnökségének.

Egyébként már az eddig beérkezett kártérítési esetek, példák és számszerűsített kimutatások is jól mutatják, hogy nem egy penészes cellában eltöltött rossz közérzet bizonyította egyezménysértésről (lsd: Hagyó-féle EJEB ítélet) vagy egy 2006-as „sün-akcíós” közterület elzárásból származó egyezménysértés áldozatai vagyunk. Sokkal inkább az EJEB történetének egyik legkirívóbb panaszáradatát adtuk be, Európában példa nélküli jogsérelmek nevesítésével! A jogos elégtétel számszerűsített összegét, valószínűleg az egységesítés irányába tolva, a 17.000 EUR fölé kell helyeznünk, akár egy nagyságrenddel is. Erről 2013. szeptemberben kell döntenünk az egyesületünk  jogi képviselőjével egyeztetve.

Szolgálat és Becsület elnöksége

You can leave a response, or trackback from your own site.

40 hozzászólás: “Még egyszer a jogos elégtételről…”

  1. tóth béla szerint:

    Ezt a hülyeséget meg legalább Ti hagyjátok, hogy az ország meg eu. elöregedése miatt a járulék befizetés és nyugdíjfizetés stb…Számtalan közgazdász szakértő (az igazmondók közül!) elmondta,leírta már, hogy fedezi a tőlünk levont járulék a nyugdíjunkat, persze ha az felelősen lett kezelve és meg is van, már mint az ún. állami nyugdíjkassza. Az én munkáltatóm évi 22 havi bért fizetett járulékkal együtt . . .Ja és öregségi nyugdíjasok vagyunk – semmi közük az életkorunkhoz! A “civil” szabályok szerint pedig most is elég a húsz év munkaviszony a nyugdíj számításhoz-folyósításhoz, legfeljebb kicsit kevesebb az összeg, de találhatott a delikvens aranyat is közben az Amazonason . . .

  2. tóth béla szerint:

    A “kacsahajó” meg “Concordia” ügyekben kétszázhatvan milliós (Ft-ban)kártérítések …a mi ügyünk annyiban megállja az összehasonlítást (már elnézést – és semmi cinizmus!), hogy a lehetséges “halálnemünk” nem a vízbe fúlás lesz, lehet. (+ ezeket a fent jelzett összeget ún. magáncégek állják – a mi esetünkben pedig a világ /egyik?/ leggazdagabb élőhelyének mindenkori kormányai teljesítenék, akik egyébként törvényileg vállalták (1996-os Hszt például) a nyugdíjak előteremtéséhez szükséges ún. gazdasági feltételek biztosítását). Ferenc! – nem a hiányzó %-kal számoltam . . .hanem egy átlaggal, érted?

  3. E. Ferenc szerint:

    Bővebben: Nem kell magyarázni, hogy miért. Mindenkinek a hiányzó összeg 65 éves koráig. Csak azt nem tudom, ha kitalálnak egy nagyobb %-os elvonást, akkor újabb kárigény érvényesíthető-e az EJEB-nél.

  4. tóth béla szerint:

    Az ab döntésére is figyelemmel . . .keveslem az eddig “tervezett” kártérítés – EJEB – összegét (17E Eur – kb. 5MFt). Véleményem szerint a jogos összeg 30-40MFt lenne fejenként, tekintetbe véve, hogy hatvanöt éves korunkig fedezze a nyugdíjunkat (ugye nem kell részleteznem, hogy miért gondolom így?)

  5. mariann szerint:

    Ja, igen elfelejtettem:
    Megkövetek mindenkit, mivel egy korábbi hozzászólásomban – még az AB döntését megelőzően – azt mondtam/írtam, hogy amennyiben az AB döntése számunkra kedvező lesz, úgy lehet a hazai bíróságon jogorvoslatot kérni és perelni az elvont járandóságért.
    Hát tisztelettel úgy tűnik tévedtem, egy ügyvéd álláspontja szerint ekkor sem lehetett volna, mivel az AB döntéseit azzal a kitétellel hozza, hogy a Magyar Közlönyben való megjelenéstől hatályos – ergo visszamenőleges hatálya nincs.
    Nem feltétlenül értek egyet, mivel csak 1 jogász mondta, és a kétkedés jogát fenntartom, de mivel okafogyottá vált …
    Tehát: Mea culpa, mea maxima culpa – ha bárkit hiú ábrándokba ringattam.
    Tisztelettel

  6. mariann szerint:

    Tisztelt Fórumozók!
    (Külön Tisztelt Tóth Mariann, mivel visszaadta a hitemet, hogy van keresnivalóm e honlapon!)
    Az elmúlt kb. 1 hónapot azzal töltöttem, hogy megpróbáltam behatóbban tájékozódni + vártam az AB döntését.Itt teszem közzé, hogy ez idő alatt sem jogászi sem közgazdasági végzettséget nem szereztem, tehát az általam leírtak jórészt más(ok)véleményén alapszik + anyagiak ráfordításával szakemberek (jogászok)álláspontját tükrözi. Azért fogalmazok többes számban, mert én személyiségemet tekintve kétkedő vagyok, tehát 1 orvos – nem orvos, 1 jogász – nem nyert per elvet vallom.
    Nos az eredmény: van pozitívum és negatívum is. Minden NEM PERELŐNEK (nem pertársaság tagja, vagy önállóan perben nem álló): LEHET PERELNI! MOST IS! Bárkit akit érdekel, természetesen megosztom, de nem szeretnék visszaélni az oldal lehetőségeivel + leterhelni akit nem érdekel, tehát az email címemen lehet érdeklődni: mariann.gal@freemail.hu (remélem nem moderálnak ki ezért).
    A negatívum:
    Kérek mindenkit, hogy az általam leírtakat ne úgy tekintse, hogy feladtam, vagy egyetértek a velünk történtek bármely részével, csak egy más álláspontot osztok meg, no nem a kormányét, hanem mondjuk úgy hogy az EU szemszögéből és próbálom röviden, közérthetően megfogalmazni.
    Tehát a nyugdíjak megadóztatása az EU-ban nem ismeretlen fogalom. Van ahol a járulék befizetését nem adóztatják, de a nyugdíjat igen, van ahol fordítva és van ahol … szerintem ne menjünk bele. De az Eu 2001-ben leírta, hogy e tárgykörben konszolidációra van szükség az EU tagállamokban – na azóta dolgoznak rajta. Tény, hogy Európa lakossága öregszik (hazánké is) és nem tudják kitermelni a nyugdíjfolyósítás összegét, korrekcióra van szükség.
    A tulajdon elvételét adó formájában az Eu akkor tiltja, ha az “túlmegy a szükségesen,kizsákmányolás jellegű” (most nagyon leegyszerűsítettem és nem tudom hogy %-ban hol a határ) és az állam nem tudja alátámasztani. Gondoljunk a 98% különadóra: az túlment a szükségesen és visszamenő hatályú volt (nem tv. bevezetését követően kirúgottaktól vették csak el, hanem a hatálybalépést megelőzően nem tudom hány évre visszamenőleg kellett visszafizetni az érintetteknek). Az EU a mi esetünkben nem érti a visszamenőlegességet, hiszen tőlünk csak a hatálybalépést követően kezdték elvonni a 16%-ot. Már hallom, hogy mondják, hogy de az “öregségi nyugdíjat visszamenőleg változtatták járandósággá” csakhogy picit úgy tűnik ez az EU-t nem érdekli – kapod? Kapod. Nem mindegy milyen jogcímen? Az egyéb kedvezmények (utazás stb.) adható, de nem jár.Senkinek.
    Lehet, hogy a szolgálati járandóság “adóztatása” csak az első lépés volt, sok közgazda álláspontja szerint minden nyugdíjat meg kell adóztatni – nekik az a fura hogy csak tőlünk vontak el (2012-ben nemzetközi szervezet is felvette ajánlásként a kormánynak a nyugdíjadót) de valószínűleg ezt a szavazóbázist adó nyugdíjasok miatt 2014-ig nem lépik meg.(szó volt a nyugijak bruttósításáról is -az ugyanezen célt szolgálja)
    Nem szeretném hosszúra fűzni, de vannak kételyeim: nem biztos, hogy Strasbourgban vagy Luxemburgban a mi problémánkra akarnak EU-s precedenst írni.
    Kérek mindenkit, ne engem “ekézzen” én csak külhoni álláspontot írtam le, egy más álláspontot, ami túlmutat(hat)a mi érdekeinken.
    Tisztelettel

    • Tóth Mariann szerint:

      Kedves Mariann!
      Ismét igaza van,mivel Ön az EU szemszögéből (is) nézi a dolgokat.Sajnos hazánk sok fejtörést okoz külföldnek és itt mint külföldön dolgozó és élő(megszakításokkal) magyar állampolgár,tudom.Magyarország lejáratta magát,véglegesen.Még az elképesztően toleráns angolok sem tolerálják az Orbán kormány kirohanásait.Végtelenül egyszerű a dolog.2014-től az egész ország járhatna majd pereskedni,mert mindenki nyugdíját meg fogják adóztatni.És…”a nemzetközi helyzet egyre fokozódik” alapon,minden sokkal rosszabb lesz minden szinten!Az a cipő már most is sok ember lábát szorította,igazán eztán fogja csak.Ezt a pert nem lehet megnyerni,és ami ennyi energiát vesz ki az emberből,naponta őrli az idegeket…talán azon el kellene gondolkodni:megéri folytatni az egészség rovására is?Én értem kinek mennyire fáj ez.Tudom!Nagyon fáj!Mint ahogy sokszor nagyon fáj elmenni is a Hazámból,amit minden hibája ellenére szeretek,és néha én is kirohanok:miért kell nekem a megélhetésért elmenni innen,miért nem boldogulhatok itt,ahol születtem.Ahogy öregszem úgy fájnak egyre jobban ezek a dolgok,hiába vagyok azon szerencsés emberek közül való aki imádja Angliát,Franciaországot.Vannak veszett ügyek,sajnos ezek azok.Akinek van ereje,jöjjön külföldre!Ott a becsületes,szorgalmas magyarokat megbecsülik,megfizetik.Ez az egyetlen kompenzáció!Tudom,ez itt nem a reklám helye,de sajnos a 60 évesek is rákényszerülnek és jönnek.Itt most a mai Magyarországról írtam és nagyon egyszerűen a megoldásról.Igen,tudom,van család,van háttér,nincs jövő.Örülök Mariann,hogy úgy érzi ismét,van helye a fórumon!Persze,hogy van.Ön értelmes és a hozzászólásai is értelmesek!Ne hagyja magát eltántorítani!Én azért Önnek is írtam,ha úgy érzi veszett ügy,akkor hagyja és nyugodtabb lesz.Tisztelettel,Tóth Mariann

  7. E. Ferenc szerint:

    Tisztelt KJ!
    Köszönöm, hogy intenzíven foglalkozol ügyünkkel, és azt közkinccsé teszed. Meglátásaiddal maximálisan egyetértek.
    Két részt idézek tőled, melyek nagyon fontosnak találok:
    ” 1.,ha azonos ügyben több felperes (indítványozó) van, akkor nem szerencsés, ha az indítványozók nem működnek együtt, hiszen ha a viszontválaszukban egymást cáfolják, az csak a kormánynak kedvezhet.
    2.,Az ügyünkkel kapcsolatosan nem csak jogi kérdésekre kell a helyes válaszokat megtalálni, hanem a jogon kívül eső szakterületek vonatkozásában is. Például az ügyünkkel kapcsolatosan felmerülő kérdések helyes és meggyőző megválaszolása egyáltalán nem jogi kérdés”
    A “jogászkodás” nem a fórumra vonatkozik, hanem a SZB-hez e-mailben küldött nem hozzáértő “tanácsokra/egyéb írásokra”.

  8. Halmos Edit szerint:

    Tisztelt komáromi!

    Köszönöm, hogy Ön pontosan írja le a nevemet!

    Igen, ez egy jó fórum. Nincs szükség arra, hogy feszültséget tartsunk fenn rajta – nekem pedig nincs energiám és okom arra, hogy nélkülem is ” kimerítő” eszmefuttatásokat kommentáljak. Az irodalomtudomány ismeri az efféle jelenségeket az írásművekben, úgy nevezik: süketek párbeszéde.

    • Tóth Mariann szerint:

      Süketek párbeszéde…Pffff…
      Az a Hölgy kikérte Önnek az Ön nevének pontos használatát(nagybetű és Edit,nem judit)!!!Hol a respekt,hol a felebarátság,hol az 50 év higgadtsága?!Az Isten áldja meg Magát,hol az EMBER???Engedje már látni azoknak is akik nem ismerhették meg egy kicsit sem Önt!Ott van az az EMBER,ne csak néhány kivételezett kiváltsága legyen már látni!Homo sacra res homini.(Egy ember legyen szent a másik előtt.)Noone doesn’t hurt your feelings!

  9. bécike szerint:

    kezd unalmassá válni mariann és halmosi judit oda-vissza menete,szerintem ezt nem egy ilyen oldalon kell megvitatni,cseréljenek e-mail cimet és ott mehet mert ebböl sem én de talán még a többiek sem igazán okosodtak.

    • Mariann szerint:

      Talán pont erre hívtam fel a figyelmet?!
      Mellesleg ha már nevesít valakit legyen pontos: Halmosi Edit és a tisztelet miatt nem ártana a nagybetű használta.

    • Szilvási Attila szerint:

      Egyetértek!!!

    • Halmos Edit szerint:

      Tisztelt Bajtárs(ak),

      nyugtázom, és értem is a kívánságot.

      • komáromi szerint:

        Tisztelt Halmos Edit!
        Mielőtt visszavonulót fújna, szíveskedjék inkább KJ kimerítő magyarázatát kommentálni 🙂
        Máskülönben lehet és kell is a nézeteket ütköztetni. Ez pont egy ilyen fórum, amelyik nem távolodik el a komoly és naprakész tényektől. Bárcsak a többi “pertársaság” is így működne.

        • Tóth Mariann szerint:

          Tisztelt komáromi!
          Engedje,hogy Halmos Edit visszavonulót fújjon!Ne aggódjon,nem fog!Nem lehet,hogy a vitatkozások miatt toporognak évek óta egy helyben?A sértegetések (süketek párbeszéde,stb.)és egyetlen személy istenítése helyett(miért kéri az érthető dolgok további kommentjét,ezzel leértékelve a sajátját???)olvasson,értelmezzen és főként ne egyetlen ember totálisan elfogult véleményére támaszkodjon!Ha valamit nem ért nézzen utána,ha még mindig nem érti,kérdezzen!Mindenkitől!Több vélemény,nagyobb tudás,nagyobb tér az Ön véleményének kialakításához.Miért akarja rögtön a sült galambot?Előbb vadássza le azt a galambot!Ha enni akar,dolgozzon meg érte!Tisztelettel,Tóth Mariann
          ui nevetséges,ahogy marakodnak csoporton belül.Ez az egyének harca,egyedül vannak.Egy csoportban-egyedül!

        • Tóth Mariann szerint:

          Maga ezt élvezi és röhög a markába,miközben két nagyon komoly nő nagyon komoly dolgokról vitázik.

  10. KJ szerint:

    Egyrészt:
    A hozzászólásom lényegét nem a példaként citált kérdések alkották. A lényege a hozzászólásomnak az volt, hogy az érintetteknek együtt kellene működniük, hisz egy hajóban ülnek, és ha a hajóban lévők nem ellentétes irányba eveznek, akkor előrébb juthatnak. A kérdéseket, mint ahogyan az előző hozzászólásomban is jeleztem csupán példának szántam. Ezekkel a példákkal kívántam szemléltetni, hogy a bírósági eljárás során felmerülő kérdések helyes megválaszolásához nem csak a jogtudomány ismeretére de számos más szakterület ismeretére is szükség van. Az EJEB által a kormánynak küldött hét kérdésből az a három, amit példaként leírtam egyáltalán nem jogi vonatkozású kérdés. Tehát az EJEB által feltett kérdések is bizonyítják, hogy a bírósági eljárás során nem csak jogi kérdésekre kell megtalálni a helyes válaszokat, hanem egyéb szakterületek (pénzügy, nyugdíj, stb) vonatkozásában is.
    Másrészt vegyük sorra az érveket:
    „A 6., 7., 8. kérdés nem sajátod, és nem nekünk kell megválaszolni – ezt ( és mást ) kérdezi az EJEB a Kormánytól.”
    Egy szóval sem állítottam, hogy a hozzászólásom teljes mértékben a saját szellemi termékem. Fórumon történő hozzászólás során nem követelmény a hivatkozások jelölése, ez csak dolgozatnál és tudományos munkánál kérhető számon.
    Igen a kérdéseket valóban a kormánynak kell megválaszolnia először. De miután a kormány válaszol a feltett kérdésre. A viszontválaszban az SZB-nek és az FRSZ-nek reagálni kell a kormány válaszaira. Ha pártunk és kormányunk szokásához híven orbitális hazugságokkal válaszol a hivatkozott kérdésekre, akkor bizony a hazugságaikat hiteles tényekkel meg kell cáfolni, mert, ha a hazugság nem kerül leleplezésre, abban az esetben a bíróság a kormány válaszait tekintheti hitelesnek is. Ahhoz, hogy a kérdésekre adott válaszok hamis jellege leleplezhető legyen bizony a pertársaságnak ismernie kell az EJEB által a kormány részére feltett három kérdésre adható igaz válaszokat is.

    „A 2., 3., 4., 5. kérdések : mi ezeknek a jelentősége ? Ha túl sok szolgálati nyugdíjastól vették el a nyugdíját, akkor mi van ? És ha kevesektől, akkor mi? Mit kellene ezen helyesen és meggyőzően megválaszolni, hm ? Hát az kit érdekel, hogy rajtunk mennyit takarított meg a költségvetés?”

    Az EJEB kormányhoz intézett egyik kérdésében többek között az alábbi szerepel: „miért tartják a nyugdíjukat olyan nagy mértékűnek, ami vonatkozásában szükséges volt a beavatkozás?” Gondolom erre a kérdésre a kormány a saját szemszögéből olyan megfelelő statisztikai adatok manipulatív kiválogatásával és közzé tételével próbál válaszolni, amellyel bizonyíthatónak véli a szolgálati nyugdíjak magas összegét. Ezért nem biztos, hogy felesleges ha tisztában vagyunk, hogy mennyi a havi átlag ellátás összege a szolgálati járandóságban részesülőknek, ez hogy viszonyul a a nyugdíjasok átlag ellátásához stb.
    A strasbourgi bíróság joggyakorlata szerint a tulajdonhoz való jogba való beavatkozás, és a megkülönböztetés tekintetében az államok viszonylag széles mérlegelési lehetőséget élveznek a tulajdonhoz való jog korlátozásának legitim céljaként a közérdek tartalmának, illetve a megkülönböztetés ésszerű indokaként gazdasági vagy szociális stratégiájuknak a meghatározásában. E széles mérlegelési lehetőség határa ott húzódik, ahol a tulajdonjog korlátozásának, illetve az eltérő bánásmódnak nyilvánvalóan nincs ésszerű alapja.
    A Kjartan Ásmundsson v Iceland ügyben a kormány a kérelmező nyugellátásának megvonását eredményező szabályozás céljaként a nyugdíjalap egyenlegének javítását és a nyugdíjrendszer stabilitását jelölte meg. A Bíróság elfogadta mindezt legitim célként, azonban hátrányos megkülönböztetést állapított meg azzal összefüggésben, hogy az előtte fekvő ügyben vizsgált szabályozás a jogosultaknak – az összes jogosult számarányához viszonyítva – csupán egy szűk körét érintette, ezért a legitim cél az intézkedéssel nem volt igazolható. A szabályozás a cél elérésre tehát nem volt alkalmas és a hatálya alá tartozóknak – így a konkrét ügy kérelmezőjének is – a legitim céllal arányban nem álló túlzott terhet kellett viselniük, mely tulajdonhoz való joguk korlátozásában, azaz nyugellátásuk elvesztésében nyilvánult meg. A 2011. évi CLXVII. törvény javaslatának általános indokolása szintén a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtésére hivatkozik. 2011-ben 1.882.237 fő részesült korhatár feletti nyugellátásban. A fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint a Magyar Honvédség volt hivatásos állományú tagjai közül a korhatár alatti szolgálati nyugdíjban részesülők száma pedig 39 ezer fő volt.
    A szolgálati nyugdíjak megszüntetéséből várt megtakarítás (figyelembe véve, hogy az 57 év felettiek nyugdíja 2012-t követően is megmarad) nagyjából 9 Mrd forint lehet, ami a szolgálati járandóság összegének csökkentéséből származik. Ez a nyugdíjkassza hiányának 1,5 %-a, a teljes nyugdíjkiadás 0,3 %-a. Az előzőekben ismertetett számok fényében a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággal való felváltása és a szolgálati járandóság összegének csökkentése nem képes érdemi hatást gyakorolni a nyugdíjkassza kiadási oldalára. Az ezekkel az intézkedésekkel elérni tervezett megtakarítás a nyugdíjkassza kiadásában elhanyagolható mértékű. Ráadásul a teljes egyensúly megteremtésének terhét az összes nyugdíjjogosult egy elhanyagolható kisebbsége viselné (még akkor is, ha a szolgálati nyugdíjasok mellett az összes korai nyugdíjjogosultat figyelembe vesszük – kivéve a rokkantnyugdíjasokat, akik eltérő kategóriába tartoznak), ami a Kjartan Ásmundsson v Iceland ügy fényében az aránytalanság okán jogellenes.
    Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben elfogadnánk azt, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtése érdekében szükséges a szolgálati nyugdíj szolgálati járandósággal való felváltása és a szolgálati járandóság összegének csökkentése következtében megvalósuló alapjog-korlátozás, azaz feltételezzük, hogy a szabályozás átmegy a szükségesség tesztjén az arányosság tesztjén akkor is elbukik. Hiszen a szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett személyek tulajdonhoz való jogának a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1), (2) és (4) bekezdései által megvalósított korlátozása nem áll arányban az e törvényi rendelkezések által elérni kívánt céllal.
    Amennyiben csak a fenti számok egymáshoz viszonyított arányát vesszük figyelembe – eltekintve attól, hogy a szolgálati nyugdíjra jogosultak körében milyen tényleges pénzügyi hatást fog kiváltani a szabályozás – nyilvánvaló, hogy a nyugdíjrendszer stabilitásának megteremtése, mint legitim cél a kifogásolt rendelkezésekkel nem igazolható és a hatálya alá tartozóknak túlzott terhet kell viselniük.

    „Szerintem ne bonyolítsuk, ami egyszerű. Ne csináljunk mennyiségi kérdést a minőségből. A minőségi kérdés az: ért-e bennünket jogsérelem vagy sem?”
    A bíróság annak eldöntésekor, hogy ért-e bennünket jogsérelem a fentiekben leírt „apróságokat” is figyelembe veszi.

  11. Mariann szerint:

    Tisztelt Halmos Edit Asszony!

    Úgy érzem nem érti hozzászólásom lényegét: TOLERANCIA.
    Elolvashatunk akár mi ketten egy cikket, könyvet, bármit és habár ugyanazt olvassuk, más-más véleményt, következtetést vonunk le belőle – ez miért baj? Másképp gondolkodunk, ha nem így lenne, még a kereket se találta volna fel az emberiség.
    Nem “lőcsöl” Önökre senki semmit, pláne nem vezetőikre kötelezettséget, feladatot – akkor lenne talán igaza, ha bármely “jogászkodó” hozzászólásra akár egy (!) esetben is SZB vezető vagy jogász válaszolt volna és helyreigazította volna a “tudálékosokat” – ezzel időt, energiát vett volna el az Önök képviseletétől. Nem feladatuk és nem is kárhoztatja őket senki ezért, de pont ebből adódóan plusz feladattal sem terheli őket senki. “MI” a többiek sem.
    Ha Önnek teher a sok “jogászkodó” véleményre reagálni… – nos, szerintem ki fogja találni a megoldást.

    Már megbocsásson, de kivont karddal, lovagként védelmezi az SZB tagjait és a tiszteletre méltó ügyvédeket, de egyrészt nem szorulnak rá, másrészt: “tőlünk” védelmezi?

    Az, hogy Önt “mások” véleménye nem érdekli – hát, mit mondhatnék…

    • Tóth Mariann szerint:

      Kedves Mariann!
      Le a kalappal,fantasztikusan reálisan látja a dolgokat.És…lenyűgözőek az érvelései,logikusak a válaszai!Nos,kemény fába vágta a fejszéjét,amikor Halmos Edittel vitába szállt:D!Ő nagyon értelmes,okos nő remek retorikai képességei vannak!Pontosan mint Ön!Ellenvéleményt,de másnak a véleményét sem tűri el,teljesen bizalmatlan mindenkivel szemben hiába nem akarja bántani senki.Én 17 évesen ‘ismertem meg’ és állítom,a 20 év alatt maradt ugyanolyan mint akkor,bár ezt sem ismeri el.Azonnal ugrik ha ‘támadást’ érez,ugyanazzal a vehemenciával reagál a dolgokra.Mindezek ellenére,ne ‘bántsa’ (buta kérés,hiszen Ön nem teszi ezt,mindössze véleményt alkot,kérdez)kérem!Ő ezt támadásnak veszi.Szeretném jobban megismerni az Ön véleményét,amennyiben ezt lehetővé teszi számomra!Engem ne véleményezzen ha lehet,ott a pont,előre Önnek adom,így nyilvánosan.Természetesen nekem is van véleményem.Más mint a Halmos Edité.A moderátor megadja Önnek a freemail címem!Őszintén várom a levelét.Egyértelműen Ön került ki győztesként a H.E.-el való eszmecseréből.Emberileg is és mint akit nem méltattak válaszra sem(miért?) vagy nem tudtak.Tisztelettel,Tóth Mariann

  12. Halmos Edit szerint:

    Tisztelt Mariann!

    A honlap nyílt, cikkei tájékoztatást adnak ( érdemi információt, ahogy Ön fogalmaz ) a tagságnak és mindenki másnak. A véleménynyilvánítás szabad.

    Érdemi információt nem dolgom adni.Mint mondtam, azt a cikkek tartalmazzák.

    Lehet, hogy elkerülte a figyelmét: pontról pontra fűztem valamit a bajtársunk írásához. Szerintem kétségbe vontam a kérdések relevánsságát, egy kivétellel. Mondhatni, cáfoltam őket.

    Ami nem korrekt, az az, ha valaki a partvonalon kívülről kiabál be nekünk, igen , ” nekünk”, akik tettünk, teszünk, és lőcsöl ránk , a vezetőinkre kötelezettségeket, felelősséget a többiekkel, a nem tevőkkel szemben.

    Ami bosszantó, az az, ha valaki nem olvassa el értelmezően a cikkeket ( nem a kommenteket! ), és zavaros saját fejtegetést tár tényként elő. Erre mondom, hogy “jogászkodik”.

    Más perközösség és azok jogi képviselőinek véleménye engem személy szerint hidegen hagy. Egyszerűen azért, mert bennük nem bízom.

  13. Mariann szerint:

    Tisztelt Halmos Edit Asszony!
    Sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán véleményt formáljak-e, nem ez az első eset, hogy más a véleményünk dolgokról, de mint már említettem ez nem baj.
    A baj az, hogy utóbbi hozzászólásai kirekesztőekké váltak, ugyanakkor érdemi információt nem, vagy alig tartalmaznak és ez legutóbbi hozzászólásából tisztán kitűnik.
    Ha Ön úgy gondolja, hogy véleménye csak annak lehet aki az SZB tagja, akkor felhívnám a figyelmét arra tényre, hogy a honlap nyílt, bárki által látogatható és a moderálás szabályainak megtartásával kommentelhető – ha az üzemeltető nem ezt akarta volna, zártláncúvá teszi és akkor valóban csak az Önöké.
    Ön egyre többet úgy fogalmaz, hogy “mi”, “nem mások véleménye” stb. – itt gondolom a pertársaság tagjaira céloz. Kifejtette, hogy Ön e csoport véleményére kíváncsi, az Önök által feltett kérdésekre történő ügyvédi válaszokra.
    Nos “MI”, a többiek is – csak “MI”, másokéra is!
    Tudomásom szerint az SZB tagokat az SZB folyamatosan és kimerítően tájékoztatja e honlapon kívül is (ami így helyes és rendben lévő)de vannak sokan, akik nem tagok, esetleg más pertársaság tagjai és bár ez igen sajnálatos, de kizárólag az SZB nyújt tájékoztatást, legkimerítőbben itt lehet informálódni. Nem tudom, az a tény, hogy mások is látogatják a honlapot, vagy az hogy másnak véleménye van miért bántja Önt?
    Hozzáteszem, nincs igaza, “jogilag mindegy hogy 1 vagy…” 100000 ember érintett, emberjogi kérdésben nem mindegy – ez utóbbit társadalmi csoportnak hívják.
    Amennyiben nem ért egyet a hozzászólással, vagy abban tévedést lát, akkor cáfoljon, érveljen, legyen meggyőző és ezzel SEGÍTSEN – talán akkor mondandója sem lesz kirekesztő, öncélú.
    Ps.: a Tintája nem volt láthatatlan… csak jószándék helyett már-már méreg itatja át a papírt.
    Szerintem.

  14. KJ szerint:

    Dr. Bárándy Péter:
    …..„ Javasoltam elnöküknek, Katus úrnak, hogy továbbra is folytassanak intenzív tájékoztatást a tagság körében. Ismerje meg mindenki a részleteket, a kormányzatnak feltett kérdéseket és majd az arra adott válaszokat is! Tegyék fel bátran a honlapjukra, beszéljenek róla és jussanak egyezségre a kártérítés összegéről”……

    A fenti idézet alapján jól látszik, hogy maga a Szolgálat és Becsület Mozgalom jogi képviselője javasolta, hogy az érintettek beszéljenek az ügyről és jussanak egyezségre a kártérítés összegét érintően is. A hozzászólások során senki sem állította, hogy jogászprofesszor és a szakterület szakértője. Én pusztán a jogi képviselő javaslatára bátorkodtam a témával kapcsolatos véleményem leírni. Gondolom nem tragédia, ha egy fórumon a szolgálati nyugdíjától megfosztott személy elmondja a véleményét a saját ügyével kapcsolatosan. A fórumok már csak olyanok, hogy az állampolgárok a témával kapcsolatos véleményüket fejtik ki és nem a doktori disszertációjukat teszik közé. A hozzászólásom során nem adtam jogi tanácsot az ügyvédi irodának, már csak azért sem mert egy neves ügyvédi iroda erre nem szorul rá. Minden kétséget kizáróan az ügyvédi iroda jogi kérdésekben sokkal jobban felkészült, mint a főrumon a véleményüket kifejtő hozzászólók. Nem kell azonban ahhoz jogászprofesszornak lenni, hogy belássuk, ha azonos ügyben több felperes (indítványozó) van, akkor nem szerencsés, ha az indítványozók nem működnek együtt, hiszen ha a viszontválaszukban egymást cáfolják, az csak a kormánynak kedvezhet.
    Az ügyünkkel kapcsolatosan nem csak jogi kérdésekre kell a helyes válaszokat megtalálni, hanem a jogon kívül eső szakterületek vonatkozásában is. Például az ügyünkkel kapcsolatosan felmerülő alábbi kérdések helyes és meggyőző megválaszolása egyáltalán nem jogi kérdés:
    1. A szolgálati nyugdíj elvétel miatt mekkora kár ért bennünket?
    2. A 30 évi szolgálatunk során milyen plussz terheket, egészség károsító körülményeket kellett elviselni?
    3. Hány fő szolgálati nyugdíjastól vették el a szolgálati nyugdíját?
    4. A szolgálati nyugdíj helyett folyósított szolgálati járandóság mekkora megtakarítást jelent a nyugdíj kassza illetve a költségvetés számára?
    5. Mennyi a havi átlag ellátás összege a szolgálati járandóságban részesülőknek?
    6. A döntéshozók meghívták az érintetteket és alaposan megvizsgálták a különbségeket, továbbá a szolgálati nyugdíj és más nyugdíj közötti eltéréseinek okait, a kedvezményeket, annak részleteit, és végiggondolták-e korlátozás, illetve megvonás következményeit?
    7. Megmondható-e, hogy miért pont a kérelmezők vonatkozásában volt szükség az intézkedésre, és miért tartják a nyugdíjukat olyan nagy mértékűnek, ami vonatkozásában szükséges volt a beavatkozás?
    8. A Kormány kért tájékoztatást, vagy folytatott-e egyeztetést pl. az Europa Tanáccsal, szerzett-e ismereteket arról, hogy más tagállamban ez hogy van, vagy mi minősül nagy mértékű nyugdíjnak?
    Stb.
    A kormány EJEB részére küldött válaszaiból is ki fog derülni, hogy a válaszuk döntő része nem jogi vonatkozású, hanem rendészeti, pénzügy és nyugdíjpolitikai kérdéseket érintő lesz.
    Ezért nem biztos, hogy kártékony, ha a témában közös gondolkodást folytatunk, hisz elképzelhető, hogy a bölcsek kövét nem csak egy-két szervezet vagy személy hordozza. Előfordult már a történelemben, hogy lesajnált egyszerű emberek hasznos ötleteket adtak vezető és döntés hozó személyek számára. Egy bölcs vezető a döntése meghozatala előtt meghallgatja a pórnép javaslatait, ötleteit is, és csak ezt követően határoz arról, hogy melyik javaslatot fogadja el.

    • Halmos Edit szerint:

      Tisztelt Bajtársam!

      A 6., 7., 8. kérdés nem sajátod, és nem nekünk kell megválaszolni – ezt ( és mást ) kérdezi az EJEB a Kormánytól.

      A 2., 3., 4., 5. kérdések : mi ezeknek a jelentősége ? Ha túl sok szolgálati nyugdíjastól vették el a nyugdíját, akkor mi van ? És ha kevesektől, akkor mi? Mit kellene ezen helyesen és meggyőzően megválaszolni, hm ? Hát az kit érdekel, hogy rajtunk mennyit takarított meg a költségvetés?

      Az 1. kérdés az, amiről beszélnünk kell, amiről beszélünk. A többi …

      Szerintem ne bonyolítsuk, ami egyszerű. Ne csináljunk mennyiségi kérdést a minőségből. A minőségi kérdés az: ért-e bennünket jogsérelem vagy sem? Hogy 1 embert ért vagy 101-et, vagy 100 001-et, az emberileg ( és a családjainkat tekintve )különösen sajnálatos abban az esetben, ha sok-sok emberről van szó ( sokakról van szó), de jogilag akkor is áll , ha csak 1-ről.

      Most azt kell megmondanunk, szerintünk mekkora összeg az, ami elégtételt szolgáltat nekünk.

      A sorok közé írtam múltkor, de túl láthatatlan a tinta. Jó koordinálni, egyeztetni, összefogni a többiekkel, de van de. Az bizalmi kérdés volt ( ne tagadjuk, az volt, bár takarózhatunk anyagiakkal is ), hogy ki melyik szervezethez csatlakozik, különös tekintettel a jogi képviselőre. Én azért vagyok itt, és nem máshol, mert dr. Bárándy Péterben, dr. Bihari Istvánban, Katus Károlyban ,Baranyi Csabában bízom. Az érdekel, hogy az SZB-s bajtársakkal mit beszélünk meg, és amit mi kiókumlálunk, megbeszélünk, ahhoz milyen tanácsot adnak az ügyvédeink. Nem a másokéi: a mieink. Mert eddig még minden-de-minden úgy volt, ahogy azt ők látták, mondták, ” jósolták”. Borzasztó mutatós lehet, ha 44 ezer ember, ha 13 ezer ember egyet beszél – de mi van, ha a legkevésbé jó tanácsot követve mondják együtt azt, amit?

  15. Bujdosó Géza szerint:

    Tisztelt Bajtársak!

    A hozzászólások soraiban érződik hogy mindenki aggódva próbálja megfejteni a jövőnket!
    Véleményem szerint hinnünk kell nem csak magunkban, és ügyünk igazában, hanem azokban is akik képviselnek bennünket legjobb tudásuk szerint.
    Várjunk türelemmel, bízzunk a bennünket képviselő társainkban, a jogi képviselőink szakmai tudásában, de legfőképpen hitünket ne veszítsük el!
    Már az elején tudtuk hogy több éves folyamatról van szó, és semmire nincs teljes körű garancia. Jelenleg a mindennapok nehézségein túl az összetartozás erejében bízhatunk, ezért is szükséges a tagság személyes tájékoztatása és a kérdések tisztázása.
    Azt nem lehet tudni hogy hol tartunk, de egy bölcs megállapítás szerint a leghosszabb út is egy kis lépéssel kezdődik, amit már megtettünk!

  16. dr. Tarr János szerint:

    Kedves Bajtársak!

    Én csak azt nem értem, ha ennyien “szakértik” ügyünket, miért is volt szükségük a jogi képviseletre? Ennyi hozzáértéssel már saját maguk is eljárhatnának ügyükben, és képviselhetnék saját magukat. Nos, ha ez megy? Akkor talán várjunk türelemmel, mert kezd ez olyan lenni mint a foci meg a politika, mindenki ért hozzá, mindenki csak mondja, de hát attól semmi nem történik, mert ugye (már elnézést) a kutya ugat, a karaván halad. Én várok, mert mást nem tehetek, amit lehet, megbízottaink úgy is elvégzik helyettünk.
    Bocsánatot kérek, megértem, hogy mindenki feltüzelt, de nem ezen a fórumon dől el a sorsunk, és minden tiszteletem az elnökségnek! Türelem Bajtársak!

    • elcapa szerint:

      Egyetértek Jani hozzászólásával legyünk türelmesek a jogi dolgokat hagyjuk az ügyvédi irodára .A Nagyrécsén tartandó bajtársi találkozóra még elfogadunk jelentkezést, félelmetes ez a nagy érdektelenség 2 hét alatt 26 fő jelentkezett.

  17. Halmos Edit szerint:

    A különleges felelősség az egyéné. Az enyém, a tiéd, a kollégáké, bajtársaké.

    Onnantól, amikor 2011. kora tavaszán elkezdtek a hírek szállingózni arról, amit ” úgysem mernek megcsinálni ” ( megcsinálták, jól teljesítettek ). A 2011. tavaszának közepén-végén tartott demonstrációktól távol maradóké, és az ott jelen lévőké. A 2011. júniusában a bohócforradalmon , szeptemberében a D-Day-en nevetőké, a fotelban ülőké, az otthonról like-okat nyomogatóké, és a Várba kígyózó menetben ott lépkedőké, a Clark Ádám téren ott éjszakázóké. Azoké, akik azon az őszön-télen nem kiabáltak, nem fütyültek, vagy nem mondták halkan, hogy : “engem jogsérelem ért”. Egy szót sem szóltak, maximum azt, hogy úgysem lehet a törvény ellen mit tenni, vagy azt, hogy nekik belefér a 16 % elvesztése. Magukban pedig ki tudja,mit gondoltak.

    Minket, másokat, akik kiabáltunk, egymást és ügyvédet kerestük, összefogtunk, időt és pénzt nem kíméltünk – esélytelennek gondoltak a bíróságon. Névtelenek, arctalanok és szótlanok maradtak, amikor a vezetőségünk és bajtársaink egy része vállalta a pert, önmagát, a véleményét. Most, amikor a felületes-felszíni hír az, hogy mi már ” számolunk”, mást gondolnak már. Rólunk és magukról is.

    Mindeközben persze ” mi” vagyunk, együtt vagyunk, ugyanaz a cipő szorít minket, csak van ,aki szólt, hogy szorít.

    Ne taszigáljunk nagyobb terhet azok vállára, akik egyébként is viszik a sziklánkat! A felelősség mindünké. Ne az SZB-nél, az FRSZ-nél, az EJEB-nél, és még ki tudja, kinél keressük. Először ne.És ne kívül, hanem belül. Ott van az, a saját belső zsebünkben, mindenki ott hordja magánál.

    Jó együtt fellépni, okos egyeztetni.Az együttműködés fontos. Olyanok közt, akik tényleg, és nem csak szólamokban segítik egymást. Úgy, hogy az egyik tud valamit, amit a másik nem, vagy kevésbé jól, és ezzel kisegíti a másikat. A másiknak meg mondjuk olyan kapcsolatrendszere van, amivel az egyik nem rendelkezik, és ezt teszi a közösbe. Úgy, hogy kiegészítik egymást. Magáért a ” fogjunk össze”-ért, a látványtervezésért, a mennyiségért : nem.

  18. KJ szerint:

    Dr. Bárándy Péter:
    …..„ Javasoltam elnöküknek, Katus úrnak, hogy továbbra is folytassanak intenzív tájékoztatást a tagság körében. Ismerje meg mindenki a részleteket, a kormányzatnak feltett kérdéseket és majd az arra adott válaszokat is! Tegyék fel bátran a honlapjukra, beszéljenek róla és jussanak egyezségre a kártérítés összegéről”……

    Az EJEB lényegében a 13 ezer indítványból kiválasztott 3 indítvány alapján hoz döntést arról, hogy a szolgálati nyugdíj elvételére egyezménysértő módon került-e sor. Az EJEB pilot eljárás során hozott döntése kihat mind a 13 ezer indítványozó ügyére. Ha a bíróság ebben a három ügyben megállapítja, hogy a szolgálati nyugdíj elvétele egyezménysértő volt, akkor minden indítvány előterjesztő bizton számíthat arra, hogy az EJEB az esetében is azonos módon fog eljárni. Tehát a három ügyben a faltörő kos szerepét játszó Szolgálat és Becsület Mozgalom (SZB) és a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) különleges felelősséget visel nem csak a saját tagságával szemben, de azon pertársaságok tagságával szemben is, akik ugyanúgy indítványt nyújtottak be. Ezért szerintem célszerű lenne tájékoztatni az SZB és az FRSZ tagságán kívül a többi pertársaság tagságát is a kormány válaszáról, amelyet majd 2013. szeptember 11-ig küld meg az EJEB részére. Továbbá az is jó volna, ha nem csak a két pertársaság tagsága rendelkezne információval arról, hogy mekkora összegű kárigényt terveznek előterjeszteni az EJEB felé, hanem az összes érintett indítványozó is. Különösen fontos lenne, hogy az SZB és az FRSZ a kormány válaszára adandó viszont válasz elküldése előtt egyeztessen. Nem lenne ugyanis szerencsés, ha a két pertársaság által – a kormány reagálására – küldött válasz egymásnak ellent mondana és az igényelt kártérítési összeg nem lenne legalább nagyvonalakban (nagyságrendileg) szinkronban egymással.

  19. MA szerint:

    Sokmindenben elfogadható KJ eszmefuttatása, de egy dolgot (és annak lehetséges következményeit) mégsem vesz figyelembe: kormányunk nem véletlenül igyekezett bebetonozni az Alaptörvénybe azt a “megoldást”, miszerint ha nemzetközi bíróságokon elvesztett perekben megállapítják az állam kártérítési kötelezettségét, akkor az összeg fedezetéül szolgáló mértékben különadó vethető ki a népre…
    Szóval a pénz rendelkezésre fog állni, ott van mindannyiunk zsebében! Nem kell jósnak lenni annak előrevetítéséhez, hogy ennek milyen visszhangja lesz a nem szolgálati járandóságban részesülők körében, azaz a népesség túlnyomó hányadában.
    Emiatt ez a kérdés sajnos nem ennyire fekete-fehér véleményem szerint.

  20. Halmos Edit szerint:

    Tisztelt Bajtársak!

    Javaslom mindenkinek, menjen, menjünk vissza a kályhánkhoz! Az pedig a Strasbourgi ügyeinkről címet viselő, népszerűnek talált cikk, annak is főként a 8., 9. és 10. pontja. És akkor elejét is vettük a “tudomásom/véleményem szerint” kezdetű mondatoknak, a fél-, harmad-, negyed információknak,igazságmorzsáknak, rózsás lányregények lapjain táplált elképzeléseknek, találgatások(k)nak.

    Ha valaki mégsem érti, mi hogyan is zajlik, történik, mit kértünk, mit várunk-várhatunk ( nem szerintem, hanem az EJEB eljárási és más szabályai szerint, és a nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédeink útmutatása alapján ): figyelje a bajtársi találkozók helyszínét, időpontját, menjen el, és kérdezzen. Kimerítő választ fog kapni a SZB elnökségétől. Úgy (is) értem, hogy lassan kimerül az elnökségünk, annyit megy és magyaráz, de megy és tájékoztat.

  21. János szerint:

    Kedves KJ. társam !

    A Gondolatmeneted nagyon jó csak az én tudomásom szerint, ha az EJEB megítél egy bizonyos kártérítést úgymond “pilot” eljárásban, akkor ugyan lehet egyezségre törekedni a többi panaszossal szemben, de ezt a meghatalmazott ügyvédi irodánk remélhetőleg el fogja utasítani. Na már most, ha ez bekövetkezik, akkor a drágalátos kormányunk azt kénytelen lesz kifizetni a többi igénylőnek is bizonyos határidőn belül. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen esetekben törlik, avagy helyreállítják a kifogásolt törvényeket, de csak is önszántukból. Ha ez nem történik meg, ekkor fog jönni az általunk beadott petíciós kérvény, amit a mai napig(szerintem nem hiába)nyitva hagytak. A bizottság megküldi a döntését a Luxemburgi bíróságnak, majd ezen döntéshozó ítélete lesz kötelező az adott kormányra.Egyébként a társszerveink kérvényei már ott vannak a luxemburgi bíróság előtt. Én csak azt tudom hangsúlyozni, hogy az első EJEB döntés után megindul a lavina (talán az alkotmánybíróságunk is felébred)és következő nyárra már visszakapjuk a megérdemelt és jogosan kapott státuszunkat.

  22. KJ szerint:

    Az EJEB most pilot eljárásban tárgyalja az ügyünket, ami azt jelenti, hogy a 10-13 ezer indítvány előterjesztőből kiválasztott 3 indítványt (2 indítványt a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalomtól, 1 indítványt az FRSZ-től) Tudomásom szerint az EJEB, ha a pilot eljárás során egyezménysértést állapít meg, akkor felkéri a kormányt, hogy az indítványozókkal jusson egyezségre, megállapodásra. Szerintem ennek az egyezségkötésnek lehet olyan kimenete, hogy a kormány visszaadja a nyugdíjunkat. Ha a kormány nem tud, vagy nem akar megállapodni, akkor az EJEB a 3 minta ügyben az előterjesztett kárigény figyelembevételével döntést hoz a kormány által fizetendő kártérítés összegéről, majd ezt követően mind a 13 ezer ügyben megállapítja a kártérítés összegét. A kormány számára, ha bukja az EJEB előtti ügyet anyagilag kedvezőbb megoldás lehetne, ha a nyugdíj visszaadása mellett döntene (tehát egyezségre jutna velünk), hisz ebben az esetben 2014-ben csak a 2012, 13, 14 évre járó különbözetet kellene kifizetnie (ez 30 milliárd körüli összeg. Míg ha nem jut egyezségre, akkor az igényelt 35 000 eurót kellene kifizetnie a 13 ezer (vagy még több) személy számára, ami 150-300 milliárd forintos követelést is jelenthet egy összegben. Az EJEB döntését követően tehát a kormány mérlegelheti, hogy visszaadja a nyugdíjat és akkor megússza 30 milliárd kifizetésével, vagy nem adja vissza, akkor viszont 150-300 milliárd forintja is bánhatja. Nagy összegű kártérítési igényt azért is jó megoldás lehet előterjeszteni, mert amikor a pilot eljárás végén a bíróság a kormánynak egyezségkötést ajánl, akkor még az EJEB döntése nem lesz meg, arról, hogy az igényelt nagy összegű kárigényt a bíróság elfogadja, vagy attól kisebb összegű kártérítést állapít meg.

  23. Don Quijote szerint:

    Üdv Bajtársak!

    Ebben a kérdésben túl sok a feltételes módú ha! Ha így, ha úgy stb…Ezekre figyelemmel az nem tud az EJEB nem tud ítéletet alkotni. Nekem az a véleményem, hogy a kárigényünk megítélése teljesen elkülönül a nyugdíjas státus visszaszerzésétől, tehát ezzel nem tudjuk befolyásolni a kormány döntéseit! Már többször elhangzott, hogy az “i-re” a pontot a Luxembourgi Bíróság eljárása teheti fel.

    Addig csak az a dolgunk, hogy túléljük ezt a katasztrófát!

  24. BT szerint:

    Teljes mértékben egyetértek KJ hozzászólásával!!

  25. KJ szerint:

    A kártérítési összeg kiszámításakor a legrosszabb verzió beteljesülése esetére várható kárunkkal kellene számolni. A 17 000 eurós (5,1 millió forint) kárigény a 10-20 évig viselendő vegzálásért, létbizonytalanságért, a nyugdíjunk x összegének ellopásáért számomra kevésnek tűnik. Hagyó Miklós a 10 hónapos nem megfelelő előzetes letartóztatási körülményei miatt 12500 eurós kártérítést kapott.
    A legrosszabb forgatókönyv esetén a kormány az EJEB kártérítést megítélő döntését követően kifizeti az indítvány előterjesztőinek a kért kártérítést és nem adja vissza a szolgálati nyugdíjunkat. Ebben az esetben az érintetteknek még 10-20 évet bizonytalanságban kell töltenie. A nyugdíjunk elvételét kimondó törvény ugyanis a jövőre nézve számos bizonytalansági tényezőt hordoz: 1. A nyugdíj helyett folyósított szolgálati járandóságot a törvény előírása szerint a nyugdíjkorhatár betöltéséig folyósítják. (nem tudjuk, hogy 10-20 év múlva mennyi lesz a nyugdíjkorhatár) 2. A szolgálati járandóságot az szja mindenkori mértékével csökkentik. (nem tudjuk, hogy 10-20 évig melyik évben milyen szja-val számolhatunk, az szja mértéke évente is módosulhat) 3. A jelenlegi törvényi szabályozás semmilyen garanciát nem ad arra, hogy a szolgálati járandóságot minden évben a nyugdíjakkal azonos mértékben fogják emelni. A nyugdíjemelésből a jelenlegi törvény módosítása nélkül kihagyhatnak bennünket, hisz az emelés mértékéről és köréről a kormány dönt minden évben. 4. Ha a jövőben valamikor 13. havi, 14 havi nyugellátást vezetnek be a szolgálati járandóságban részesülők abból is kimaradhatnak. 5. A nyugdíjasoknak járó kedvezményekből, természetbeni ellátásokból is kimaradhatunk.
    Véleményem szerint a kártérítési igény előterjesztésekor azt is figyelembe kell venni, hogy annak az összege befolyásolhatja a kormány velünk kapcsolatos döntését. Ha kellően magas kártérítési igény kerül benyújtásra az EJEB-hez az arra motiválhatja a kormányt, hogy egyezzen meg velünk és adja vissza a szolgálati nyugdíjunkat. Ha nem elég magas kártérítési igény kerül előterjesztésre az a kormányt arra ösztönözheti, hogy a számára pitiáner összegű kártérítést kifizeti a pereskedőknek és a nyugdíjat nem adja vissza. Magyarul a kártérítési igény megfogalmazásakor érdemes olyan összeggel előállni, amelyet ha a kormánynak a jövő évben egy összegben kell teljesítenie, akkor a kártérítés kifizetése az összeg brutális nagysága miatt problémát okozzon (ne legyen rá kerete hogy kifizethesse) és így rákényszerüljön inkább a nyugdíj visszaadására. A kártérítési igényt annak tudatában kell előterjeszteni, hogy a „pénztártól való távozást követően” már nem lesz lehetőség semmilyen korrekcióra.

    • kovlui szerint:

      “A legrosszabb forgatókönyv esetén a kormány az EJEB kártérítést megítélő döntését követően kifizeti az indítvány előterjesztőinek a kért kártérítést és nem adja vissza a szolgálati nyugdíjunkat.”

      Irigylem az optimizmusodat. A legrosszabb forgatókönyv szerint a fidesz megnyeri a 2014-es választásokat. Kivezeti az országot az EU-ból, felmond egy sor nemzetközi szerződést és leszarja az EJEB ítéletét. Ezt követően megszünteti a szolgálati járandóságot, “oszt’ jónapot”!

  26. macsek szerint:

    Köszönjük a korrekt tàjèkoztatàst.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.