Kormány válasza megérkezett az EJEB-n keresztül a jogi képviselőnkhöz

Az alábbiakban közzé tesszük az EJEB pilot-eljárásban érintett egyik tagunkkal kapcsolatosan a  magyar kormányzat képviselőjének válaszát.

Kormány válasz 1.o.

Kormány válasz 2.o.

Kormány válasz 3.o.

Kormány válasz 4.o.

Kormány válasz 5.o.

Kormány válasz 6.o.Kormány válasz 7.o.Kormány válasz 8.o.Kormány válasz 9. o.Kormány válasz 10. o.Kormány válasz 11. o.Kormány válasz 12. o.Kormány válasz 13. o.Kormány válasz 14. oKormány válasz 15. oKormány válasz 16. o

You can leave a response, or trackback from your own site.

122 hozzászólás: “Kormány válasza megérkezett az EJEB-n keresztül a jogi képviselőnkhöz”

  1. tóth béla szerint:

    mariann! (vagy Jóska vagy Pista . . .) – többször is “hangsúlyoztad”, hogy nem perelsz – miért kell folyamatosan kéztördelős, kishitű prognózisokkal “bombáznod” a kollégákat – hidd el nincs olyan, hogy lehetetlen (ezt is te írtad itt-ott) – orcád ne piruljon!- ha harminc-negyvenmilliós kártérítésről írok, mert máshol más esetben kétszázhatvan milliós kártérítéseket ítélnek pl., csak nem szeretnék összehasonlítani mégsem, mert nem lenne ízléses – lehet nem soká majd azt fogják tőled kérdezni itt, hogy véletlenül nem az illetékes minisztérium képviseletében írsz ide lelombozókat . . .?

  2. Zoltán szerint:

    Szorongva olvasom az elmúlt hetek reagálásait. Sok logikus , elképzelhető verziót, lehetőséget írtak itt le. Ez a honlap azért van, hogy beszélgessünk, osszuk meg a meglátásainkat a förmedvénnyel kapcsolatban, amit a rezsim tett ellenünk.
    Olyan dolgok is felmerülnek a perünk kapcsán, amire még nem igazán gondoltunk, de lassan időszerűvé válnak. Mariann nagyon érdekes dolgot vetett fel. Én csak józan paraszti ésszel gondolkodom. Szerintem bármilyen törvénymódósítást, jogszabályváltoztatást, új rendeletet hoz a rezsim, /ami még mindíg negatívan hat ránk/ onnan újra ketyeg a 6 hónap /természetesen a módosítással kapcsolatos jogsértésre értendő /, újra lehet perelni. Remélem jól gondolom.

    Sajnos a “mindenkori legmagassabb adókulcs” nagyon jól felvan építve, mert bármilyen módosítás csinálnak, és ez nem érinti alapjaiban ezen megfogalmazást, almás részünkre.

    Azon elmélkedem, hogy vajon a kormány melyíket válassza:
    1; elfogadja az EJEB döntését, és kifizeti részünkre a több mint 100 milliárt ft-os kártérítést, és mivel nem kötelező érvényű az EJEB döntése, nem állítja vissza a jogbiztonságunkat, de ránk hivatkozva “ezek a szemét kádárhuszárok, ingyenélők, akik ráérnek horgászni, vagy nem horgásznak, elmennekdolgozni/ ha van sapkája azért, ha nincs azért effektus/, ezek miatt sajnos évi 500 milliárdos új adót kell kivetnünk ” 2015-ben bevezetik a több kulcsos adórendszert. Ezt varga csinovnyik már meglebegtette.
    2; nem fogadja el az EJEB döntését és tovább megyünk a Luxemburgi bíróságra.

  3. agent007 szerint:

    Kedves Mariann!

    Enged meg, hogy én válaszoliak , mert a probélám meg egyezik Tóth Béla sorstársaméval, és kérlek fogadd el, ha mégsem javasol, hogy keres fel egy jogászt, lehetőleg nemzetközi jogban járatosat.

    Pont Te vagy aki a jövöbeni kérdéseket, jövőbeni spekulatív körülményeket feszegetsz, hogy mi lenne ha. Na ezek amiket Te helhozol nem vehetők higyelem be, hogy mi lesz ha……

    Viszont Minden perelőnél a bíróség figyelembe veheti az élet korát, mely releváns kérdés a kárigényléssel összefüggésben.
    De javaslon, hogy ismerd meg az un. elmaradt haszon kérdését is, mintesetünkben. Ennek mértéke, a per beadásanpján volt hatályos jogszabállyal (57) re vonatkozandó, vonatkozható.
    Ha a magyar állam, új jogszabállyal, újabb hátrány okozana, az újabb kártérítési igényt alapozhat meg, eltérő, megváltozott tényalap okán. Ezt, aligha meri a hatalom megkockáztatni(a jelenlegi sem, mert ezzel a sírját ásná meg).

    Példa, ha netán ezek után az egésszet venné el, óriási kártéritési kötelezettsége keletkezne. Az EJEB nem maradna rezzenéstelen és keményen súlytana.
    Ha pedig valaki utóbb, mint felhoztan. fél millós fizetéssel állást kapna(enyhén szólva életszerűtlen a példád, dehát legyen betudva neked), ebből a helyzetből nem követelhetné vissza az alp. magyar állám a reá kirót EJEB ítéletben szerpó összeget, leg feljebb a szolgálati járandóságát vonhatja el az állam. De nem zárnám ki, hogy ez esetben ezen összeg tekintetében is perrel fordúlhat a sérelmet szenvedtt az EJEB-hez.

    • mariann szerint:

      Tisztelt Agent007!
      Röviden pontokban szedve, vegye úgy, hogy pipálgatom a bekezdéseket:
      1.Jogász (nemzetközi)megvolt.
      2. Nem állítottam, hogy a jövőbeni kérdésfelvetések segítik a jelenlegi per alakulását, ha nem óhajt rá reagálni – ne tegye.
      3.Az elmaradt haszon fogalmáról: megítélésem szerint ez teljesen egyedi és személyre szabott lenne (életkor és az irányadó nyugdíjkorhatár közötti időtartam, továbbá a járandóság összegének figyelembevétel lehetne megállapítani) viszont ha jól tudom a jogászok pont ennek a kiküszöbölésére és a per egyszerűbbé tételére a középarányos átlag kiszámításával adták meg a kárösszeget. És ettől fogva (szerintem) nincs lehetőség a különbségtételre.
      4. Nincs szükség új jogszabályra, a meglévő pont elég egy magasabb SZJA megállapítása esetén a magasabb elvonáshoz.
      5. az EJEB a teljes elvonás esetén persze (feltételezem) ugyanúgy döntene mint a 98% különadó esetében, csakhogy nálunk az elvonás nem 98%, “nem kizsákmányoló jellegű” hanem SZJA mértékű.

      • agent007 szerint:

        Tisztelt Mariann!

        De válaszolok, mert örülök, hogy valakivel sikerül párbeszéd szerűen levelezni.
        Korábban is írtam ide, de nem kaptam rá válaszokat ezért örülök a beszélgetésünk nek.

        Előre bocsájtom nem vagyok sértődős, ha valaki megírja a jogost vagy véleményét nem fogok késre menően vitatkozni,. Szerintem ez az oldal a kultúrált, inteligensebb réteg oldala.
        A vélemyény szabad.. a lehetőségek pedig adva vannak, hisz hozott anyaból dolgozunk 8már ami a jogszabályi hátteret jelenti), ez egy más kérdés, hogy a félnek mennyire, felkészült, érvészletben lehető leg meggyőzőbb.

        Igaz, hogy az elvonás nem esetünkben nem 98%, de ez ott egyszeri, nálun meg folyamatos. Nem szeretem az olyan jellegű összehasonlitást, mint hogy melyiket válasszam a levest vagy a desszertet. Érted mire gondolok? a desszerte a desszertel lehet össze hasonlítani.

        Továbbá én nem vagyok tagja a pertársaságnak, mert a jelentkezésem elkésett volt.
        Sőt eredetileg nem is akartam, perelni, de vágűl a hat hónap leteltét számítva egy héttel magtettem, mert elegem eltt ebből a kormányból, mikor jobban megértettem mi is történt velem.

        Tudnod kell, és erren itt nem kaptam választ pedig konkrétan is kérdeztem, hogy velem mivan amikor az én nyugdíjjam elvonását megelőzően már hét éve (tehát több mint öt éve) nyugdíjban voltam. a nyugdíj törvény, (most had ne idézzem)úgy rendelkezik, a NYUFIG egyízben a nyugdíj megállapitásától számítottan csak öt éven bellül módosíthatja az ügyfél hátrányára a megálllapytott nyugdíjat. Vagyis esetemben ezt a rendelkezést súlyosan sértettem meg a rezsim(mások esetében nem tudom fenn áll e ez jogsértés, valószímásitem, hogy e körőlményt súlyozottabban vezsi figyelembe a EJEB.
        Lásd az ofsorpénzek (melyk nem is jogszerően megszerzettek) azoka is SZENT ez öt év elteltének védelme, hát akkor a jogszerűen megszerzett nyugdíj esetében az öt év eltelte smafú?

        • mariann szerint:

          Tisztelt agent007!
          Hibáztam, amire abban a pillanatban rájöttem ahogy leütöttem az “elküld” gombot. Akkor jutott eszembe, lehet, hogy Ön nem pertársaság tagja és akkor természetesen nem vonatkozik önre a kikalkulált kártérítési összeg.
          Ettől függetlenül úgy vélem, egetverő nagy különbségekre nem lehet számítani az EJEB részéről a kártérítés mértékét illetően.
          A 98%-os különadót annak mértéke miatt ítélték jogellenesnek és nem azért mert megadóztatták a végkielégítést.
          Valahol feljebb már leírtam: Az EU ismeri és alkalmazza a nyugdíjak megadóztatását és ezt többnyire a tagállamok belügyének tekintik. Ha a perelők nyernek, szerintem nem ezért fognak (mármint a 16% levonása miatt).
          Ami a konkrét kérdését illeti (és itt teszem hozzá, laikus, a jogot szerető, de nem jogász álláspontot várhat csak tőlem):
          A NYUFIG 5 éven belüli negatív határozatváltoztatása szerintem kizárólag a nyugdíj összegére vonatkozik.(pld. a munkáltató leigazolta a munkaviszonyt de nem vagy csak kevesebb járulékbefizetés történt a munkabérhez viszonyítva, vagy fizetés nélküli szabin voltam 1 évet amely után nem fizetett járulékot, de munkaviszonyba beleszámította)
          A mi esetünkben nem a NYUFIG “számolt újra”, hanem a törvény kivett bennünket az öregségi nyugdíjjogosultak köréből és ránk vonatkozóan más szabályokat állapított meg. A NYUFIG ez esetben csak “számfejt és végrehajt” és nem megállapít.
          Az offshore pénzek: Mint minden adójellegű pénzügyi manőver, a törvények értelmében 5 év után elévül.
          Értem amit sugall,de szerintem nem oszt vagy szoroz, hogy ki mikor ment nyugdíjba, a törvény mindenkire vonatkozik.
          Kizárólag saját álláspont: Ha törvény megadta volna a jogbiztonságot (nincs csökkenthetőség, elvehetőség)és nem tett volna különbséget a szolgálati baleset miatt munkaképtelen vagy egyéb más miatt nyugdíjba ment kollégák között – hát szerintem per sem lenne.

          És végül: Elgondolkodtató, hogy a rokkantakkal ugyanez történt. Megállapított rokkantnyugdíjukat(!)felülvizsgálatot követően lecsökkentették vagy elvették. És nem 16%-ot! Állítólag mert sok volt a csaló. (Ja, mert a rendvédelemben soha nem volt olyan pld. felsővezető aki… nem is folytatom)
          Az ő esetükben már orvosok tiltakoznak, az EJEB-hez fordultak ők is, de nem hallom hogy bármi történt volna. És ezek az emberek nélkülöznek, hullanak mint az őszi legyek!
          Bocsánatot kérek mindenkitől mert tudom nem ide tartozó téma, de én szociálisan érzékeny vagyok (sajna), az igazságérzetem meg lázadozik. Ezek az emberek még soronkivüliséget sem élveznek a EJEB előtt, folyamatos a jogsértés, nem nőtt ki kezük-lábuk és sokkal többen vannak mint mi. És kollégáink is vannak köztük – csak nem volt meg a 25 évük pld a baleset időpontjában.
          Piroslik az orcám, amikor itt 30-40 milliós kártérítést tartanak elfogadhatónak – én megelégednék a jogbiztonságommal.
          Tisztelettel

  4. mariann szerint:

    Tisztelt Tóth Béla! Tisztelt e.f!
    Csak röviden reflektálnék a kártérítés összege miatti észrevételükre.
    Mint említettem, nem perelő lévén engem nem érint, csak szerintem rosszul látják.
    Értem én amit írnak – az öregségi nyugdíjkorhatárig számítódjon a kártérítés mértéke – csak szerintem ez lehetetlen.
    A jog (szerintem) nem teszi lehetővé egy jövőbeni sérelem miatti kártérítést.
    Végiggondolva: pld. mi van, ha megkapja valaki álmai állását és havi netto fél millió a fizetése? Nem jár a szolgálati járandóság, azt fel kell függeszteni és akkor vissza kéne fizetni a kártérítés időarányos részét?
    Ezzel az erővel, aki a börtönviszonyok miatt nyert az EJEB előtt, kaphatott volna dupla kártérítést is, mert előbb-utóbb megint lecsukják és a börtönviszonyok nem változnak.
    Arra az EJEB nem (és más Bíróság sem) alapozhat kártérítési összeget,hogy a jogszabály nem fog változni az elkövetkezendő 5-20 évben.
    Álláspontom szerint a kártérítés összege 2012 január 01-től az ítélet időpontjáig terjedő időszakra vonatkozhat.
    Hogy mi lesz utána? Na ez a kérdés, ezt próbálom feszegetni.

    Jut eszembe!
    Ha valaki tudja, vagy van ismerete/véleménye arról, hogy a perelhetőséget mennyiben befolyásolja az esetlegesen bevezetésre kerülő progresszív (több kulcsos) adózás kérem írja meg!
    Az én -nem jogászi- álláspontom szerint érdekes fejlemények várhatóak. Nézzük:

    1. Ránk a mindenkori legmagasabb SZJA vonatkozik, függetlenül attól, hogy kinek mennyi a járandósága, ami szerintem diszkriminatív a többi SZJA-t fizetővel szemben, akiket ugye a jövedelmüknek megfelelő sávba sorolnak be.

    2. Az EJEB előtti perelhetőség változhat-e, bár a 6 hónapos szabály régen letelt és (tételezzük fel) a törvény sem változott, de a törvény személyre gyakorolt hatása igen! (eddig 16%-ot vontak ezután meg pld. 35 %)

    Tudom én, és bocsi, hogy előreszaladtam az időben és csak eshetőleges dolgokat vetek fel, meg persze változtathatják a törvényt vagy végrehajtási rendeletet stb. ami okafogyottá teszi az egész kérdésfelvetést, de engem érdekelne mindenki véleménye.
    Tisztelettel

    • csali szerint:

      Honnan szeditek azt, hogy ránk a mindenkori legmagasabb adótétellel megegyező mértékű csökkentés vonatkozik? Ez a törvénytervezetben szerepel, de nem ezt fogadták el. Itt (http://www.knoe.hu/anyagok/2011-CLXVII.pdf) olvasható az elfogadott szöveg.(4. § (2), (3) bekezdés.) Szerintem ez annyit jelent, hogy az adótétel(ek) változása esetén a kialakítandó új tétel(ek)nek és sávoknak megfelelően csökkentenék az ellátást. Rosszul értek valamit, vagy lemaradtam valamiről?

      • mariann szerint:

        Tisztelt Csali!
        Nem maradt le semmiről, valóban úgy van a törvényben ahogy írta. ( a Tv tervezetben legmagasabb SZJA szerepelt, az elfogadottban csak annyi ” ha változik, módosítani kell”
        Amiért szkeptikus vagyok:
        – Lehetett volna egyértelműen fogalmazni pld. a folyósított járandóság összegének megfelelő Szja-t kell alkalmazni… de itt nyitva hagytak egy kaput, mivel a módosítás mértékét nem határozták meg – kvázi annyit vonnak amennyit akarnak (és lássuk be nem kedvelnek minket “kádár huszárokat” annyira.
        – Ha eltekintünk a tv betűjétől, akkor sem járunk jól. Nem vagyok közgazdász, de az látható, hogy a jelenlegi egy kulcsos (16%) adó mindenkire vonatkozik. Változás esetén általában (!) a minimálbért nem adóztatják, de felemelik az első sávot kb. 20 %-ra , majd a többi kb. 30-35 %-ban áll meg. Nekünk a minimum járandóság a minimálbér 1,5 szerese, tehát az első sáv szerint adózik a legalacsonyabb járandóságot kapó is, ha betartják az SZJA törvény változását.
        -amennyiben megtartják az első sávnak a 16%-ot… nos a minimálbér jelenleg 98 e ft. ennek 1,5 szorzója 147e BRUTTO, melynek a NETTO-ja kb. 96 e Ft. Nem hiszem, hogy túl sokan lennénk akinek a járandósága nem éri el a 100 e Ft-ot – tehát automatikusan a következő adósávban találja magát.
        A változás SZJA tekintetében sajnos borítékolható, ezt a jelenlegi hatalom is már “lebegtette”, az ellenzék meg nyíltan vállalja. De egy biztos, mi csak rosszabbul járhatunk. Kérdés hogy mennyivel.
        Tisztelettel

        • csali szerint:

          Kedves Mariann!
          Bocsássa meg nekem, de én nem akarom úgy tölteni életem hátralévő napjait, hogy mindig a helyzet rosszabbodását várjam! Az az érdekes a dologban, hogy magam és környezetem is inkább pesszimista beállítottságúnak tart, de e (és a hasonló témájú) fórumokat olvasva kellett ráébrednem, ezen a téren kispályás vagyok. Természetesen tiszteletben tartom mindenki (így az Ön) személyes érzéseit, véleményét, beállítottságát, (nevezhetjük ezt szkepticizmusnak is) de szerintem ilyen szinten számítani (szinte már vágyni) a rosszat “nem túl jó” dolog. (Bocs a pongyola meghatározásért, de sértő jelzőt nem akarok írni, mert nem áll szándékomban sértegetni Önt.)
          Szerintem egy esetleg ténylegesen bekövetkező negatív változás esetén érzett elégtétel (lám én előre megmondtam…) nem kárpótolja azt a mindennapi lelki nyomorúságot, amit addig el kell szenvedni a rosszra várakozás időszakában.
          Mindezek ellenére elfogadom, hogy vannak, akiknek jó ez az állapot, de azt nem értem, miért akarnak meggyőzni másokat is a maguk “igazáról”.

          Egyébként meg megrögzött pesszimistaként üzenem mindenkinek, hogy 2014-ben a nemzetközi pereket megnyerjük, a státuszunkat visszaállítják és anyagi, erkölcsi kártérítésünk is meg fog történni. Addig pedig a jelenlegi állapotban nem lesz negatív elmozdulás.

  5. agent007 szerint:

    Szóval, és folytatva, most tudtam meg, hogy ez a Tallódi féle szegénységre hivatkozás alaptalan.
    2O11.-ben a Magyar állam 5.1 millárdott fizetett ki a határontúl élök tanulóinak a Bethlennem nevezett alapítványon keresztül. Olvasható a EDULINE.HU hhonlapon.
    Engem ez nem zavarna, ha nem az én kontómra, és káromra.
    Ami jár az jár, emlékszünk Smith Pali bácsi igényeire a plágum ügye után

  6. jogfosztott szerint:

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította magyar állam fellebbezését három olyan ügyben, amelyben a bírák korábban kimondták, ellentétes a magántulajdon védelmének elvével a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, így – keddi hírünkkel ellentétben – a döntések véglegesek, jogerőre emelkedtek.
    http://hvg.hu/gazdasag/20131107_Vegkielegitesek_kulonadoja_elutasitotta_a#
    „A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlen egyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.
    A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és 6000 euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett 900 euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak.
    A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint 30 év után. A budapesti, R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.
    Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.
    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy 30 százalékos kulcs valódi adóként működhet.
    A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elvesztésétől számított 6 hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint, mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.
    Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok – fűzte hozzá Kende Tamás.”

    Tapasztalatom szerint a szolgálati járandóságban részesülők döntő többsége bízik benne, hogy az ügyünkben az EJEB-hez benyújtott közel 10 ezer indítvány kedvező elbírálása véget vethet a kiszolgáltatottságunknak. Szerintem, akik így vélekednek, azok tévúton járnak. Ha kedvező esetben a a bíróság az indítvány előterjesztőinek ad igazat az is csak azt eredményezi, hogy a közel 10 ezer indítványozó részére kártérítést ítélnek meg. Egy ilyen döntés nem adja azonban vissza a járandóságban részesülők biztonságát, nem szünteti meg a kiszolgáltatottságukat. A folyamatban lévő jogi eljárás tehát csak a sérelmünk tüneti kezelésére lehet alkalmas, magának a probléma forrásának a kezelésére egy alkalmatlan eszköz. A jogi bírósági út esetünkben ugyanolyan hatástalan eljárás, mint amikor az orvos a betegség kiváltó oka helyett, pusztán annak tüneteit kezeli. Amíg a parlamenti többség az alapvető jogállami normákat nem hajlandó betartani, addig egyetlen bírósági döntés sem tudja véglegesen megszüntetni a jogfosztottságunkat, kiszolgáltatottságunkat. A jogfosztásunk megszüntetésére, a szolgálati nyugdíjunk visszaadására, a visszaadott nyugdíjunk alkotmányos védelmére, annak nominális összegének garantálására csak akkor számíthatunk, amikor az Országgyűlés képviselőinek a többsége ismét kötelezőnek tekinti a jogállami normák betartását.
    Hogy mi a megoldás? Végre rá kellene ébrednie minden jogfosztottnak, hogy a jogai visszaadására csak akkor számíthat, ha a fidesz mutyikos kormány leváltásra kerül, ehhez pedig az is kellene, hogy minden jogfosztott minden demokratikus ellenzéki demonstrációra kimenjen, mert ezzel segíthetné, hogy 2014-ben elküldésre kerüljön a fidesz kormány.

  7. tóth béla szerint:

    Na, most már mint ha kezdenétek rávezetődni, hogy ha “mostantól” kb. hatvanöt éves korunkig nézzük a kártérítési igényt (bizonytalanság /további/ fennállása!-igaz?), akkor belátandó – az öt meg hét millió nem pénz! (vagy még nem volt a kezetekben hasonló összeg!? – Ti ilyen erősnek látjátok a forintot?) – a fő kérdés! – mit old meg esetünkben öt-hét millió . . .? Azt meg ne hozzátok példának, hogy eddig ennyi volt kb. a megítélt összeg “mindenki felé” – de! ilyen “kaliberű” (perelők létszáma stb.) ügy még nem volt eddig Strb. előtt (Ők /is/ mondták)! Fel kéne ezt már ismerni, nem kell ehhez jogtudornak sem lenni. A hazai büdzsé meg el fogja bírni, ne aggódjatok ezért, sőt akkor lenne “elrettentő ereje igazán”. Egyébként sem a pénzről szól itt valójában semmi – ugye Mariann? (akár druszám is lehetsz – pl. Béla) – azt is mondhatnám ne legyetek naivak . . .(tudjátok: kísérleti labor)

  8. agent007 szerint:

    Tisztelt Mariann!

    Hát igen (bár háttel nem illő mondatot kezdeni)A JOGBIZTONSÁG manapság igancsak a lukxus kategóriába került, a nagy vezíírnek “hála”.

    Én gyűjtöm az adatokat az EJEB.hez. Ilyen például a 1OO milliárdos stadion építés, a jelenlegi szja. igazságtalansága mely a gazdagoknál hagy évi 3OO-4OO milliárdot. Vagy a legújjabb a felcsúti polgármester kinek a vagyona 3 év alatt 7 milliárd lett.
    Korábban szó szerint egy nincstelen volt.

    Kérném szépen szegény az ilyen ország, aki ennyi pénzt juttat közpénzből a folyton nyertes polmester cégeinek? (JOGÁLLAM)
    Mert az a Tallódi erre hivatkozott.
    Túl azon, hogy érdemi jogi érvet nem tudott felhozni.
    Csak ilyen hablatyokat, de hát ezek is igaztalanok. De mág más is van a tarsojomban a Tallódi ellen.
    Egyébként hála Istennek a EJEB-t nem is érdelki az állami “szegénységre” való hivatkozás. Itt jogi érvek csapnak össze kizárólag, ebben meg érv hiányos a magyar állam!

  9. agent007 szerint:

    Elnézést Marianntól, hogy a nevét az imént hibásan írtam!

    • mariann szerint:

      Tisztelt agent007!
      Semmi baj az elírás miatt, lényeg hogy írása célba ért.

      Amit megosztottam a 98% különadó vonatkozásában persze nem összehasonlítható a mi problémánkkal és nem is ezt a célt szolgálta.
      Ami engem aggaszt (és egyre jobban) az nem kártérítés összege – mellesleg nem perelő lévén engem nem is érint- hanem a JOGBIZTONSÁG!
      Ezért írtam a 98% -os adóval kapcsolatban, hogy a perelők nyertek (hál Istennek), a nem perelők hoppon maradnak, de a törvény továbbra is élő, bármikor alkalmazható.
      Én úgy tudom a 98%-os különadót NEM azért nyerték meg az EJEB előtt, mert visszamenőleges hatálya volt. (az eredeti elképzelés szerint ugyebár 2005-től aki felvette annak be kellett fizetnie, de ezt az AB eltörölte és az állam vissza is fizette az érintetteknek) Az EJEB előtt azok nyertek akiktől nem visszamenőlegesen vették el a végkielégítést, hanem a hatályos törvény értelmében 2010-et követően, mivel sérti a tulajdonjogot.
      Ez a párhuzam köztünk és 98% adóval érintettek között.
      Megosztja azt a közösséget amelybe az érintettek tartoznak, van akinek jár, van akinek nem – azonos jogállás mellett ezt hívják diszkriminációnak.
      Nekem nem a kártérítés elvesztése fáj (persze kinek nem jönne jól) nekem az a bajom, hogy az EJEB magát a törvényt nem tudja semmissé tenni és a leírtak alapján hiába nyernek pereket, a jogalkotókat ez láthatóan nem zavarja és továbbra is hatályban tartják a törvényt.
      És itt jön az Európai Bíróság akinek lenne joga nyomást gyakorolni, de mint fent már írtam, úgy tűnik akkor sem teszi, ha az érintett személyek az EJEB előtt azonos ügyben már nyertek.
      És ha ez így van/lesz akkor a perek lezárását követően – függetlenül az eredménytől – ugyanúgy vonják a 16%-ot MINDENKITŐL, illetve tulajdonképpen amennyit akarnak.
      Nyomatékosítom: JOGBIZTONSÁG !
      A kártérítési összeg tekintetében Morfolgo-nál a pont: mindenkire 2012-től vonatkozik, a kártérítés összegek annyiban változhatnának, hogy kinek mennyi volt a levont 16%-a, de a jogi képviselők – álláspontom szerint nagyon helyesen – erre találták ki a középarányos, egységes kártérítési összeget.
      Tisztelettel

  10. agent007 szerint:

    Kedves Marian köszönjük az információ megoszást.

    Én is lajikus vagyok, és azt megtanulta, hogy bármennyire is hasonlóak lehetnek jogi ügyek szinte biztos, hogy eltérő az ítélet s ez nem csak magyar jelenség.
    A jog út vesztői nagyon bonyolultak, nehéz eligazodni.
    De a Luxeemburgi(Büsszeli) bíróság, más szempontok alapján, és más hatáskörrel bír, mint az EJEB.
    Nem biztos, hogy egy azon ügyben minkét helyen eredményes kereshetőség áll fenn.

    Nem aggodok sajna, az EJEB miatt a 98% szja miatt, mert a kereshetőség tekintetében hiányozni fog egy aprócska elem az ez után sérelmet szemvedetteknél, mégpedig a visszamenőlegesség az immárom végkielégítettek esetében. Az egy más kérdés, hogy erkölcsileg megmegyrázható e
    3O év után, a végkielégítés íly mértékű megvonása, sőt egyenesen gusztustalan is szerintem.
    De a nemzetközi bíróságok sem tudnak mit kezdeni a gusztustalan fogalommal, ami nem jogi terminus.

    A szolgálati nyugdíj ügyeink sem teljesen azonossak, pl. esetemben, amikor ocsmány vigyorék elvették már 7 éve nyugdíjas voltam. Elvben öt évutén már az idő múlása is melletem szól. Teljesen más lehet a megítéltetése, akár súlyában, akér kárigény tekintetébe aki csak 1-2 éve lett nyugdíjazva. Persze velük szemben is súlyos a jogsértés ezt egy percig sem vitatom.

    • Morfolgo szerint:

      Szerintem van egy kis zavar a kártérítés “mértékében és jogosságában”, a megelőző nyugdíjas évek függvényében. A kártérítés a 2012.01.01-től kezdődött jogsértésre vonatkozik, semmi köze az előző időszakhoz. Mindegy, hogy valaki 1 éve, vagy 7 éve volt szolgálati nyugdíjas, a jogsérelem és vele együtt elszenvedett anyagi hátrány 2012-től áll fenn mindenkinél.

  11. mariann szerint:

    Üdvözlet Mindenkinek!
    Reménynek: a szoli.org oldalon olvasható amit tudni lehet – ez tömören annyi, hogy a kártérítés összegét (általánosságban és középarányban) megemelték 17 e euróról 25 ezerre. Az érvelés/indokolás részletei nem nyilvánosak (és szerintem nem is lesznek).
    A megnyert 98%-os különadóval kapcsolatban én nem vagyok ennyire derűlátó. (tiszta szívemből gratulálok minden érintettnek!) DE…
    A különadóra vonatkozó törvény a mai napig él és alkalmazható. Az AB ugyan megsemmisítette a visszamenőleges hatályt május 6-án, majd 9-én újra elfogadták némi módosítással (politikusokat is érint és nyugdíjba menés esetén nem alkalmazható)de különben nem változott semmi. Eddig pár százan fordultak az EJEB-hez, nyertek és a beadás időpontjától függően a jövőben is fognak. Akik nem pereltek 6 hónapon belül, azok buktak. És a törvény él.
    Feltételezem, az EJEB előbb-utóbb megunja és ír egy szép levelet, miszerint célszerű volna a jogszabály módosítása, de mint ismeretes ez csak ajánlás.
    Számomra úgy tűnik, arra játszanak, hogy pár ember perel – ezek nyernek és két-három év múlva fizetnek, a többi nem perelő károsult pénzét meg lenyelik.
    Ez a mi esetünkre vonatkoztatva: a perelők(remélem)nyernek,a nem perelők így jártak és a törvény marad! Majd a nyertesektől is elkezdik vonni a 16%-ot és addig tegyük össze a kezünket amíg csak 16%-ot, mert ha bevezetik a progresszív (több kulcsos) adózást az nem marad 16%!
    Még valamit…
    Nem tudom mennyire ismeretes, de megosztom. A Luxemburgi Bíróság hatáskör hiányában visszautasította az indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselők keresetét. Ha jól értelmezem, álláspontjuk szerint csak azt vizsgálhatják, hogy adott jogszabály az EU jogszabályaival harmonizál-e. (Ez esetben a Debreceni Munkaügyi Bíróság fordult az EB-hez állásfoglalást kérve, mivel az EJEB előtt már nyertek az indokolás nélkül elbocsátottak és náluk is volt/van folyamatban ilyen ügy) És Luxemburg elutasította. Hatáskör hiányában.
    Remélem nem voltam nagyon “zöld” és bonyolult.
    Köszönöm hogy elolvasták.
    Tisztelettel

  12. Remény szerint:

    Szeretném megkérdezni, tud e valaki valamit arról, hogy mikor olvashatjuk a jogi képviselők viszont válaszát,a kormány által írottakra?

  13. Jocoba szerint:

    Ezzel csak az a baj, hogy ott 98% az adó nálunk meg 16% de itt is visszamenőleges.

  14. Mizser István szerint:

    Itt van, hogy mit ítélt az EJEB a 98%-os különadó miatt:

    http://hvg.hu/vilag/20131105_Strasbourg_visszadobta_a_kormany_fellebbe

    Tehát nem sok amit mi kérünk, mert bennünket jóval nagyobb jogsérelem ért. (11.000, 16.000, és 25.000 EUR kártérítés + 600 és 3.400 EUR között a költségekre.)

  15. Morfolgo szerint:

    Én nem aggódok azért, hogy a jogi képviseletünk kifelejtene valamit amit itt mi is felvetettünk. A választ nem kongresszusos vitában, hanem szakmailag magas szintű jogászok (ügyvédek)által kell megadni. A jogi képviseletünk mindig egyeztet az elnökségünkkel, így nem kell attól tartani, hogy nem a mi érdekeink szerint járnak el. Akit érdekelnek a részletek, el kell menni a zártkörű bajtársi találkozókra. Ahogy ezt a fórumot olvassák azok is akik az érdekeinket képviselik (így nem lehet hiába való az agyalgásaink), úgy olvassák azok is, akik legszívesebben a sírhantunkat látnák.
    A spicliket és provokátorokat mindig kitermeli az adott korszak (ahogy a mai is), hiszen akadnak mindig bőven sötét lelkű emberek is, akik a karrier, vagy anyagi javak ellenében örömmel kiszolgálják a hatalmat gyakorlót. Körülöttünk is vannak ilyenek, így indokoltnak tartom én is a nyílt publikáció elkerülését.

    • jogfosztott szerint:

      A kormány elől nem lehet eltitkolni a pertársaságok által elküldött választ, ugyanis azt az EJEB megküldi a kormány részére, hisz a kormány a pertársaságok által írt válaszra az EJEB felé még írásban reagálhat.

      • Morfolgo szerint:

        Pontosan így van, de a Kormány válaszát is az EJEB-től való visszaküldés után és nem a kiadással egyidejűleg hozták nyilvánosságra.A média erős kormányzati befolyás alatt van ahogy ezt “a Lajtától nyugatra” is már megállapították. Emlékezni kell arra, hogy az AB döntés után harsogta a sajtó, hogy 1300 volt rendvédelmis indítványát utasították el. Az egyszerű honpolgár azt gondolhatta, hogy ez egy nagyon kevés embert érintő döntés. Egyik nagy sajtó orgánum sem monda azt, hogy itt 1300, hanem több tízezer emberről van szó.

  16. mariann szerint:

    Tisztelt Agent007!

    Kb. 10 hozzászólással feljebb ugyanez iránt érdeklődtem volna, miszerint pontosan hogyan is zajlik a tájékoztatás ügyvéd – pertársaság tagja között, de legnagyobb sajnálatomra nem igazán válaszolt senki. Illetve egy válasz érkezett, (Morfolgo) ez olvasható. Ebből számomra az derült ki hogy a tagokat a fórumokon, illetve a honlapon az ügy állásáról általánosságban tájékoztatják, de a részleteket illetően nem, azt pedig végképp nem hiszem, hogy bárkivel egyeztetnének, főleg nem az ötletelésekről. Teszik a dolgukat csendben a legjobb tudásuk szerint és ez nem hiszem hogy publikus lenne. Azt nem tudom megindokolni, hogy miért a “titkolózás”, én nem látok erre indokot.Illetve jogi indokot nem, csak racionálisat.
    Szöllősi Gábor által feltett kérdésre: fentiek alapján erős a gyanúm, hogy belátható időn belül semmikor.
    Tisztelettel.

  17. agent007 szerint:

    Nem is rossz a felvetés, de közüllünk valaki egyeztetett az irodával is, hogy a válaszukat a lehető leg ütőssebbre írhassa meg?

  18. Szöllősi Gábor szerint:

    Kérdésem, hogy az ügyvédi iroda válaszát mikor ismerhetjük meg?

  19. jogfosztott szerint:

    Ha az EJEB a szlovák Alkotmánybíróság eljárásáról megállapította, hogy tisztességtelen eljárás történt, amiért nem foglalkoztak az elfogultsági indítványokkal, akkor ugyanez esetünkben is elmondható, hisz a pertársaságok a mi ügyünkben is terjesztettek elő elfogultsági indítványokat. A magyar AB olyan szinten nem foglalkozott az előterjesztett elfogultsági indítványokkal, hogy az elfogultsági indítvány előterjesztőit még csak válaszra sem méltatta.

  20. jogfosztott szerint:

    Az alábbi cikk szerint az EJEB a szlovák alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatosan az alábbi megállapítást tette:
    nem volt tisztességes az eljárás, mivel nem foglalkoztak Harabin és Lucia Žitňanská (SDKÚ-DS) igazságügyi miniszter vonatkozó elfogultsági beadványaival. Az ügyünkben benyújtott alkotmányjogi panaszokban több pertársaság kérte Salamon és Balsai elfogultság miatti kizárását. Salamon ennek ellenére részt vett a döntésben

    http://www.bumm.sk/88011/harabin-nyomasara-kihallgatnak-harom-alkotmanybirat.html

  21. jogfosztott szerint:

    Hagyó Miklós részére az EJEB azért ítélt meg 12 500 euró kártérítést és plusz 6000 euró perköltséget, mert a 9 hónapig tartó előzetes letartóztatása során nyirkos, penészes zárkában tartották és a feleségével nem tarthatott megfelelő kapcsolatot.

    http://www.origo.hu/itthon/20130423-karteritest-kap-hagyo-miklos-az-allamtol.html

  22. e.f. szerint:

    Ha megkapjuk a “főfogást”, akkor elfogadhatónak tartom a desszertet. De ha nem lesz főfogás? Mekkora desszertet kérjünk, hogy ne maradjunk éhen?

  23. tóth béla szerint:

    Jobb ha tudatosul “az az ötmillió” /fő nem pénz! Nem kétszázhatvanmilliót írtam . . ., viszont a bizonytalanságunk realitás.

  24. agent007 szerint:

    Kedves tóth béla!

    Azért maradjunk a realitás talaján.
    Mint jónéhányunk értesült a tv-ből, a volt apeh-esek, akiknek a végkielégítéséet 98% ban megadóztatta OV. azok is kb. annak megfeleő mértékü, illet kicsit, valamivel azt meghaladót kaptak.
    A SEJB nem igazán szokott 2OO-3OO ezer eurókat itélgetni, ehhez igen súlyosnak kell lenni az adott állam álltal elkövetett jogsértésnek. Ajánlom az ACTA HUMANA nevezetű könyvecskét mindenkinek, ebben kaphatsz, kaphat, mindenki egy kis rálátást az SEJB ítélkezési gyakorlatáról.

  25. jogfosztott szerint:

    Az Alkotmánybíróság (AB) érdemi vizsgálat nélkül elutasította 940 szolgálati nyugdíjától megfosztott tag képviseletében benyújtott alkotmányjogi panaszt.

    http://www.frsz.hu/directory/news/news_documents/alkotmanybirosag_elut_1310.pdf

  26. tóth béla szerint:

    Gyerekek! Senki nem reagált a fenti felvetésemre, miszerint az eddig közszájon forgó kb. ötmillió forintos kártérítési igényünk egy túl szerény összeg. Inkább egy 30-40 millió forintos kárigény/fő lenne a reális – tekintve a bizonytalansági tényezőket. Nem?

    • Morfolgo szerint:

      Kedves Tóth Béla!

      Ha az EJEB 4 év jogtalan fogva tartás után 11 millát ítélt meg a jogában sértettnek,nem hiszem hogy 30 millát megítélne szabadlábon levő, közel 13000 embernek.Irreális a gondolat.
      Az ésszerű és jogosnak tekinthető kártérítést szerintem könnyebben megítélik.
      A kártérítés tulajdonképpen a “desszert” az étkezésben, a nyugdíjas státusz visszaállítása a “főfogás”. Ebben sokat besegíthet az EJEB pozitív döntése, mert ez irányadó és hivatkozási alap lehet az Európai Bírósági perben. Szerződtünk, szolgáltunk, szolgálati időnk alatt alapvető emberi jogainkban korlátozottak voltunk, a szolgálat végén a szerződés szerinti járandóságunkat (obsitunkat), azaz a nyugdíj-jogosultságunkat vártuk és várjuk el.

  27. tóth béla szerint:

    Sorstársak és Jogászok figyelem! Kiindulásként – milyen alapon tartottak és tartanak minket nyilván “külön csoportként”, amikor a papírjaink megegyeztek (saját jogú öregségi nyugdíj)a 70 éves Mari néni és a 80 éves Józsi bácsiéval . . .Ez adatvédelmi és személyiségi jogi alapkérdés mindenhol a világon! (fentiek alapján pl. az életkorunkhoz semmi közük!)

  28. jogfosztott szerint:

    Uniós lépésekre várnak a szolgálati nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok!
    http://www.gonczkinga.hu/index.php?pg=news_4_427

  29. agent007 szerint:

    Kedves Mariann(ugye szólíthatom így)!

    Dehogy harakszom minden, kölönösen hasznos információnak örülök.
    Másodszor,ha maguk a bírók változtatják metodikáikat, akkor nem csoda, hogy a jogkeresők sem lehetnek (így én sem)tisztában a lehetőségeikkel.
    Múltkori írásom valaiért nem jelenhetett meg, nem tudom miért, most megprübálom úlból, átfogalmazva leközölni.

    Láthatjuk mekkora elánnal lépett fel az EU a 1O% rezsi csökkentésre, sokslja a multi is, és a kormányunkm is büszke az eredmény mértékén magára. Rogán méltatta, hogy micsoda segítség a családok számára ez, tiszta eddig.

    De a töllünk elvett 16% az snassz, az semmi, írja a válaszában a kormány, miszrit a megélhatésünket nem veszélyezteti, és akkor nem beszéltem az egyéb hátrányokról, a jogtechnikainak nevezett jogfosztásról.
    Én nem voltam kiváló matekos, de azt azért tudom, hogy a 16% nagyobb mint a 1o%. Mi például fával fűtönk így még realitálni sen tudom a rezsi “csökkentést’.

    Jogosan a kormány sérelmezte a bankokkal szemben a szerződések egyoldalú megváltoztatását, és látványosan látható, a független bíróságok hirtelen döntö hányadban a hitelesek javára döntögetnek.
    Közben a kormánya a mi szeződéseinket többszöri elévülést követően egyoldalúan, példátlanul a világban változtatta meg..
    Hol Az EU. vehemens, kézzel fogható eredményes tiltakozása (kötelezetttségi ekjárás megindítása). A bírák estében, láthattuk milyen eréjes,és kézzel foghatóan eredményes volt a fellépés.

  30. agent007 szerint:

    Tisztelt mariann!
    A SEJB-ak korlátozottak a jogai, kormányokat nem kötelezhet jogszabály vissza állítására, vagy alkotására (ez nem alk. bíróság) csupán a megállapítja a jogfosztást, tisztességtelen eljárást, akkor a kérelmezőknek(kizárólag nekik mint peres feleknek)megítél valamennyi kár összeget. akik lemaradtak, azok lemaradtak erről mert mint írtam tegnap, itt mincs késetség okán utólagos ig. kérelem beadására lehetőség.
    Másik, ha megnyerik(jük) még mindig lesz egy csattanó, ha ov. győz, akkor semmi sem kötelezi, hogy azt ki is fizesse, itt nincs bírói végehajtó. Majd azzal indokolja nincs pénze az államnak, mid ahogy elvette a nyugdíjat is! igazából a Brüsszeli Bíróságnál való győzelem lett volna az ütősebb, mert az valóban minden sértettnek jogi reperációt badott volna (kötelesség szegési eljárás).
    Tisztelettel.

  31. mariann szerint:

    Tisztelt agent007!
    Icipicit pontosítanék ha nem haragszik.

    A strasbourgi Bírósághoz 6 hónapon túl is lehet fordulni, amennyiben a jogsérelem folyamatos. (mint esetünkben a 16% levonása)Annyi a kitétel, hogy kártérítést viszont csak a benyújtástól számított megelőző 6 hónapra lehet kérelmezni, tehát nem az elszenvedett sérelem időpontjáig visszamenőleg.

    És most jön a feketeleves… valami történt Strasbourgba és ezeket a kérelmeket már nem fogadják be, azonnal elutasításra kerülnek. (ezek nemcsak minket érintő ügyek, de magyar vonatkozásúak)
    Ez az info kb. 2 hetes, azóta utasítják el. A miértre jelenleg nincs válasz, én legalábbis nem ismerem. Hosszasan beszéltem (szerintem) hazánk egyik legjobb alkotmány – és eu. szakjogászával, de ő is azt állította, hogy a Bíróság valami sokéves ítéletéhez nyúlt vissza és ezt használja precedensnek és a 6 hónap vonatkozásában és elkezdte felülírni saját joggyakorlatát. Nem tudják mire vélni a dolgot, ő úgy próbálta “elütni”, hogy lehet hogy “behavazódtak”.
    Ja igen, egy másik szintén eu szakjogász megerősítette, neki egy hét alatt 5 ilyen ügye pattant vissza Strasbourgból.
    Hát nem tudom… de mindenesetre engem aggodalommal tölt el, hogy az emberjogi bíróság felülírja önmagát.
    Természetesen semmi pánik, akiknek befogadták a kérelmüket, azokat ez nem érinti.
    Tisztelettel.

  32. agent007 szerint:

    Tisztelt Maria megpróbálék válaszolni neked, kicsit az én oldalamról.
    I. Ahoz, hogy a SEJB Stausburgba lehesen fordulni szigorú szabályok vannak, hogy a Magas Bíróság befogadja első stádiumban a beadványt.
    Pl. ki kell meríteni a hazai jogorvoslatot(feltéve, hogy azt biztosítotték számára), ezt követően mielőbb (6 hónapon bellül)kell a panaszt beadni, itt nincs késedelmes igazolási kérelem benyújtására lehetőség, ((Game Over).
    A kérelem kb 9 fejezetből álló brossúra, kitöltés mindenkinek a honos nyelvén van lehetőség. Jogi képviselő nem kötelező, de nem hátrány(sőt a siker biztosabb).
    Én már 3 beadvány adtam be egyedül írtam meg, ítélet nincs még.
    Ja, elolvastam, köszi a cikk ötletet a Vasárnapi Hírlapban Babarcy Esztertől, hát igen elkeserítő, és kiábrándító.
    A többihez nem tudok szolni, mert én is inkább vendég vagyok itt. bár értesülök a bajtársi találkozókról, a lakóhelyemtől a nagy távoság miatt nem jutottam el.
    Tisztelettel.

  33. mariann szerint:

    Tisztelt János és Mindenki, aki tagja valamely pertársaságnak!
    Tényleg minden hátsó szándék nélkül kérdezem, mert nem tudom:
    Hogyan működik a pertársaságok tagjainak tájékoztatása?
    Gondolom, amikor megalakult a pertársaság, tagok lettek és a társaság megbízta az ügyvédi irodát, mindenki beadta a szükséges iratokat, aláírta a megbízási szerződést stb. Idáig értem.
    De azóta hogyan történik a tájékoztatás? Tényleg nem tudom, merthogy minden eset más és más, lehetnek benne egyedi momentumok. Én például kerestem de egyetlenegy beadott keresetet sem találtam.
    Ha valami fejlemény van (pld. most az EJEB kérdései és a kormány viszontválasza) akkor az ügyvéd felhívja az ügyfelét (itt persze most a pilot eljárásban szereplő három személyre gondolok) és megbeszéli vele/velük, hogy mit fog rá reagálni,egyeztetik hogy mivel próbálja cáfolni a kormány irományát?
    Vagy ez automatikus történet: megbíztam, legjobb tudása szerint eljár, a történésekről meg amit lehet, vagy gondol megosztja pld ezen a honlapon, vagy találkozókon?

    Bocs ha ostobaságot kérdezek de tényleg ne tudom miben különbözik az ügyfél szempontjából a pertársaságon belüli vagy az önálló (1 ügyfél- 1 ügyvéd)képviselet. Ez utóbbinál tudni akarom mit ad be, mit tervez, mivel fog érvelni.

    Tisztelt János!
    Az hogy a per nyertes lesz, abban sokan hiszünk. Ami miatt ötletelünk az, hogy mennyiben! Ha ugyanis az EJEB a per tárgyának egy részében nem hoz elmarasztaló ítéletet, az mindenkire, perelőkre és nem perelőkre egyaránt hatással lesz.
    Mondom ezt annak tudatában, hogy nagyon sok érintett valamilyen okból nem perelt.(Kb 3x annyian vagyunk mint a perelők)
    Van olyan kollégám, aki azt sem tudta hogy per van folyamatban. Tudja elgondolkodtató, hogy a pld. a “trafik ügy” folyt a médiából, a mi ügyünkről meg a bohócforradalom óta csak az tud, aki komolyabban kutakodik. Ha a tájékoztatás normálisan működött volna, akkor most nem 10 hanem 30ezer kérelem feküdne a Strasbourg-i asztalon.
    Tisztelettel.

    • Morfolgo szerint:

      Tisztelt Mariann!

      Amikor a pertársasági “tagsági toborzó” elindult sok ismerősömet megkérdeztem, akik ebben a cipőben jártak.
      Nem mertek lépni, mert féltek!!!
      Mindannyian egyenruhát hordtunk, belénk rögzült évtizedeken keresztül, hogy nekünk tiltott volt mindennemű tiltakozás, nyilatkozat, gyülekezés. Ha Ön is szolgált, tudnia kell, hogy akkor és most is az egyenruhásokat az állam “különös” figyelemmel kíséri jogszerű és alkotmányos alapokon nyugvó kontroll szervezetekkel.
      Amikor a pertársaság összeállt, a pertársaság névsora ugyanabban a pillanatban landolt a megfelelő szervek asztalán.Ugye milyen furcsa az élet, hogy ezután hirtelen egy sem lett köztünk aki a senior szolgálatra alkalmas lett volna a továbbiakban. Ahogy régen úgy most is “tartjuk a pofánkat” és nem beszélünk a nyilvánosság előtt azokról a dolgokról, amelyekkel szándékosan akadályozták a peranyagaink eljuttatását a bíróságokra.
      Mi a hazánkat szeretjük, azt védtük életünk árán is, nem kímélve az egészségünket, s nem mocskolódtunk és most sem tesszük mint egyes “civilek” és politikusok.
      A pertársaság tagjait az egyesület vezetősége tájékoztatja, aki veszi a fáradtságot és elmegy a meghirdetett találkozókra, ott kap részletes információt az aktuális állásról.
      A pertársaságunk ügyét elismert jogászcsoport képviseli, akikben megbízunk. Ők a professzionális jogi “játék”-ban jártasak, nem befolyásolja őket az érzelem, indulat. Ez így a legjobb. Ahogy minden bírósági ügyben “amíg a per tart” nyilvános információt csak annyit adhatnak, ami az ügyfelük érdekeit nem sértik. Ezt el kell fogadni.
      Ha a perünknek a kimenetele pozitív lesz, az minden érintettnek, a pertársaságon kívülinek is reményt adhat a helyzetének javulására.
      A médiában nyilvánvalóan a szenzáció az igazi hír. A Kormányzat félrevezető és harsogó hírverése a mi ügyünket “unalmassá tette”, így azt csak apró betűs “utolsó” oldali eseményszintre süllyesztette.

      • mariann szerint:

        Tisztelt Morfolgo!
        Értem és elhiszem amit mond, de nekem (mármint személyiségemnek) idegen a felfogás. Én nem tudok és nem is akarok félelemben élni, attól tartani, hogy valahol valamilyen “listán” esetleg szerepelek. Nem is életem így soha. Eddig egész jól működött.
        Amit a jogi képviseletről mondott:
        Persze értem én, hogy nem nyilvános pld. a beadott kérelem, de komolyan gondolja, hogy a beérkezett kérelem a strasbourgi postabontás után fél órával már nem volt a kormány illetékesének a kezében? Mire a nagy titkolózás?
        Tudja ha az ember nem ismeri a körülötte/érte folyó küzdelem tartalmi elemeit, könnyen ingoványra téved.
        Személyes tapasztalat és kérem senki ne vegye bántásnak vagy hivalkodásnak, de ba*-tam már ki a meghatalmazott ügyvédemet polgári perben (kis hazánk egy médiából is csöpögő sztárügyvédjét) mert át akart verni egy 5 nullával leírható összeggel. Ja, és nyertem.
        Azt írja, ha Önök nyernek (tiszta szívemből kívánom)akkor az mindenkire pozitív hatással lesz.
        Tisztelettel és alázattal mondom, hogy eme és más fórumokon a polemizálás, ötletelés pont arról az időről szól, hogy mi lesz akkor. Mi lesz ha Önök megnyerik de nem módosul a jogszabály? Mi lesz ha a jogbiztonságot visszakapják, de a 16-ot nem? Mi lesz ha bejön a progresszív adózás és felemelik? Sorolhatnám…
        Az én hibám hogy előre, talán túlságosan is előre gondolkodom. Van hogy feleslegesen, de már sokszor kihúzott a sz*rból.
        Tisztelettel

  34. agent007 szerint:

    Kérem, hogy a kettővel ezelőtt beküldött írásomat kérem leadni, mert nem volt benne semmi trágárság, csak hasznos felvetés. A Népszava online.-ben 2O13. 1O. O7.-i számban olvasta az Ocsmánx Vigyor nevet, ott ezt nem cezurázták igaz a rendőröket is sértegették rendre, A szolgálati járandóság marad’ címü ciket követő kommentek ben. Mindenkinek ajánlom elolvasásra.
    Ha és amennyiben ez az átvételem volt csupán nem szalonképes, kitörlés után leadni. Köszönöm tisztelettel.

  35. János szerint:

    Én örülök annak és egyetértek vele, hogy mindenki adja ki magából azt ami eddig felgyülemlett. Aki a fórumban az adott témához hozzászól írja le, hogy mi bántja, mit szeretne hozzátenni, nem kevés számban olyanok is, akik igen használható érveket állítanak elő. De egy dolgot soha ne feledjünk el, hogy a pertársaságunk egy olyan ügyvédi irodával áll szerződésben, akik teljesen tisztában vannak a velünk szemben végrehajtott jogfosztás előkészületeivel, menetével, és végrehajtásával. Én azt mondom, hogy az eddig átélt időszakot feszülten várva megpróbáltunk egymásra támaszkodni, most eljött az az időszak, hogy egy kicsit lazítva, ám de nem lankadva, bízzuk magunkat olyanokra, akik profi módon tudják a dolgukat, tehát jó kezekben vagyunk. Az EJEB. nem Magyarországon működő bíróság, ők nincsenek hatalmas politikai nyomás alatt, vagyis átgondolva és mérlegelve fogják meghozni ítéletüket. Mindenki tudja, ( a kormány is ) hogy ez a mi részünkről egy nyertes per.

  36. jogfosztott szerint:

    Az általunk és a munkáltatónk által évtizedeken keresztül utánunk fizetett nyugdíjjárulék mellett, tudomásom szerint korábban a rendvédelmi szervek költségvetéséből évente átutalásra került a korhatár alatt lévő szolgálati nyugdíjakra szükséges teljes összeg a nyugdíjfolyósító részére. Ennek a ténynek nagyon jó lenne utánajárni, hisz ha ez bizonyítható, akkor nagyon megdől a kormány azon álláspontja, hogy nem folyt be elég járulék. Másrészt, ha a korábbi évtizedekben valóban átutalták a rendvédelmi szervek költségvetéséből a korhatár alatti szolgálati nyugdíjak kifizetésére a nyugdíjkasszába a teljes összeget, akkor a szolgálati nyugdíjunk lehet, hogy foglalkoztatói nyugdíjnak minősül, és az állam nem hivatkozhat arra, hogy a nyugdíjkasszában nincs elégpénz, hisz a foglalkoztatói nyugdíjunkat nem is a nyugdíjkasszának, hanem a foglalkoztatónak kell biztosítani. Már pedig a mi esetünkben a foglalkoztató az állam volt így az állami költségvetésből kell a nyugdíjunkat fizetni.

  37. jogfosztott szerint:

    A kormány kifogásolja, hogy a 25 év szolgálati jogviszonyt követően nyugállományba helyezettek nem fizettek elég nyugdíjjárulékot. Az USA-ban 20 év, Angliában 16 év, Franciaországban 15 év, Lengyelországban 15 év, Szlovákiában 15 év szolgálati jogviszonyt, stb, követően mehettek a rendvédelmiek szolgálati nyugdíjba.
    De, ha már az orbán kormány annyira isteníti a horthy rendszert és statisztálása mellett gomba módra szaporodnak kishazánkban a Horthy emlékhelyek, akkor emlékezzünk már meg a horthy rendszer szolgálati nyugdíjrendszeréről is, ahol a katonák, csendőrök jogosultak voltak arra, hogy akár 18, 15 év szolgálat után nyugállományba helyezzék őket. Sőt katonai szolgálatra való EÜ alkalmatlanság esetén 5 év szolgálat után is jogosultak voltak szolgálati nyugellátásra. Nevezettek a szolgálati idejük során 1% vagy 0,5% nyugdíjjárulékot fizettek. Ehhez képest mi a szolgálatunk során 10% körüli nyugdíjjárulékot fizettünk, emellett még a munkáltató is fizetett utánunk 20%-30% körüli nyugdíjjárulékot. Ha az I. világháborút követően és utána az 1933-as Nagy Világgazdasági Válság nem kényszerítette Magyarországot a szolgálati nyugdíjak elvételére, akkor nem világos, hogy most amikor kedvezőbb helyzetben vagyunk miért lenne elfogadható a nyugdíjunk lenyúlása.

  38. János szerint:

    http://nepszava.hu/cikk/1000121-hamis-nevetseges-serto-orban-vadja/

    Rui Tavares portugál EP-képviselőt érdemes lenne megkeresni.?

  39. jogfosztott szerint:

    Az Alkotmánybíróság ügyünkben hozott határozatát elolvasva kikövetkeztethető, hogy a nyugdíjunk elvételét kimondó törvénnyel kapcsolatosan a pertársaságok többek között sérelmezték egyes rendelkezéseinek a diszkriminatív jellegét. A diszkrimináció bizonyítására előadott indokok között viszont a nemek közötti diszkriminációra nem tértek ki. Ezek után gondolom, hogy az EU-hoz benyújtott petícióban, és a strasbourgi EJEB-hez előterjesztett indítványban sem kifogásolják a nemek közötti diszkriminációt. Szerintem a nemek között megvalósuló diszkriminációra több ok miatt is érdemes lenne felhívni a figyelmet:
    1. A kormány a nyugdíjunk elvételét azzal indokolja, hogy a nyugdíjkassza és a költségvetés nem tudta finanszírozni nem volt rá pénz. A nyugdíjunk elvétele és helyette egy 16%-al csökkentett ellátás biztosítása a költségvetésnek évente kb 10 milliárd forint megtakarítást jelent. A nyugdíjunk elvételével szinte egy időben a kormány lehetővé tette a nők korhatár alatti nyugdíjazását, amely a nyugdíjkasszának (költségvetésnek) évente nagyjából tizenháromszor nagyobb kiadást okoz, mint amit a szolgálati nyugdíjunk elvételével megspóroltak. Konkrétan a nők korhatár alatti nyugdíjazási lehetőségének 3 éve történt bevezetése óta 95 ezren éltek a korhatár alatti nyugdíjazási lehetőséggel, ami a nyugdíjkasszának (költségvetésnek) évente plusz 130 milliárd forint kiadást eredményez

    http://www.onyf.hu/index.php?module=news&action=list&fname=onyf_left_menu_statisztika_ellatas&root=ONYF&rand=bb8a4b4001d9fc15ec1929359ee4246d

    2. Európában persze még ma is vannak, olyan országok ahol a nők alacsonyabb életkorban mehetnek nyugállományba, mint a férfiak. Tehát normál esetben nem kifogásolható a nők korhatár alatti nyugdíjazása, hisz ez más országban is előfordul. Olyan viszont egyetlen európai országban sem fordult még elő, hogy már nyugdíjban lévő férfiak és nők között tesznek oly módon különbséget, hogy a férfiak korhatár alatti nyugdíját egyszerűen elveszik. Erre a fajta diszkriminációra viszont már érdemes lenne felhívni a figyelmet. Hisz Magyarországon nem az történt, hogy a jövőre vonatkozóan határoztak meg eltérő nyugdíjazási életkort (amire található Európában példa) a nők és férfiak számára, hanem már nyugállományban lévő nyugdíjasok nyugdíját vették el azon az alapon, hogy az illető nő vagy férfi. Ez ilyen formában már megvalósíthatja a tiltott nemek közötti diszkriminációt.
    3. A 2. pontban ecsetelt nemek közötti diszkriminációra különösen érdemes lenne hivatkozni, hisz a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében az EU korábban kiadott a nyugdíjszabályozás területére is érvényes irányelveket. Igaz ebben az EU-s irányelvben lehetőséget adnak a tagállamok részére, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozásában eltérő életkort alkalmazhatnak, de például a foglalkoztatói nyugdíj esetén már kifejezetten tiltja a nemek között eltérő életkor alkalmazását. Európában a nemek közötti eltérő öregségi nyugdíjkorhatár meghatározása alatt nyilván azt értik, hogy nők és férfiak részére a jövőre vonatkozóan előírható eltérő életkor. Az viszont abszurd, hogy már korhatár alatti nyugállományban lévők esetében csak a férfiak nyugdíját veszik el. Másrészt az 1978-ban elfogadott irányelv azt is kimondja, hogy a tagállamok fokozatosan felszámolják a nők és férfiak közötti megkülönböztetéseket. Magyarországon – amikor 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz – a nők és férfiak nyugdíjkorhatára megegyezett, tehát nálunk az irányelvvel szemben nem a különbség felszámolása irányába mozdult el a szabályozás.

    A fentiekben hivatkozott EU irányelvek az alábbi helyen tekinthetőek meg:
    A TANÁCS IRÁNYELVE (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (79/7/EGK)

    http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:05:01:31979L0007:HU:PDF

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/54/EK IRÁNYELVE (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról.
    http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:204:0023:0036:hu:PDF

  40. geeijoe szerint:

    Csak egy kérdés 2010 előtt melyik rendvédelmi ágazatot szívatták meg így mint most? Amelyik egyenruhás azért voksolt erre a narancsra mert annyira rossz volt előtte, az írja már le mi volt az a balsors ami 2010 előtt annyira mélyen érintette, mint ez a mostani megalázás! Kíváncsian várom!

    • agent007 szerint:

      Tisztelt Geeijoe!
      És Tisztelt Mindenki!
      Nem lívánok elvont politikai csűrcsavarba menni, nem is az volt a szándékom amiért vezeklésről írtam, csak mielőtt a bűnbak szerepet osztanák reám néhányan.
      De azért az előző nyolc év sem volt makulátlan kölönben nem nyert volna fityesz ekkora fölénnyel.
      Legyen elég ennyi témazáráshoz, köszönöm.

      Inkább az ide vonatkozó ötletekkel, javaslatokkal próbáljunk egymáson segíteni, összatartást mutatni, a megosztottség, és megoszthatóságnak még as látsztát is kerülni, köszönöm.
      Ez egy pertársaság bizonyos sérelmek orvoslására alakukt, és nem párt szerveződés, sem politikai szeminárium

  41. agent007 szerint:

    Tisztel Marian!

    Igen ez az a “ügyes” de arcátlan jogalkotói(t. képviselők)megfogalmazás amiről írsz mint kérvallotja, hogy 1OO eber 1OOO féle képpen értelmezheti, és ezekután élesben, politikai nyomásra alkalmazhatja. Akarom vemhes ha akarom nem vemhes. Hiszen miden lényeges közig. és igazságszol. helyre fidesz csinovnyikot ültetett a kormány
    Azután külfödi bíróságon ha megtámadtatik, még hozzá jön a fordításból eredő vétlen-vétket eltérés, elírés enyhén szolva is kétséges a sikeres jogkeresés esélye.
    Ezért írtam tagnap, hogy nagyon észnél maradva, higgattan együtt kell működni a jogásainkal, akik egyben érezzék a bizalmunkat.
    Valószínü, hogy sokonknak más és más az egyedisége a szolgálati nyugalmazása körül, de vannk kogens, és egyező körülmények a kettőt hatékonyan, eredményesen kell össze hangolni.
    Ezért tartom jónak, és remélem ezt szolgálja a bajtársi személyes találkozók. Sajnos, én szombathalyi vagyok mi felén nem láttam még találkozásra felhívást, kicsit hiányolom.

    Az idő pedig sürget, mert a választ nekünk is meg kell lépnünk, nem maradhatük rezzenéstelebek!

    Láthatjátok a rezsi csökkentésen keresztül (a kormány állítása szerin a 1O% óriási segítségnek kell tartani), hogy arra az eu. azonnal reagált a sértett lobbi védelmére kelvén.
    Ellenbe esetünben, bár nem akarok prejodikálni (SEJB. helyet)de lehet, hogy a kormánnyal egyezően bágátelnak tekintik a tőllünk elvett 16%-ot-

    Mindenki döntse el melyik a nagyobb a 1O% vagy a 16% És akkor még nem beszéltam arról, hogy az energia multik menegamentjének zsebe nem fogja megérezni ezt a csökkenést, hanem a szolgáltatás lesz ócskább.
    Minekünk viszot, komolyan érezhető rosszabbodást fog okozni a nyudíjjunk “jogtechnikai” elvétele.
    Símán cinikus hazugság halmaz amit az a jó ember a kormány nyomására össze hablatyolt, jog szakmailag meg egy nagy OO.
    Hogyis mondják, olyan óriásit kell hazudni, higy mindenki elhigyje. Ez a hazugság politika.

  42. mariann szerint:

    Tisztelt Mindenki!
    A kormány legutóbb nyilvánosságot kapott irományának (BRDSZ) azon részéhez szólnék hozzá, amely a kérelmezőt azzal utasíttatná el a kormány az EJEB-bel hogy eü alkalmatlansága indokán nem használta ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket és nem fordult közig. bírósághoz azt bizonyítva hogy ő valóban eü. alkalmatlan.
    Nos azért írom le mert( ameddig értelme volt) VÉGIGCSINÁLTAM. (nem tudom, hogy jogilag hasznos-e)
    A ránk vonatkozó tv-ben van az a kitétel, hogy aki szolgálattal összefüggő egészségkárosodást szenvedett az mentesül a 16% levonása alól.
    Én szolgálati balesetet szenvedtem ezért utánajártam mit kellene tennem.
    Kérelem a munkáltatónak, kérve hogy az eü törzskönyvemet továbbítsa az illetékes FÜV bizottságnak (ua. aki az alkalmatlanságom megállapította). A FÜV papírokból dolgozott, személyes megjelenés nem kell. Az eü. iratokból megállapította, hogy az össz egészségkárosodás hány százaléka szolgálati eredetű és ez alapján döntött.
    Hogy egyértelmű legyek, példa: én és a férjem vonatkozásában így néz ki: én 36% össz.eü.károsodásból 20% szolgálati, férjem 63% össz eü. károsodás 16% szolgálati. Én megkaptam (többszörös szalagszakadás), férjemnek nem hajlik a térde, de csak egy szolgálattal összefüggő balesete volt – ő nem.
    Nem igazán értettem a módszert,ezért utánajártam: a szolgálati balesetnek az össz egészségkárosodásnak minimum 35-40%-át kell elérnie, hogy megállapítható legyen az egészségkárosodás szolgálattal összefüggősége! És igen fogalmam nincs hol van ez leírva (én informálisan tudom), gondolom valami belső utasításba. A FÜV szabadon alkalmazhatta, élő ember nem tud belekötni.
    A határozatban az szerepel, hogy ha nem értek vele egyet akkor a FÜV II-höz fellebbezhetek (szép hosszú neve van ha kell leírom). Gondolom, hogy ezek után lehetett volna a közig. bírósághoz fordulni, csakhogy – megint belső információkra utalok- itt már szabadon alkalmazható az alperes részéről a külsős orvosszakértő, aki azt is megállapíthatja, hogy nincs is semmi bajod – bevállalta volna valaki?
    Hangsúlyozom: Ha rákos vagy, 3 infarktuson túl, hiányzik a lábad vagy kezed stb -ez, hacsak nem ellőtték (profán példa) – nem számít.
    Emlékezetem szerint a ránk vonatkozó HSZT nem tett különbséget, csak azt írta elő, hogy szolgálatra alkalmatlan és a 25 év = nyugdíj.
    Amikor azt írtam, hogy az EJEB előtt a diszkriminációt feszegetve nem a civilek és a mi összehasonlítására helyezném a hangsúlyt, erre gondoltam: a szolgálatra alkalmatlan és a szolgálatra alkalmatlan között is van különbség oly módon, hogy azt törvény soha sehol nem írta le, az alkalmazása pedig (legalábbis számomra) ismeretlen belső utasítás eredménye.
    Na és a kérdés: Hogy a fenébe lehet ezt elmagyarázni az EJEB-nek ha még mi sem igazán értjük?
    Tisztelettel.

  43. agent007 szerint:

    Először is elnézést kérek, mert az aron henrik és a agemtOO7 egyazon személy csak a bejelentkezést elnéztem, ezért ismételtem megírásom, kicsivel eltérően.

    Most hallom a Tv.-ből, hogy tömegesen szerelnek le a rendőrségtől.
    Várható volt, túl politizéltak (bár ez más rendv. is igaz), belegázoltak a persztizsükbe, jogfosztottá tették, elismerést nem kapnak, sőt, azt akeveset is vissza végták.
    Mit gondol ez a fityesz meddig tartható a dilettantizmusa.
    Nagy lesz a bukásuk, remélem mielőbb.
    Én bevallom, vezeklek, és mindenkit megkövetek, de megtévesztettek és rájuk szavaztam.
    Galád módon cserébe hátbatámadtak a voksomért s elvették a nyugdíjjam.
    Soha sem szavazok többé ezekre, sem a családom. Ez így már -4 szavazó.

    • mariann szerint:

      Tisztelt Agent007!
      Ne kárhoztassa magát, voltunk így jó páran, akik rosszul szavaztunk!
      Én töredelmesen megvallom, hittem, bíztam abban, hogy nagy dolgokat lehet csinálni a 2/3-al — és lehetett volna!
      Nem a pártban hittem és nem a vezetőben hanem abban, hogy FELISMERIK azokat a lehetőségeket, amelyeket a kezükbe adtunk – ÉLNEK velük és NEM VISSZAÉLNEK.
      Én nem tudom olyan jól megfogalmazni, de akit érdekel, annak tiszta szívből ajánlom, hogy olvassa el az általam mélyen tisztelt Babarczy Eszter idén 03.17-én a Vasárnapi Hírekben megjelent a gondolatait eme tárgykörben(Google-Babarczy Eszter)

  44. agent007 szerint:

    I. Mindenkinek nyugalom,b iznunk kell a jogäszainkban, de mindenképpen nekünk is szervezetten segitanünk kell a munkájukat.
    Azt javaslom ne külön-külön ostromoljuk kérdésekkel,felvetésekkel. hanem összegyüjtve akár kis csoportokban előlészítve a gyor hatékony munka érdekében.
    Legfeljebb később őjra egyeztve, finomítani.
    II. sokaknak remek észrvétele, és gondolat ébresztő ötleti voltak. De egyet javaslok elbizonytalanodást, kétkedést mutatni kükönösen rendvédelmiseknek nem tanácsos. 1OO% hogy a kormány tanulmányozza ezt az oldalt. Ne lássa a gyengeség, megalkuvás legkissebb jelét sem. Ez már abban astádiumában van amikor nincs kopromisszum, (szerelben háboruban mindent ér).
    Azt szakszervezeti tárgyalásokon kelletvolna annak idején alkalmazni.

    III. Így van amikor felesküdtünk, ahogy valaki írta a jogfolytonosság mindenkire érvényes esketőre és esküt tevőre, legitimációnk megkédőjelezhetetlen.

    IV. Visszatérve a kormány acsarkodó, sértő lekommunistázó lijelentésére ami túl azon, hogy nem igaz, leghatározottabban vissza kell utasítani! Nem mellesleg a fideszben van a legtöbb egykori MSZMP veztő tag, mielőtt sárral dobálóznak. Kinek is a pénzén tamultak az egyetemen, melyik alapítvány fizette?
    Nekik inkább volna okuk önkritika gyakorlásával vissza adni az ennek kihasználásával szerzett javakat hamis “érdemeket”.
    Arcátlan módon. szemrebenéstelenül megszavazzák ezt visszamenőleges förmrdvényt, mig a képviselők egyszerre felmarkolják a kéviselői(1.5) millós honoráriumot, a polgárm. (1 )milliót s nem egy még civil(orvosi) javadalmat, NA EZ IGAZSÁGTALAN, POFÁTLAN, JOGTALAN.

    V. Ami a jogorvoslat kimerítésére adott kormány válasz az meg szakmaitlan, vérszegény, egy nagy dula OO Tallóditól.Miért?
    Én pl. mint a VPOP előadója naponta tucatjával hztam alakszerű álig. határozatot.Tudom mi a jogervoslat és annak minden körülményét.De erről majd Strasbourgot kell alaposan meggyőzni, lemosni a kormányt.

    VI. Azzal érvel a kormány, hogy tarsdalmi igazságtsalanság a nyugdíjunk, VISSZA MENŐLEGES elvétele jogos elégtétel.
    Ennek eldöntése nem igazság és igazségtalanság kérdése, hanem szárazon jogkérdés!!!!
    Én pl a nyugállományba helyezésemet megelőző évben, egyfőre vetitetten 27O millió-Ft. vámot-és közterhet szedtem be.
    Ezekután az echo tv-ben Zöldi nevezetü ujsíró.élőskődőnek, láblógatónak az állam vérszívójának nevez.
    A kormány “jól” előkészített hecc kampánnyal úszított a kormánypárti médiákon keresztül, ezt se feletsük az emberjogi bíróság felé jelezni.

    VII. Éedemes felhasználni Jogfosztott sorstársunknak az 1921. évi törvényi hivatkozását több oldalról is értékelni.
    A kormány nehéz anyagi helyzetre hivatkozik a döntése kapcsán. De túl azon,hogy ez nem jogi ér.
    Alaptalan is 1921.-ben akkori eseménye tényleg nehezek volta Világh. Trianon stb. mégis létezett ilyen a hivatásosokat kedvezményes nyugellátásban biztosító jogszabály.Akkor tényleg nehéz lehetett az akkori kormánynak. Most nincs olyan körülmény (hisz maga a kormány sem bizonyított, csak állított)ami a nehéz helyzetre való hivatkozást alátámasztaná.

    Föleg amit itt az alább részletezek
    Maga a kormány aki dicséri önmagát, hogy saha ilyen jó nem volt a gazdaság, senki pénzére(külföld)nem szorul. Most akkor melyik az igaz?
    Számoljunk 1.) 3OOO milliárd az elvont magánnyugdíj
    2.)indokolatlan MOL részvény vissza vásárlása 5OO milliárd,
    3.)gáztározó, párna gáz visszavásárlása 281 millióért (szakértők szerit túl drágán) 4.) 1OO milliárdért stadion építések, 5.) kormányzati cifrálkodás 7O milliárd (új gépkocsi, bútor, stb), 6.) szabadságharc címen IMF előtörlesztés, helyette dollár kötvény kibocsátás magassabb %-ban (becslés szerint 2O-3O. millárd vesztességgel)
    KÉRDEZEM EZEKUTÁN SZEGÉNY EZ A REZSIM?????

    A nyugdíj melleti munkaválalás korlátozása is diszkriminatív, mivel ezekután egyéni véllalkozás nem kiegészítő tevékenységnek számít. Túlazon, hogy 57 ezer ft be kell fizetnek ha a brutó jövedelmem elér egy bizonyos összeghatárt nem kapom a folyósítást.
    Ez nagyonbrutális korlátozás!!!

    Többen írták, hogy töllünk több járulékot vontak le, ezt nagyon érdemes körbe járni, ha már a kormány a társadalmi igazságosságról hadovál.
    Remélekkicsit tudtam segiteni.
    Tisztelettl

  45. agent007 szerint:

    Ja majd el felejtem ez az ominozus utazási kedvezmény, stb. oké, de ha ilyen szegény az ország akkor miért gálánsoskodik bizonyos rétegeknek? Mert nincs ingyen ebéd, valakiknek, valahonnan ki kell fizetni.
    Valóban ez társadolompolitikai kérdés ahogy Mariann írta, de ha ez nem kötelező, és mincs pénze az országnak kérdezem, akkor a megszorítást miért nem az adhatók (uit. kedvezmény stb.)köreivel kezdi, és csak ezt követi a kötelező(mert hát a megállapított nyugdíj kifizetésére kötelezettsége van a rezsimeknek).
    Ja engem pl. 2OO4.-ben nyugdíjaztak 7.5 évvel az elvétele előtt, a Nyt. szerint 5 év utén nem változtatható, pl. a rendőrök tudják a legjobban (kevés kivételtől)még a büncselekmény is elévől. Lásd offshor lovagok pénze tabu, pedig az bűnnel fogant. Vagy hogy van?

  46. aron henrik szerint:

    I. Mindenkinek nyugalom, bíznunk kell a jogászinkban, de mindenképpen nekünk is jól felfogott érdekünk, hogy a munkályukat HATÉKONYAN huggatan segítsük.
    Pl. bár én nem vagyok tag, de javaslon ne kükön. külön ostromoljátok ötletekkel, hanem össze gyüjtve, egy előre egyeztetett időponra kellene átadni, bemutatni az észrevételeinket. Esetleg tivábbi egyeztetéseket, finomra hangolásként végezni.

    II. Sokaknak remek észervételeik vanna, javaslom mindent ne ezen az oldalon tárjun fel ne tudjon a kormány informácót szerezni.

    III. Így van felesküdtünk jogfolytonosság illet meg, legitimációnk megkérdőjelezhetettlen.

    IV. Vissza kell a kormány ocsmány, és acsarkodó kommunistázását utasítani (a fityeszne hány kocsi is űl, mit kersnek ott Pokorninak nem csak az apja volt spcli, és Harrag
    Orbánt ki is támogatta túl, a nép pénzén, ezek a hitvány személyek nem akarják vissza vonni ezen mérce alapján szerzett javaikat “érdemeiket”).Ezek döntenek rólun akik pofátlanul felveszik a képviselői pénz (1.5 millió),pogármesteri (1.5 millió), és még orvosként dolgizik, megengedi magának)

    V. A jogorvoslat kérdés. Nevetséges, gyermeteg, szakmailag egy OO, amit ez Tallodi Z. írogat. Tényleg el ne higyjük, azért gondolom minannyian javarészt köztisztviselők huvatásosok volnánk, csak konyítun a joghoz is. Amikor én pl. mint előadó naponta nagyságrendben hoztam alakszrű állaig. határozatokat a VPOP-nál. De erről eredményesen Strausbourgot is fontos meggyőzni!

    VI. Társadalmilag igazságtalan a nyugdíjjunk.
    VI/A. Ez itt nem igazság, hanem szárazon jogsértés ami gyalázatot velünk VISSZAMENŐLEG műveltek.
    VI/B. Az én munkám értékéről csak annyit, hogy a nyugállományba vonulásomat megelőző évben 2OO3.-ban a VPOP egy főre megállapítottan 27O millio Ft. vám.-és közterhet termelt, szedett be a költségvetésbe.
    idézem az echo tv.böl Azt bizonyos Zöldi nevezetű uírót. aki láblógató. élőskődőnek nevezett minket(meg van a részletes cikk nálam)
    A kormány “jól” előkészített hecc kampánnyal, aljas lejáratással fel heccelte a társadalmi többséget ellenünk ezt se felejtsük el.

    VII. nagyon kapora jöht még az előttem szoló jogfosztott 1921, évi jogszabály idézete, több szempontból is.
    VII/A. a kormány nehézhelyzére hivatkozik. Túl azon ez nem jogalap velünk szemben, de ennek a kormyány is részese a nehéz helyzet előidézésében (következő pontban részletezem)mégis csak velünk megtorló.
    VII/B: hát igen, a Trianoni döntés után az akkori kormány “sokkal de sokkal” jobb helyzetbe volt, az akkor séta galopp volt. Most, az igen, ha valami nehéz, és rossz akkor az csak is a mostani időszak, az sokkal nehezebb mint az 1921. évben regnáló kormányé volt.
    Mégis fenn tudott tartani rendszert a hivatásosok elismerésére.
    Azt hiszem sikerült mefcáfolni ennek a kormány nevében eljárt, Tallódi Z.-nak a nehéz helyzetben lévő kormány siránkozását.

    VIII. Nincs pénze a kormánynak. Na számoljunk 1)lenyult magán nyugdíj 3OOO milliárd, 2.)indokolatlan MOL részvény előnytelen vissza vásárlása 5OO millárd, 3)Gáz tározó, párna gáz E.on-tól 281 milliárd(nem is ér annyit),4.) 1OO millárd stadión építés, 5.)kormányzati cifrálkodás 7O milliárd(új autó, bótor, stb)6.) “szabadságharc” IMF hiterl visszafizetés dollár állam kötvény kibocsátás(még nincs pontos végszám, de 2O-3O miolliárd közötti).
    MERJE VALAKI AZT MONDANI NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐ KORMÁNY MER E ÍGY KÖTEKEZNI!!!!!!!

  47. jogfosztott szerint:

    1921. évi XXXII. törvénycikk

    a nemzeti hadsereghez tartozó hivatásos havidíjasoknak és hivatásos (önként továbbszolgáló) altiszteknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

    ELSŐ FEJEZET
    Hivatásos havidíjasok és hivatásos (önként továbbszolgáló) altisztek

    Az ellátás nemei

    1. § Az ellátás nemei a következők:

    a) nyugdíj,
    b) lakbérnyugdíj,
    c) sérülési pótdíj,
    d) rokkantházi ellátás,

    I. Nyugdíjak
    Igény állandó nyugdíjra

    2. § A nemzeti hadsereghez tartozó, havidíjat vagy havizsoldot élvező hivatásos személyeknek állandó nyugdíjra van igényük, ha őket nyugállományba helyezik, miután

    a) életük hatvanadik évét betöltötték, vagy
    b) a szolgálatban a felemelten számítandó idő betudásával negyven évet eltöltöttek, vagy
    c) hivatásos (önként továbbszolgáló) altiszteknek valósággal eltöltött 18 szolgálati év után, vagy
    valósággal eltöltött 15 szolgálati év után abban az esetben, ha legalább 10 szolgálati évet arcvonalszolgálatban töltöttek el, vagy
    d) a szolgálatban öt évet valósággal eltöltöttek és tartósan szolgálatképtelenekké, azaz hivatásos katonai szolgálatra tartósan alkalmatlanokká válltak.

    3. § Öt szolgálati év valóságos betöltése előtt is állandó nyugdíjat kell megállapitani, ha az igényjogosult annak folytán vált tartósan szolgálatképtelenné, hogy:

    a) hadiszolgálatteljesítés következtében saját hibáján kívül megsérült vagy egészségét tartósan megrontotta;
    b) másként, de saját hibáján kívül, a szolgálat teljesítése alatt, a szolgálattal szoros kapcsolatban, a katonai szolgálat sajátosságai következtében vagy pedig a szolgálati tartózkodásra kijelölt vagy valamely szolgálat teljesítése közben érintett helyen uralkodó fertőző betegség következtében sérült meg vagy rontotta meg tartósan egészségét;
    c) elmebeteg lett, eskórba esett, mindkét szemére megvakult, mindkét szemének látóképessége annyira csökkent, hogy csak igen nagy tárgyakat ismer fel közvetlen közelből, illetőleg csak a sötétséget tudja megkülönböztetni a világosságtól; továbbá, hogy hallását vagy beszélőképességét egészen elvesztette vagy hűdés következtében tehetetlenné vált.

    Beszámítható szolgálati idő

    5. § Szolgálati időnek kell számítani:

    a) a szolgálatbalépés, a besorozás vagy a kinevezés napjától kezdve a nemzeti hadseregben, továbbá a m. kir. csendőrségnél, a volt m. kir. honvédségnél, a m. kir. népfölkelésnél, közös hadseregben, vagy a haditengerészetnél eltöltött minden tényleges szolgálati időt (a 6. §-ban felsorolt időtartamok kivételével);
    b) a tényleges katonai szolgálatba való belépés vagy újra belépés előtt polgári állami szolgálatban eltöltött beszámítható szolgálati időt, feltéve, hogy az átlépés a polgári szolgálatból a tényleges katonai szolgálatba harminc napnál nem hosszabb megszakítás után vagy pedig az állandó vagy időleges nyugállományból történt;
    c) az 1912. évi LXV. tc. 16., 17. és 18. §-okban felsorolt szolgálati időket és pedig ugyanoly feltételek és módozatok mellett, amint azokat az idézett szakaszok szerint a polgári államszolgálathoz hozzászámítani kell.
    Azt, hogy mennyiben lehet az ebben a pontban (5. § c) fel nem sorolt egyéb polgári szolgálatokat beszámítani, külön rendelet fogja megállapítani;
    d) a hadiévek nélkül legalább öt évi katonai szolgálatnak valósággal való eltöltése után, a katonai lelkészeknek a nemzeti hadsereg tényleges állományába való átlépés előtt polgári lelkészi pályán eltöltött időt három évig terjedőleg, katonaorvosoknak és katonai állatorvosoknak pedig legfeljebb két évet abból az időből, amelyet a nemzeti hadsereg tényleges állományába való átlépés előtt az orvosok a doktori fokozat elérése, az állatorvosok pedig főiskolai tanulmányaik befejezése után kórházi vagy klinika szolgálatban töltöttek el;
    e) azt az időtartamot, amely alatt a nem tényleges vagy a várakozást illetékkel szabadságolt katonai személyt vagy a nyugállományba helyezeti személyt a hadseregigazgatás valamely ágazatában alkalmaztak;
    f) valamely rendszeresített álláson való végleges alkalmazást vagy újra alkalmazást közvetlenül megelőző próba- (ideiglenes) szolgálatban vagy szerződéses szakszolgálatban eltöltött időtartamot.

    Hadiévek beszámítása

    7. § Valamely háborúért a nyugdíj megállapításánál hadiéveket kell a szolgálati időhöz hozzászámítani. Egy és ugyanabban a naptári évben csak egy időszakot lehet egy és ugyanarra a személyre nézve hadiév gyanánt számítani. Hogy ekként mely időszakokért kell egy-egy hadiévet hozzászámítani, továbbá, hogy ebben a kedvezményben mely személyeket, milyen mértékben és milyen feltételek mellett kell részesíteni, azt esetenként az Államfő határozza meg.
    A hadifogságban töltött időt hadiévek hozzászámítására való igény tekintetéből csak akkor lehet figyelembe venni, ha az illetőnek a hadifogságba jutásnál és a hadifogság tartama alatt tanusított magatartását igazoltnak ismerték el.
    A hadiéveket a nyugdíjra való igény és a nyugdíj megállapítása szempontjából a valósággal eltöltött szolgálati évekkel egyenlőknek kell tekinteni.
    A 2. § d) pontja alapján járó állandó ellátásra való igény elbirálásánál a hadiévek nem vehetők figyelembe.

    A nyugdíj összege

    10. § A kijáró évi nyugdíjat (2-4. §-ok) a beszámítható szolgálati idő szerint akként kell megállapítani, hogy az tíz beszámítható szolgálati évig az utoljára élvezett havidíjnak s a netalán élvezett korpótdíjnak, szolgálati korpótdíjnak és ötödéves pótléknak, továbbá a havizsoldnak 40%-át és minden további beszámítható szolgálati évért 2%-át tegye ki. Egyéb pótdíjakat a nyugdíj megállapításánál akkor kell beszámítani, ha azokat valamely külön törvény vagy a költségvetés beszámítandóknak jelöli meg.
    Az olyan személyek nyugdíját, akiket azzal a nappal helyeznek nyugállományba, amelyen magasabb havidíjfokozatba (havizsoldilletékbe) jutnának, a magasabb havidíjfokozat (havizsoldilleték) után kell megállapítani.
    A nyugdíj megállapításánál:

    a) katonaállományú hivatásos tiszteknek és arcvonalbeli altiszteknek a csapatállományban és a katonaorvosoknak a csapatállományban vagy katonakórházi szolgálatban valósággal eltöltött szolgálati ideje minden teljes négy hónapját öt hónappal kell számítani;
    b) a tiszteknek, továbbá a főiskolai képzettséghez kötött egyéb havidíjas csoportokba, valamint az olyan havidíjas csoportokba tartozó személyeknek, akiknél a magasabb rendfokozatokba való előlépéshez különös képesítés beigazolása van előírva és végül a katonai tanítóknak valósággal eltöltött minden egyéb szolgálati ideje minden teljes hét hónapját nyolc hónappal kell számítani, valamely itt fel nem sorolt havidíjas csoportokba való netaláni átlépésig.

  48. Ferenc szerint:

    Legyen erős mindenki az EU szerveiben még annyiban sem bízhatunk, mint az Alkotmánybíróságban. Sajnos a szolgálati nyugdíjak ügye teljesen politikai síkra terelődött. A visszamenőleges hatályú törvénykezést kellett volna támadni határozottan és nem a politikát vinni bele ebbe az ügybe ! És akik az EU-ban bíznak, egy kérdés: hogyan lehet az hogy a bírák ügye két hét alatt megoldódott, a mi esetünkben pedig 2 éve nem történik semmi ???

  49. tóth béla szerint:

    Nekem meg az tetszik, ahogyan a N.Y.-i Rónai ügyvédi iroda már több esetben kihajtotta a károsultaknak a kb. 260 milliós kártérítést! Tehát, ha nem is hasonlítom – de! az idáig szóba hozott kb. 5 milliós összeg az esetünkben nagyon csekély szerintem. Próbáljuk meg nem akarni, hogy kicsik legyünk és legalább egy 30-40 milliós kártérítést kérni fejenként a várható bizonytalanság miatt például (65 éves korunkig). Ebbe még nem is álmodtam bele a következő (ál)világválságok generálásának leendő (magyarázott) hatásait . . .

  50. jogfosztott szerint:

    A kormány által citált lengyel indítványozó (Cichopek és társai) indítványa, amit az EJEB elutasított szerintem több ok miatt sem hasonlítható a mi ügyünkhöz. Az EJEB indítványt előterjesztők a politikai rendőrségtől kerültek szolgálati nyugállományba és az állam a politikai rendőrségtől nyugdíjazott személyek nyugdíját nem vette el, hanem csökkentette. A szolgálati nyugdíjcsökkentés nem érintette a politikai rendőrségen kívül szolgálatot teljesítő rendőröket, katonákat, tűzoltókat, és az egyéb rendvédelmi területeken szolgálókat.
    Magyarországon ezzel minden korhatár alatti szolgálati nyugállományútól elvették a nyugdíját. A nyugdíjat még azoktól is elvették, akik a rendszerváltást követően kerültek hivatásos állományba. Nálunk a lengyel példával szemben nem a nyugdíjunkat csökkentették 16%-al, hanem előbb elvették a szolgálati nyugdíjunkat, majd adtak helyette egy 16%-al csökkentett szolgálati járandóságot. A kormány állításával ellentétben a nyugdíj elvétel és helyette 16%-al csökkentett járandóság biztosítása nem pusztán egy jogtechnikai lépés. A nyugdíj ugyanis tulajdonjogi védelemben részesül, ezzel szemben a szolgálati járandóság nem részesül tulajdonjogi védelemben. A két ellátási forma közötti lényeges különbséget a fidesz AB által hozott határozat is bizonyítja, hisz az AB lényegében azért utasította vissza a tulajdonjogunk sérelmére alapozott panaszokat, mert a szolgálati járandóság nem tekinthető tulajdonnak. A szolgálati járandóság a nyugdíjjal ellentétben, csökkenthető és megszüntethető, feketemunka és bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén elvehető, amíg a nyugdíjról ugyanez nem mondható el.
    A kormány állításával szemben a nyugdíjak köztük a szolgálati nyugdíj is – azzal, hogy a nettó jövedelemből kerül megállapításra – adózik. Tehát a nyugdíjasok Magyarországon is részt vesznek a közteherviselésben. Sőt a nyugdíjasok a jövedelmük után magasabb „személyi jövedelemadót” fizetnek, mint a versenyszférában és a közszférában dolgozók. A munkajövedelmeket jelenleg 16% szja terheli ezzel szemben a 16% szja bevezetése előtt megállapított nyugdíjakon 32%, 36%, 38% stb mértékű adóteher is lehet. A szolgálati járandóság 16%-al történő csökkentése egyáltalán nem tekinthető személyi jövedelemadónak. A szolgálati járandóságban részesülők a járandóság 16%-os csökkentése után semmilyen adókedvezmény igénybevételére nem jogosultak, ugyanis a csökkentés nem minősül adónak. A szolgálati járandóság után – a kormány állításával ellentétben – családi adókedvezmény sem vehető igénybe. A szolgálat járandóságban részesülő a családi adókedvezményt csak akkor tudja érvényesíteni a gyermekei után, ha ő maga vagy a házastársa munkajövedelemmel rendelkezik. Tehát ha egy kiskorú gyermekeket nevelő házaspár mindkét tagja szolgálati járandóságban részesül, de egyikük sem rendelkezik munkajövedelemmel, akkor a családi kasszából kivett 32%-ból egyetlen forint családi kedvezményt sem érvényesíthetnek. Azon szolgálati járandóságban részesülők, akik az ellátásuk mellett munkajövedelemmel is rendelkeznek, majd csak 1,5 év múlva érvényesíthetik a kedvezményt.
    http://www.frsz.hu/directory/news/news_documents/nav.pdf

    http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=11537

    • Morfolgo szerint:

      Tisztelt jogfosztott!

      Köszönöm, a tárgyilagos és lényegre törő összefoglalóját.
      Minden benne van, ami a jogfosztás címén itt történik.

      A sajtóban itt-ott jelennek cikkek az EJEB-re adott kormányzati választól. Azok nagy része is meglehetősen félrevezető módon 1300 ember kálváriájáról emleget, holott sokkal több ember fogott össze a pertársaságokban és még sokkal több embert érint, akik kívül maradtak a bírósági perből, de a jogfosztást ugyanúgy elszenvedték.

  51. Zsazsa57 szerint:

    Tisztelt Bajtársak!

    Sokakkal ellentétben én nem lepődtem meg a kormány válaszán, azt kaptam, amit vártam, pontosan erre számítottam. Éppen ellenkezőleg, az lepett volna meg, ha bármilyen tekintetben is “puhítanak” vagy módosítanak az eddigi – meglehetősen következetes – retorikán. Az álláspontjuk továbbra sem változott. Politikai felhangoktól sem mentes “magyarázkodás” során nagyvonalúan eltekintettek a – számunkra hátrányos következményekkel járó – viszamenőleges jogalkotás részletes indoklásától. Terjengős, manipulatív módon mindvégig azt próbálták alátámasztani, hogy minderre gazdasági szükségszerűségből, a társadalmi igazságosság és a köz érdekében került sor. Lényeges elemként hangsúlyozták, hogy más címen és “némiként” csökentve ugyan, de továbbra is kapunk juttatást, és ez a “várományunk” az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor ismét ki fog teljesedni.

    Ezzel csak egy a probléma: nekünk nem várományunk van, hanem szolgálati nyugdíjunk volt, és ezt akárhogy csűrik-csavarják, utólag, visszamenőlegesen vették el tőlünk.

    A kormányzat válaszában csalatkozóknak üzenem, hogy azért másféle magyarázat is létezik, és vélhetőleg ezen álláspontok ütköztetése során a valósággal határos nagy bizonyosságal kiderül az igazság, vagy valami ahhoz hasonló???

    “A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság -többek között – megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását.” (Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró által megfogalmazott különvélemény – részlet)

  52. Bob Saba szerint:

    Az itt kommentelő jogász érzékkel megáldott hölgyeknek,uraknak köszönjük szépen a véleményüket.
    Az én meglátásom az,hogy pertársaságunk jól választott amikor eu jogban jártas ügyvédi irodát bízott meg ügyünk kezelésével.
    Bízzunk benne jogilag pontos ,megalapozott beadványukkal, sikert érhetünk el.
    A bajtársi találkozokon mindenki hiteles tájékoztatást kaphat.
    Tisztelettel!

    • mariann szerint:

      Tisztelt Bob Saba!
      Remélem rosszul értelmeztem és hozzászólásának első sorában mégsem lelhető fel a szarkazmus. Őszintén sajnálnám ha így lenne. (Magamra vettem bár nem nevesített)
      Persze, jól döntött(ek) amikor a neves ügyvédi irodát bízták meg képviseletükkel.
      De azért az önálló gondolatoknak is van helye ugye? Nyugtasson meg, hogy nem a pokol hetedik tornácán fogok elkárhozni, mert véleményem van, melyet szeretnék megosztani és kíváncsi vagyok másokéra is! Több álláspont megismerésétől ostobább még nem lett senki, nézetek, vélemények, gondolatok megismerése = tanulási folyamat (még akkor is ha időnként az ember hülyeséget mond, vagy kérdez).
      Az írása többi részével kapcsolatban csak ez jutott eszembe:
      Úgy legyen, Ámen!
      Tisztelettel

    • E. Ferenc szerint:

      Ha a jogban való jártasság elég lenne ügyünk lezárására a sok hozzászóló nyugodt lenne, és nem foglalkozna a témával. Sajnos nem ilyen egyszerű a dolog. Ügyünkben a jog csűrése-csavarása, stb. folyik. Az biztos, hogy (nagyon)örülhetünk annak, hogy valaki-valakik még az elején észbekaptak és összeszerveztek minket megbízták az ügyvédi irodát, és most is igen keményen dolgoznak azon, hogy sikerre vigyék ügyünket. Most amikor látjuk a kormány válaszát, egyértelmnű, hogy itt nem egyszerűen arról van szó, hogy az eu jogban jártas ügyvédi iroda elmegy és cáfolja a kormány állításait, és előadja a jogilag alátámasztott álláspontunkat.
      Előző hsz-omban finomabban fogalmaztam, de itt egyértelműbb leszek: A lényeg, hogy akik döntenek az ügyünkben
      felfogják és megértsék a mi álláspontunkat.
      Egyrészt azért van a kommentálási lehetőség, hogy gondolatainkat megosszuk, attól függetlenül, hogy ki ért vele egyet, ki sem. Én továbbra is olvasom a hsz-okat, ön ne tegye, ha nem akarja. Én kíváncsi vagyok rájuk egyrészt azért mert sok jó meglátást találtam bennük, ami nekem sem jutott eszembe, és volt olyan gondolat is ami engem is foglalkoztatott.
      Dr. Bárándy Péter:
      …..„ Javasoltam elnöküknek, Katus úrnak, hogy továbbra is folytassanak intenzív tájékoztatást a tagság körében. Ismerje meg mindenki a részleteket, a kormányzatnak feltett kérdéseket és majd az arra adott válaszokat is! Tegyék fel bátran a honlapjukra, beszéljenek róla és jussanak egyezségre a kártérítés összegéről”…
      Az alábbi hsz-okkal is teljesen egyetértek:
      “Az ügyünkkel kapcsolatosan nem csak jogi kérdésekre kell a helyes válaszokat megtalálni, hanem a jogon kívül eső szakterületek vonatkozásában is.”
      “Ezért nem biztos, hogy kártékony, ha a témában közös gondolkodást folytatunk, hisz elképzelhető, hogy a bölcsek kövét nem csak egy-két szervezet vagy személy hordozza. Előfordult már a történelemben, hogy lesajnált egyszerű emberek hasznos ötleteket adtak vezető és döntés hozó személyek számára. Egy bölcs vezető a döntése meghozatala előtt meghallgatja a pórnép javaslatait, ötleteit is, és csak ezt követően határoz arról, hogy melyik javaslatot fogadja el.”
      Bizonyos cégeknél is alkalmazzák az “ötletrohamot”. Annak analógiájára nem találnám butaságnak, ha arra önként jelentkezők (egy vezetővel aki már eleve ki tudja szűrni a nem megfelelő megoldásokat) az ügyünkkel kapcsolatos ötleteiket, megoldási lehetőségeket összeszednék.

  53. mariann szerint:

    Tisztelt Zoltán!

    Tökéletesen egyetértek Önnel az első bekezdésében leírtak tekintetében – mint ezt Istvánnak írt válaszomban tételesen leírtam.
    Sérti az elvehetőség a jogbiztonság elvét, mint ahogy a 16% lebegtetett emelése is.
    A kormány irományának egyéb “töltelékével” meg azért nem foglalkozom, mert minden jogalapot, tényszerűséget nélkülöz, nem kedvelem amikor politikai demagógiát kevernek jogtiszta ügyekbe és magyarázzák, hogy a hóembernek jót tesz a meleg!
    Tisztelettel.

  54. Zoltán szerint:

    Járulékfizetéssel nem megalapozott?!

    Sok dologban egyetértek Mariannal, de rengeteg dologban “sántít” az észrevétele-eszmefuttatása.
    Kapod? Kapod. Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit, vagy idd ki a bilit. Kapsz valamit amit bármikor elvehetnek, vagy kapsz valamit amit nem vehetnek el. A 16%-ban egyetértek, mert ezt akár elfogadhatónak is veheti a S.bíróság, bármilyen diszkriminatív is, bár a mindenkori legmagasabb adókulcs igen csak túlzás.

    A Népszabadság online-ban olvasom a kormány által küldött válaszok közül, hogy nincs megalapozva a nyugdíjunk járulékfizetéssel.
    Ismételten folyik a dezinformáció, ködösítés, a kormány részéről. Ez a hazugság már számtalanszor lett cáfolva. Csak ismételni tudom, miszerint 2012.12.31-ig /hogy ez mikortól nem létezik pontosan nem tudni, valószínű a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésével érvényét vesztette/ meg volt határozva a korkedvezményes nyugdíjra jogosító szakmák jegyzéke. E jegyzék alapján az érintett munkáltatónak / így a hadseregnek, rendőrségnek, határőrségnek …/ 13%-kal több járulékot kellett befizetnie az állam felé az érintett munkavállalók után.
    Kérdem én: vajon azok a dolgozó rendvédelmisek akik 2-5-15 netalán 20 éves szolgálati viszony után leszereltek, milyen + nyugdíjat fognak kapni, vagy kapnak a ledolgozott hívatások szolgálati évük után? Semmilyet. Ez az utánuk befizetett + 13% elveszett. Vagy netalán ez a + 13% is a Mi szolgálati nyugdíjunkat alapozza?

    A honvédségnél az 57 évnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok után, 2012. 12.31-ig minden év decemberében egy összegben kifizették a járulékokat a nyugdíjbiztosító és az egészségbiztosító felé.

  55. mariann szerint:

    Tisztelt Morfolgo!
    Nem igazán értem… Pont az ecseteltem, hogy miért nem volt hatékony jogorvoslati lehetőség.
    Az Ön által idézett hozzászólásomban azt fejtettem ki, hogy 2011 szeptember 05-én az AB miért írt olyan levelet miszerint nincs hatásköre a vonatkozó tv. vizsgálatára.
    Ha tévedésben vagyok… bocsánat

  56. Agárdi János szerint:

    Szeptember 11-én írták alá. Egy nappal sem a határidő lejárta előtt.

  57. geplakatos szerint:

    Tisztelt Mariann!

    Az utóiratban említett fenntartásait megismerhetnénk?

    Köszönöm

    • mariann szerint:

      Tisztelt Géplakatos!

      Hát nem biztos, hogy nem fognak kiátkozni a véleménye(i)m miatt, kérek mindenkit fogadja el tőlem, hogy én vagyok az “ördög ügyvédje”!
      Rövidre fogom ,a teljesség igénye nélkül és a késői órára való tekintettel emlékezetből dolgozom (kb. két napja olvastam a kormány irományát.)
      Ami engem megfogott, az a szerencsétlen választás. A pilot eljárásban sikerült egy olyan személyt kiemelni, akitől még a 16 %-ot sem vonják és netto 300 e ft. felett van a nyugdija. Ő – nem bántva – többek között azzal érvelt, hogy elvették az utazási és egyéb nyugellátáshoz kapcsolódó kedvezményeit. Konkrétan ez a kára!
      Fogadjuk már el, hogy ez valóban nem jár csak adható! Mekkora cirkusz volt amikor felmerült, hogy a 65 év feletti nyugdíjasoktól meg kívánják vonni az ingyenes utazást! Ez valóban társadalompolitikai kérdés. Európa sok országában senkinek nem jár ingyenes vagy kedvezményes utazás. Hol lehetne perelni ha pld. a 78 éves anyósomtól elvennék a lehetőséget? Különben ez szolgálató függő is: A szegedi és a budapesti helyi és helyközi tömegközlekedés kedvezményei között van és lehet különbség. Én se perelhettem sehol amikor Pest megyei lévén a Volán nem fogadta el a “flekót” Bp-lakhelyem között, a kollégám meg Zalaegerszegre utazott ingyen, mert az a társaság meg igen.
      Tudomásul kell venni, hogy minden EU tagállam saját belügyének tekinti az adózást is. Különben ezt több ítéletében az EJEB is kiemelte és egyetért vele, ergo nem szól bele, kiemelten csak az önkényes, 35-40% vagy afeletti, váratlan adóztatást vizsgálja. A miénk 16% és valóban nem volt váratlan – a felkészülési idő vitatható.
      Halkan kérdezem: Ha kormányváltás esetén bevezetik a progresszív adózást (jövedelemfüggő), akkor mindenki elmegy Strasbourgba hogy eddig csak 16% SZJA-t fizettem, miért fizetnék mostantól pld 32%-ot? Itt a kormány álláspontja az az “adó” vagy nem is “adó” kérdésében homályos – el kéne dönteni pld. adó visszatérítés kapcsán. Itt szerintem várható korrekció.
      Ami itt felmerülhet, hogy miért pont tőlünk? Nos a kormány szerint az összes korkedvezményt kivonták az Öregségi nyugdíjalapból és költségvetésből finanszírozzák – ez miért baj? Törvény van róla hogy kapjuk. Külhonban szerintem senkit nem érdekel milyen jogcímen.
      Sokan hivatkoznak diszkriminációra a miért tőlünk kérdésben.Ha elfogadjuk hogy a 16% “ADÓ” , akkor az államnak joga van “csoportokra” adót kivetni. Gondoljunk az ingatlanadóra (van ahol fizeted van ahol nem, az önkormányzat dönti el)vagy a “luxusadóra” a mittudomén hány milliós ingatlanok után (ez nem a mostani kormány tündöklése volt)és sorolhatnám…
      Én mondjuk diszkrimináció tekintetében nem ezt vettem volna elő a nyuszis kalapból.. szerintem van ütősebb is, de mivel nem ismerem az EJEB-hez beadott kérelmek tartalmát, így nem tudhatom…
      Ami zavaró, nem kicsit hanem nagyon, az a jogbiztonság elve. Adható és elvehető, csökkenthető.(most hagyjuk a kitételeket ha valaki bcs.-t követ el stb.) Ez az ami szerintem a nyerhetővé teszi a pert és csak ez.
      Szerintem.
      Biztos egy csomó mindent kihagytam, de így éjféltájt… nézzék el nekem.
      Ja igen: ez az én véleményem és feltehetően nem vitaalapot nélkülöző, de próbáljuk tárgyilagosan nézni.

      • István szerint:

        Tisztelt Mariann.
        Mint írtam itt is és más fórumon is én és sokan mások is abba a 16% nem tudjuk mibe is bele mennénk !! De itt sajna nem áll meg a dolog. Három dolog ami minket nagyon érint

        1, bármikor el vehető
        2, nem emelkedik
        3, lényeges miért csak tőlünk vonják
        És ezt még ha akarják , csökkenthetik is !

        • mariann szerint:

          Tisztelt István!
          Az Ön által elmondott 1-2 pontot én úgy foglaltam össze: jogbiztonság.

          1. Igen, szerintem sérti a biztonsághoz való jogokat, hogy bármikor elvehetik, csökkenthetik – hiányoznak a garanciális elvek, miszerint az állam garantálja a juttatást.

          2. A “nem emelkedik” – nem tudom mire gondolt a 16%-ra vagy a járandóság összegére. Gondlom a 16 %-ra, nos ez az érvényes legmagasabb SZJA mértékéig emelhető, azzal megegyező. Ami szintén problematikus, hiszen nem a járandóság összegétől függ a levonás mértéke, tehát aki 120 e ft járandóságot kap, arra ugyanúgy a legmagasabb SZJA mértéke vonatkozik mint 400 e ft-os járandóságosra.

          3. Lényeges-e hogy miért pont tőlünk vonják? Hát igazságtalan de nem jogszerűtlen (szerintem)Ezt próbáltam érzékeltetni hozzászólásomban: az államnak joga van a társadalom egy-egy csoportját kiemelni és rá más szabályokat alkalmazni. pld. nők 40 éves munkaviszony után életkortól függetlenül nyugállományúak lehetnek. ( én mint nő ezt helyeslem de ettől még igazságtalan) Vagy a tanári béremelés, életpálya modell, helyeslem, de igazságtalan pld a közalkalmazottak vonatkozásában akik nem kapnak, pedig mindkét csoport bérét a költségvetés finanszírozza.

          És még sorolhatnám… Az említett intézkedések jogszerűek? Szerintem igen. Igazságosak? Nem.

          El lehet azért menni Strasbourgba mert emelik a nyugdíjkorhatárt? Amikor megszülettem, majd elkezdtem dolgozni, úgy tudtam hogy csak 62 éves koromig kell, aztán halló nyugdíjas évek.. Most meg szembesülök azzal, hogy még 3 évet kell dolgoznom – Igazságos? Nem. Jogszerű? Igen. Perelhetek? Nem.
          (bocsánat az iróniáért)
          Azt próbáltam érzékeltetni, hogy a per a jogbiztonság érvényesülése érdekében nyerhető. A 16% levonás tekintetében nem vagyok biztos, itt a korrekciót látom megalapozottnak, és ez a per(ek) kártérítési összegét befolyásolhatják – nem kicsit, nagyon.
          Szerintem.
          Tisztelettel.

      • E. Ferenc szerint:

        Tisztelt Mariann!
        Én is úgy gondolom, hogy az utazási kedvezményeket ki kellett volna talán hagyni, mert így az igazi problémáról így elterelődik a fókusz. Másrészről én abban is látom a nehézséget, hogy a kormány válasza összességében egy nagy humbug. Ezt az EJEB ill. EU képviselőinek elmagyarázni nagyon nehéz feladat, hisz nem biztos hogy megértik. Azért az már óriási méretű hazugság.
        1., Vannak a jogsérelmeink (ez adott és számunkra világos)
        2., azt át kell adni úgy, hogy “átmenjen”(megértsék, hogy miről van szó).
        “Az igaz hamisnak tűnik a hazugságok sötétségében.”
        Duncan Shelley

        Itt visszautalnák KJ régebbi írásából:
        “Ezért nem biztos, hogy kártékony, ha a témában közös gondolkodást folytatunk, hisz elképzelhető, hogy a bölcsek kövét nem csak egy-két szervezet vagy személy hordozza. Előfordult már a történelemben, hogy lesajnált egyszerű emberek hasznos ötleteket adtak vezető és döntés hozó személyek számára. Egy bölcs vezető a döntése meghozatala előtt meghallgatja a pórnép javaslatait, ötleteit is, és csak ezt követően határoz arról, hogy melyik javaslatot fogadja el.”

      • geplakatos szerint:

        Mariannak köszönöm a választ

  58. Remény szerint:

    Számomra egyszerűen hihetetlen, hogy így ellehet hallgatni nagyon fontos dolgokat, így félre lehet magyarázni mindent. Elszomorít hogy mennyire tájékozatlan az aki a kormány nevében válaszol, illetve ha szándékosan teszi akkor milyen erkőlcsi normákkal bír?! Kezdem azzal hogy a válaszadók elegánsan elhallgatják azt a tényt, hogy az 1996 évi XLIII törvény első mondatával mondta ki hogy a hivatásos állomány tagjai különleges közszolgálatot teljesítenek!, Ezért az Országgyűlés-elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozat vállalást, és az azzal arányban állóerkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát- megalkotta a Hszt-t amit az akkori parlament minden párt támogatásával abszolút többséggel fogadott el! Tehát nem loptunk, csaltunk, és főként nem érdemtelenül mehettünk nyugdíjba!!!! Nem értem, hogy miként jön ide a régi rendszer!? ’996-ban született ez a Törvény! Engem nagyon dühít az a mondat, hogy még így is az átlagon felüli pénzt kapjuk! Lehet, de azt is tessék mellé tenni, hogy átlagon felüli, lemondások, jogkorlátozások, kötelezettségek ellensúlyozásaként. Illetve beleírhatták volna azt is a tisztesség kedvéért, hogy lezárt jogviszonyba, szóltak bele, jogerős határozatokat „erőszakoltak” meg. Aztán elegánsan kimaradt, az is hogy mindenki a kiszámított pénzének az (ledolgozott évek függvényében) bizonyos százalékát kapta. „5 évnél, ez 65%., kvázi leadózva a társadalom felé a korai, nyugdíjért. Aztán válaszolhattak volna arra is, hogy miért pont a rendvédelmisek (bár tudjuk)?! Mivel ér többet, mivel tesz többet az országért, az állampolgárokért egy balerina egy tűzoltónál, rendőrnél, börtönőrnél, katonánál???? És élete árán is el kell e neki végezni a munkáját!? Aztán csúsztatás a felkészülési időre adott válasz is! A Széll Kálmán tervben szó sem volt az öregségi nyugdíjakról! Mi pedig saját jogú öregségi nyugdíjban voltunk! Nem tudom, hogy mi van az említett lengyel, és olasz perekben, mennyire áll a mi vonatkozásunkban is, de nagyon remélem, hogy szóról-szóra szedik szét a jogászok ezt a sületlen irományt. Ui: valaki tud valamit a hazai jogorvoslat hiányára való hivatkozással kapcsolatban mondani?

    • mariann szerint:

      Tisztelt Remény!
      Az utóiratban megfogalmazott kérdésre a rövid válasz: A kormány álláspontja baromság!
      A kormány álláspontja szerint a kérelmezők nem merítették ki a hazai jogorvoslatot, mert fordulhattak volna az AB-hez is, -de összes panaszos közül ezt mindösszesen páran tették- ezért IS kérik a kérelem elutasítását.
      Nos úgy hülyeség amit állítanak, ahogy van. Mert az Alkotmánybíróság NEM JOGHATÓSÁG!!
      Rövid és elég ostoba példával illusztrálva:
      Törvényt hoznak arról, hogy nem lehet az utcán köpködni, mert ez ezentúl bűncselekmény.
      Köpködök az utcán ezért a bíróság jogerősen elítél. Nem mehetek sehova mert TÖRVÉNY van a cselekmény büntethetőségéről, a bíróság csak a büntetés mértékét befolyásolhatja. Illetve fordulhatok az AB-hoz, pld azzal hogy a törvény akadályozza a szabad véleménynyilvánításom kifejezését. Ha az AB helyt adna a kérelmemnek, akkor felszólítja a jogalkotót,hogy törölje el, vagy változtassa meg törvényt – egyéb módon az én büntetésemet nem módósíthatja.
      Hazai jogorvoslat az, ha megvádolnak, elítélnek pedig nem is én köpködtem az utcán, én meg fellebbezzek, hogy bizonyítsam az igazam.
      Bocs a hülye példáért, de remélem érthető.
      A Mi esetünkben törvényt hoztak, azt hazai bíróság nem minősítheti, teheti semmissé – ezért nem is lehetett jogorvoslatot kérni. Pont ezért fordult pár személy és jogi képviselő az AB-hoz, azt kérve mondják ki a törvény alkotmányellenességét. Az eredményt tudjuk.
      Azt hogy ezt nem mindenki személy szerint tette meg, nincs jelentősége, mert sem az Ön, sem az én, sem a Kovács Gizi 16%-át és egyéb jogait nem adhatta volna vissza az AB – az AB nem JOGHATÓSÁG!
      Az EJEB előtti kérelmeket emiatt nem utasíthatják el!
      Szerintem.
      Ui.: Más okokból vannak fenntartásaim a sikerességet illetően.

      • csali szerint:

        Tisztelt Mariann!
        A kormány (Ön által felvetett témában való) álláspontja nagyon egyszerűen cáfolható. Nem is kell jogi magyarázkodás a dologhoz, csak egyszerűen csatolni kell az AB 2011.09.05-én kelt levelét (a KNOÉ tagi felületén “Alkotmánybíróság” gomb megnyomásával megtekinthető), amelyben arról tájékoztatják a címzettet, hogy az AB-nek nincs hatásköre a kérdéskört vizsgálni. A KNOÉ által annak idején megküldött tájékoztatókból arra következtetek, hogy ezt egyébként már az EJEB beadvány megküldésekor megtették, hiszen (többek között) éppen ezzel a levéllel (is) támasztották alá a hazai jogorvoslat lehetőségének hiányát. (Először állásfoglalást kértek az AB-tól, majd annak ismeretében fordultak az EJEB-hez. Ezek után valahogyan mégiscsak az AB elé került a dolog, de azt, hogy mégis tárgyalják majd, az EJEB beadvány benyújtásának időpontjában még nem lehetett tudni.)

        • mariann szerint:

          Tisztelt Csali!
          Ne tudom csak gondolom, hogy a probléma a következő lehetett:
          Az AB 2011.09.05-én kelt elutasító levele azért születhetett, mivel a vonatkozó törvényt (2011.CLXVII tv.) az OGY 2011. november 28-án fogadta el.
          Az AB törvénytervezetről nem mond véleményt csak előzetes normakontroll esetén, melyet ismereteim szerint a Köztársasági Elnök, illetve az előterjesztő kérhet – tudomásom szerint egyikük sem tette, ezért adott időpontban az AB-nek valóban nem volt hatásköre.
          Meg kellett várni a tv. hatálybalépését és ezt követően lehetett panaszkodni az AB-nál.
          Tisztelettel.

          • Morfolgo szerint:

            Kedves Mariann!

            Ahogy Ön írta:
            “Meg kellett várni a tv. hatálybalépését és ezt követően lehetett panaszkodni az AB-nál.”

            A trv. hatálybalépés ideje 2012.01.01.
            Az alaptörvény hatálybalépés ideje 2012.01.01. A régi Alkotmány megszűnt.
            Az alaptörvény alapján már lehetőség van az Alkotmányban tiltott jogsértés, tehát érdemben az AB döntése így várható volt.
            Hol a jogorvoslati lehetőség, ha az alaptörvény bezárta a kaput?

          • csali szerint:

            Tisztelt Mariann!
            Valóban így van, sőt az általam előbb említett AB levél az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat ellen emelt kifogásra íródott.

  59. hűbele balázs szerint:

    Tisztelt fórumozók!

    Jó lenne, ha a jogászok most már lépnének érdemben is. A lényeg szerintem kimaradt: öregségi nyugdíjat vettek el visszamenőleg. Ezen van a hangsúly, a többi csak rizsa.

  60. jogfosztott szerint:

    A kormány EJEB-nek küldött válasza tele van hazugságokkal. Ezen a területen nem kezdők, hisz az elmúlt 3,5 év során már sokszor sikerült eredményesen félretájékoztatni nemzetközi szervezeteket. Most is abban bíznak, hogy az EJEB nem ismeri annyira a hazai jogszabályokat, hogy ne tudnák őket megvezetni pofátlan hazugságokkal. Ezért nagyon fontos, hogy az ítélkező bíráknak a pertársaságok részletesen bemutassák a valóságot.
    A válaszuknak a legveszélyesebb része az ahol elkezdenek kommunistázni és igazuk bizonyítékául felhoznak egy lengyel példát. Ha ugyanis a bíróságot meg tudják arról győzni, hogy mi kiemelt kommunista nyugdíjat kaptunk, akkor a pernyerési esélyeinken nagyot rontanak.
    A kormány által citált lengyel indítványozó (Cichopek és társai) indítványát és az ügyében született EJEB döntést jó lenne részletesen ismerni.
    Milyen személyi körnek csökkentették a nyugdíját? Ezeknek az állampolgároknak mekkora volt a nyugdíja? A csökkentés ott is diszkriminatívan történt? Az EJEB milyen indokok alapján minősítette a nyugdíjak diszkriminatív csökkentését jogszerűnek.
    A citált ügyből az látatlanul is megállapítható, hogy a példaként felhozott esetben nem vették el a nyugdíjat, hanem csökkentették. Az is nagy biztonsággal megállapítható, hogy nagyon fontos lenne, ha a pertársaságok tisztáznák, hogy a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak nem kommunista nyugdíjat kaptak. A rendszerváltáskor minden rendvédelemnél szolgáló hivatásos állományúnak új esküt kellett tennie, amivel létrejött egy új szerződés az állam és a hivatásos állomány között. Ezt követően az 1996-ban elfogadott szolgálati törvényben (amelyet minden parlamenti frakció, köztük a fidesz is megszavazott) megerősítették a szolgálati nyugdíjra való jogosultságunkat, majd 2001-ben a fidesz kormány előterjesztésére elfogadták a katonákra vonatkozó szolgálati törvényt, amit ugyancsak minden parlamenti frakció megszavazott. A szolgálati nyugállományuktól megfosztottak között szép számmal vannak olyanok is akik a rendszer változást követően kerültek hivatásos állományba és még hosszasan lehetne bizonyítani, mennyire abszurd a kommunistázás. Azért kíváncsi lennék a kormány válaszára, hogy ha az 1955. január 01-én született szolgálati járandóságban részesülő volt tűzoltó kommunista nyugdíjat kap, akkor az egy nappal korábban 1954. december 31-én született tűzoltó nyugdíja miért nem kommunista nyugdíj?

    Kormány hazugságok az EJEB-nek küldött válaszból:
    Kormány hazugság:
    Egészségügyi alkalmatlanság indokával nyugdíjazott személy járandóságát nem csökkentik.
    Valóság:
    Egészségügyi alkalmatlanság miatt szolgálati nyugállományba helyezett személy szolgálati járandóságát alap esetben csökkentik. A csökkentés alól csak az kapott mentességet, aki minősítő határozattal tudta bizonyítani, hogy betegsége vagy balesete szolgálati kötelmekkel összefüggő. Az EÜ okok miatt nyugdíjazottak nagy többsége ilyen határozattal nem rendelkezik, mert a betegsége, balesete vagy nem szolgálati kötelmekkel összefüggően következett be, vagy ha szolgálati kötelmekkel összefüggő volt a legtöbb esetben a munkáltató és a munkavállaló sem foglalkozott ezzel, mert az orbáni fülkeforradalom előtt nem volt neki jelentősége.
    Kormány hazugság:
    A kérelmező alkotmányjogi panaszt nyújthatott be az AB-hoz amit az AB érdemben tárgyalt.
    Valóság:
    Az AB ügyünkben hozott AB határozatnak álcázott politikai indíttatású döntése nem minősíthető érdemi tárgyalásnak. Az AB az alkotmányjogi panaszokban előterjesztett tulajdonjogi sérelmet nem vizsgálta – mert szerintük mi nem voltunk nyugdíjasok – azokat vizsgálat nélkül visszautasította. A fideszes fülkeforradalmárok az alkotmányt és az alaptörvényt 18 alkalommal módosították. A módosítások során beleírták az alaptörvényben, hogy a korhatár alatti nyugdíj átalakítható, csökkenthető, megszüntethető. Az alaptörvény 4. módosítása során pedig hatályon kívül helyezték azokat a korábbi AB határozatokat, amelyek rögzítették, hogy a nyugdíj tulajdonvédelem alatt áll, nem alakítható át alacsonyabb alapjogi védelem alatt álló ellátássá és a nominális összege sem csökkenthető. Tehát a kormány az alkotmányt és az alaptörvényt azzal a szándékkal módosította, hogy a nyugdíjunk elvételét kimondó törvényi rendelkezés megtámadására ne álljon rendelkezésünkre hatékony hazai jogorvoslati lehetőség, ezek után pofátlanság a részükről eljátszani, mint ha a jogfosztottaknak rendelkezésére állt volna hazai hatékony jogorvoslati lehetőség. Továbbá a fülkeforradalmárok hatalomra kerülésüket követően az AB-ba beraktak 8 fideszes pártkatonát, ezzel a húzással a 15 fős AB ben többségbe kerültek a párt komiszárok. Az pedig már a jogállami normák megcsúfolása, hogy a nyugdíjunk elvételének alkotmányosságát vizsgáló AB döntésben részt vett az a Salamon László is aki 2013. 04. 01-ig a fidesz parlamenti frakció tagjaként és az országgyűlés alkotmányügyi bizottság elnökeként aktív résztvevője volt a jogfosztó törvény előkészítésében és elfogadásában.

    Kormány hazugság:
    A szolgálati nyugdíj elnevezésének szolgálati járandóságra változtatása alapjogi szempontból irreleváns csak jogtechnikai szempontból volt szükséges.
    Valóság:
    A nyugdíjunk elvétele a tulajdonjogunkba (alapjogunkba) igenis durva Európában példátlan beavatkozás volt és nem egy egyszerű jogtechnikai lépés. Ezt támasztja alá a fidesz alkotmánybíróság határozata is, amely arra való hivatkozással utasította vissza a tulajdonjogi sérelmünk vizsgálatát, hogy a szolgálati járandóság nem nyugdíj így azt tulajdonvédelem nem illeti meg.

    Kormány hazugság:
    A sérelmezett adózási intézkedést Magyarország kedvezőtlen gazdasági helyzete eladósodottsága és különösen a költségvetés fenntarthatatlan hiánya indokolta……..
    A 16%-os adójellegű levonás az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében adózástechnikai szempontból (pl. adóbevallási kötelezettség) nem minősül személyi jövedelemadónak – a levonással szemben a személyi jövedelemadót és az adó alapját csökkentő kedvezmények (pl. családi adókedvezmény) utólag érvényesíthetőek.

    Valóság:
    Ha Magyarország rossz helyzetben van, akkor a kormány miért vásárolt 1000 milliárd forint értékben vállalatokat, miért költ több százmilliárd forintot focira, miért csökkentette a tehetősek személyi jövedelemadóját 16%-al stb?

    A szolgálati járandóság csökkentése a jogszabályok szerint és a NAV jogértelmezése szerint nem minősül adónak.
    http://www.frsz.hu/directory/news/news_documents/nav.pdf
    A szakszervezeteknek küldött NAV válasza szerint (a családi kedvezmény kivételével) sehogy nem érvényesíthető adókedvezmény, mert a szolgálati járandóságból levont 16 % nem minősül adónak, így egyéb adóköteles bevétel hiányában nincs mivel szemben érvényesíteni az adókedvezményeket.
    A családi adókedvezményt az állampolgárok – a szolgálati járandóságban részesülők kivételével – havonta tudják érvényesíteni. Ezzel szemben a szolgálati járandóságban részesülő a családi adókedvezményt csak az adóévet követő év második felében 1,5 év múlva tudja érvényesíteni természetesen késedelmi kamat nélkül.

    A szolg járandóságban részesülő mikor veheti igénybe a családi kedvezmény?
    http://www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=11537
    Amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély eltartott gyermekre, vagy gyermekekre tekintettel családi kedvezményre jogosult, de ezt a kedvezményt ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa az adóbevallásában nem tudta, vagy csak részben tudta igénybe venni, a fel nem használt részt külön kérelem alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lehet kérni, mely összeget a folyósító szerv egy összegben fogja kiutalni a jogosult részére. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) családi kedvezményről kiállított igazolását.
    Tehát a szolg járandóságban részesülőkkel nem csak úgy szúrnak ki, hogy több mint 1,5 év késéssel juthatnak hozzá a kedvezményhez, de a járandóság után a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi kedvezményt az adóbevallásban nem tudták érvényesíteni. Magyarul annak a családnak akinek a járandóságon kívül nincs adóköteles jövedelme az a családi kedvezményt nem érvényesítheti.

    Kormány hazugság:
    A kérelmező nettó jövedelmének csökkenése egy év elteltével már csak 3%-os, vagyis nem állítható hogy a közteherviselés új szabályai tartós és aránytalan jövedelemcsökkenést eredményeztek a kérelmező számára.

    Valóság:
    Magyarországon azzal, hogy a nyugdíjakat nem a bruttó bérből, hanem a nettó jövedelemből állapítják meg azt jelenti, hogy lényegében minden nyugdíj adózik. Minél régebben történt a nyugdíj megállapítás annál magasabb „személyi jövedelemadó” terheli a nyugdíjat, hisz a 90-es években a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsa emlékezetem szerint 40% körül volt, amit fokozatosan csökkentettek 2009-ben 32%, 2011-től pedig 16%-os kulcs volt. Tehát akiket 2011 előtt helyeztek nyugdíjba a nyugdíjukat 40, 38, 36, 32, százalékos személyi jövedelemadó is terhelheti. A nyugdíjasokat közben azzal kábítják milyen jó soruk van, hogy az ellátásukat nem terheli adó. Az érintettek ezt be is veszik, hisz a nyugdíj után nem kell adóbevallást készíteni. Azt meg már nem veszik észre, hogy azzal hogy a nyugdíj a nettó jövedelemből kerül megállapításra bujtatott adót fizetnek. A bujtatott adónak az a hátránya, hogy azt nem lehet csökkenteni. Tehát amikor az szja-at levitték 16%-ra abból mi és a nyugdíjasok is kimaradtunk. Sőt számunkra a korábbi magasabb adóterhelésünk megmaradása után még további 16%-al csökkentették a járandóságunkat.
    A 16% csökkentés abban a családban ahol két szolgálati nyugdíjas volt már 32% csökkenést eredményezett.

    Kormány hazugság:
    A kormánynak az az álláspontja, hogy a kérelmezőt érintően nem történt olyan intézkedés amelyhez hosszabb alkalmazkodási időt kellett volna biztosítani.

    Valóság:
    Az Európában példanélküli szolgálati nyugdíj elvétel és a helyette adott 16%-al csökkentett szolgálati járandóság, amit fekete munka végzése esetén elvehetnek, van annyira jelentős lépés amire igenis felkészülési időt kellett volna biztosítani. A nyugdíjunk elvételéről szóló törvény a kihirdetését követően 22 nap múlva, a törvény végrehajtási rendelete pedig a kihirdetést követően 2 nap múlva hatályba lépett.

    Kormány hazugság:
    Azért kellett a szolgálati járandóságot 16%-al csökkenteni, mert túlzottan magasak voltak.

    Valóság:
    A NYUFIG honlap tanulsága szerint 2012. januári állapot szerint az öregségi korhatárt betöltöttek átlagnyugdíja 94 427 Ft volt a korhatár alatti járandóságban részesülők átlagellátása pedig 120 557 Ft volt.
    http://www.onyf.hu/index.php?module=news&action=list&fname=onyf_left_menu_statisztika_ellatas&root=ONYF&rand=c4841d922902348c898118e6b77a9f1a

    Amikor a kormány a szolgálati nyugdíjasok átlag nyugdíját a 2 millió öregségi korhatárt betöltöttek átlagnyugdíjához hasonlítja, akkor az almát igyekszik a körtével összehasonlítani. Az öregségi nyugdíjban részesülők nagy tömegének átlagát jelentősen rontja, hogy közöttük sokan vannak akik a megfelelő szolgálati idő hiánya miatt csak alacsony összegű méltányossági nyugdíjban részesülnek, nagyon sokan állandóan csak a minimálbérre voltak bejelentve, ezért alacsony nyugdíj került részükre megállapításra, sokan 20-30 éve nyugdíjasok, az ő ellátásuk az évtizedek során elinflálódott ők is rontják az átlagot. Végül a kormány arról is megfeledkezik, hogy a tűzoltók nem azért kaptak szolgálati nyugdíjat mert csak a „kommunistát mentették a bajból”, hanem azért mert a rendvédelemben dolgozók a szolgálatuk során sokszor az életüket és egészségüket kockáztatták, mindenféle túlszolgálati díj nélkül dolgoztak éjjel nappal, hétvégén, ünnepnapokon, továbbá mindezek mellett tűrniük kellett alapvető állampolgári jogaik korlátozását is.
    Ha viszont a fideszesek úgy gondolják, hogy az 1955. január 01-én született 40 év szolgálati idővel rendelkező szolgálati járandóságban részesülő ellátása magas ha meg haladja a 117 000 forintot. Akkor joggal felmerül az emberben a kérdés, hogy az 1954. december 31-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező szolgálati nyugdíjas 117 000 forint feletti nyugdíja miért nem magas azt miért nem kell csökkenteni 16%-al. Továbbá a civil korhatár alatti járandóságát ha magasabb 117 000 forintnál miért nem kell csökkenteni. Továbbá, ha az 1955 ben született 40 év szolgálati idővel rendelkező szolgálati járandóságban részesülő nem fizetett elég nyugdíj járulékot, akkor az 1955-ben született 40 éves szolgálati idővel rendelkező nő hogy fizethetett elég járulékot. stb.

    Kormány hazugság:
    A kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintja a központi költségvetésből származik, mert a nyugdíjkasszában nincs elég pénz.

    Valóság:
    Szerintem ez is hazugság. A nyugdíjbiztosító bevételei nagyjából fedezik a kiadásokat, alig kell a költségvetésnek kiegészítést eszközölnie. Annak ellenére egyensúlyban van, hogy Magyarországon a rokkant nyugdíjakat is a nyugdíjalapból fizetik. Sok országban a rokkant ellátást nem a nyugdíj alapból, hanem egy külön erre létrehozott alapból fizetik. Jó volna, ha a pertársaságok felkérnének egy nyugdíjszakértőt, aki a kormány által a magyar nyugdíjbiztosításról előadott hazugságokat hitelesen cáfolni tudná.

  61. vojvoda szerint:

    Szegény dr.tallódi zoltán !!!!
    Komolyan mondom, kár volt ennek az embernek iskolát végezni.Aki ennyit tud felmutatni, mint ez a szerencsétlen jobban tenné,ha elmenne a télen dinnyét kapálni.Ennek a sok hazugság, kitalálásához elég volt, egyetlen agysejt is. Szégyen,hogy ez az ember a nevét adta,ehhez az agybajos förmedvényhez.De az sem különb, aki erre a posztra kinevezte.
    KÁR,HOGY BEZÁRT A LIPÓTMEZŐ !!!

    Isten legyen irgalmas Magyarországhoz!!!

    Amilyen a kormány,olyan a képviselője !!!

    • kovlui szerint:

      Nem ismerem ezt a fószert, de ismerem a rendszert. Ez a jóember hozott anyagból dolgozik. A főnökei elqrták, aztán kiadták neki a feladatot, hogy magyarázza meg a megmagyarázhatatlant, ő meg elvégezte a munkáját. Akár egyetértett vele, akár nem! Nem nagyon volt más választása. Az vesse rá az első követ, aki 25-30 éves pályafutása alatt egyszer sem hajtott végre olyan parancsot, amivel nem értett egyet! Ahhoz képest, hogy ez egy “mission impossible” volt, egész ügyesen megoldotta.

  62. Jocoba szerint:

    Tisztelt bajtársaim!
    Elolvasván a kormány válaszát feltűnt, hogy a kormányunk a matematikát is új alapokra helyezte.
    Ugyanis:

    “Tehát a kérelmező nettó jövedelmének csökkenése egy év elteltével már csak 3%-os,vagyis nem állítható, hogy a közteherviselés új szabályai tartós és aránytalan jövedelemcsökkenést eredményeztek a kérelmező számára.”

    És ez úgy jött ki nekik, hogy összeadták az elmúlt két év nyugdíjemelését. Hát ehhez csak gratulálni tudok, ha ezen tendenciát nézzük akkor,és a jövőévi 2,4 %-os nyugdíjemelést veszünk figyelembe akkor már csak 0,6%-os lesz a nettó jövedelemcsökkenés.

    Egy hatodik osztályos tanuló kompetencia felmérésen komolyabb számításokat kell, hogy elvégezzen egy közepes eredményért.
    Már értem, hogy MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT!

    Hát pont ezért, mert ilyen “nagy tudású” matematikusaink vannak magas beosztásban. Szégyen és gyalázat.
    Azért remélem, hogy egy táblázatban elmutogatják nekik, hogyan kell egy egyszerű matematikai műveletet ( összeadás, kivonás, szorzás, százalékszámítás) elvégezni.

  63. Morfolgo szerint:

    Az AB-t bábbá alakított jelenlegi hatalom elfelejtette azt, hogy azok akiket “extra” nyugdíjat kapó láblógatóknak nevez, azok az aktív szolgálati az idejükben személyi szabadságukban és alkotmányos jogukban keményen korlátozva voltak.

    Elfelejtették????:

    – választójogunkban korlátozva voltunk (EU-s alapelvet sértve!), mert egyenruhás nem indulhat(ott) sem parlamenti, sem helyközi választáson;
    – rendszerváltást követően egyenruhás nem lehetett semmilyen párt tagja (diszkrimináció a többi állampolgárhoz képest);
    – nem lehetett akárhol munkát vállalni, és élni(!) küldtek oda ahova akarta a haza, akár akartuk akár nem;
    – rendszerváltás után ha egy egyenruhást áthelyeztek, a család vagy szétesett, mert nem tudta követni, vagy a házastárs sok esetben munkanélkülivé vált;
    – a Damoklesz kardja minden egyenruhás fölött, azaz nem egyenlő elbírálás a törvény előtt, mert az egyenruhást külön bíróság (hadbíróság)ítélte el,nagyobb büntetési fenyegetéssel a civillel azonos bűnelkövetés esetén;
    – törvényesen lehallgattak, megfigyeltek bennünket, jelentettek rólunk (ahogy most is teszik minden hónapban);

    Ezeket a kemény állampolgári jog korlátozásait eddig legalább a korábbi nyugdíjba menetellel honorálták. Szolgáltuk a hazát hittel és bíztunk benne, hogy amikor elérkezik a szolgálat vége, nyugalomba vonulhatunk. Ez a lehetőséget vette el ez a Kormány.

  64. geeijoe szerint:

    Azt sehol nem látom kiemelve, hogy a rendvédelmi dolgozóktól dupla nyugdíjjárulékot vontak le attól a pillanattól kezdve, hogy felvették az egyenruhát! Ennek kellet volna az alapját képezni a korábbi nyugdíjba vonulásnak, de ez a mocskos kormány ezt az alapot is lenyúlta ezért bizonytalan a mi nyugellátásunk, mert az ellopott pénz persze hiányzik!

  65. Béni szerint:

    Minden olyan kérdést,melynél jól tudják,hogy sárosak,-mellőzik a választ. Ilyen a már említett visszamenőlegesség,a diszkrimináció,hogy csak a miénk lett csökkentve,stb.
    Mikor hasznunk lenne véletlen belőle,akkor nem adó,egyébként adó a 16%.
    Alkotmányban rögzítette,hogy bármikor csökkenthető és elvehető,amire más rétegeknél sorban van is példa.
    Mi házaspár vagyunk,nem dolgozunk,mert nem jó az egészségünk,mert valós betegségeink vannak,nem csaltunk,duplán sújt minket.
    Mi az,hogy hagytak rá felkészülést? 22 ezer embernek mennie kellett amikor a HÖR és a rendőrség összevonásra került,szinte küldtek mindenkit.Erre a bevételre rendezkedtek be a családok.Először elvették a 13.havit,utána jött a 16%,a státuszunkat mindenféle határozat nélkül átminősítették,elvettek kedvezményeket pl.utazás stb.Ki tudott minderre felkészülni? Ezt kaptuk a munkánkért,a ledolgozott ünnepekért,a ki nem fizetett túlórákért,a fogadott pótmamákért,a gyerektől távoltöltött időért,na és az egészségünk elvesztéséért!!!!

  66. Nyugu szerint:

    “a kérelmező szolgálati idelyének jelentős részét a rendszerváltás után szerezte, maga a szolgálatinyugdíj intézményében megtestesülő privilégium a kommunista állami berendezkedés terméke volt …”
    Megint előjött a “Kádár huszározás”!
    Amit nem értek, hogy ez hogy merűlhet fel egy tűzoltónál, egy bűnügyes rendőrnél, stb. Szerintem a szolgálati nyugdíjasok 99%-ának semmi közvetlen köze nem volt a pártállami berendezkedéshez, maximum annyi mint egy orvosnak aki gyógyította a párttagokat.
    Remélhetőleg a jogászaink szavanként cáfolják majd a kormány álláspontját!”

  67. Tucsu szerint:

    “Ezzel elkúrták nem kicsit….

    Politikai síkra terelték az ügyet, bízva abban, hogy a nyugat a kommunizmus esküdt ellensége, a pártállamot nem komálják…

    Hát egyrészt ma tényleg pártállami berendezkedésben vagyunk, másrészt van egy pici bibi….

    A politika nem minősítheti a munkaviszony, már csak azért sem, mert 1996-os a szolgálati törvény, ami a korábbi jogviszonyokat elismerte.

    De, nem csak a törvény ismerte el, hanem politikai szinten is elismerték, mert a rendszerváltáskor, ugye mindenki emlékszik, újra esküt kellett tenni…! Aki nem tett, és nem írta alá az új esküt, annak a szolgálati viszonyát azonnal megszüntették! Tehát aki letette az esküt annak felajánlották a további szolgálatot, ergo ezzel folytatólagossá tették munkajogi viszonyunkat! Ezt azért majd le kéne írni abban a válaszban….! Ugyanis igen fontos kitétel, hogy a jogviszony folytonosságát az állam ismerte el, és utána erre hoztak törvényt is! A többi is szemenszedett hazugság,… de én ezt a pontot tartom a legfontosabbnak. A diszkriminációt meg majd a válaszban ki kell emelni, mennyire csúsztatnak ebben.”- nagyon igaz!

  68. BB szerint:

    Ehhez csak garatulálni lehet nekik, hogy így össze tudtak vasvillázni egy mellébeszélő választ. Kíváncsian várjuk a jogi képviselőnk kimerítő válaszát, amiben rámutat a kormány csúsztatásaira és amit még talál benne. Csak kitartás.

  69. E. Ferenc szerint:

    A NAGY TESZT ! Én ezt gondolom az egészről. Tesztelik az EU-t, hogy meddig mehetnek el. Ez egy olyan határ, ha az EJEB, EP ezt a katyvaszt beveszi, akkor mindent (amit akarnak) megtehetnek, csak alaptörvénybe kell iktatni egy kiskaput, amivel “alkotmányossá” tehetnek bármit. Ha mi ilyen “munkát” végeztünk volna, kirúgtak volna. Nem tudom elhinni, hogy ezt a ferdítésekkel, csúsztatásokkal, teli komplett hazugságot el merték küldeni. -Kedves Macsek, Van az a pénz…- Kíváncsi leszek, hogy melyiküknek kell felelni amikor majd ki kell fizetni a kártérítést.

    Ezt nem én mondom:
    “A gazdasági válság és a nehézségek ellenére sem szabad a jogállami mércéken enyhíteni, az alapjogvédelmet továbbra is az eddigi szinten kell teljesíteni — mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán a német szövetségi alkotmánybíróság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón Gödöllőn.” ő csak tudja..
    “Paczolay Péter arról beszélt, hogy a német alkotmánybíróság a válság hatására sem tért le a jogállamiság útjáról, hozzátéve, hogy az egész Európát foglalkoztató nehézségek megoldásának is a jogállami keretek megerősítése a szilárd alapja.” tudathasadás
    forrás: http://www.metropol.hu/itthon/cikk/1089783

    Egy jogász véleménye:
    “Ez világos beszéd: Válság van, új helyzet van, új körülmények vannak, tehát a régi „dogmák” már nem érvényesek. Ebből a kifejtésből, és az AB a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos határozatából sajnos az következik, hogy ha ehhez a parlamentben a kétharmados többség megvan, akkor Magyarországon a jövőben jogi értelemben bármi megtörténhet. És ez nem csak a szolgálati járandóságosoknak fenyegető, de minden magyar állampolgárnak. Elég csak beleírni az Alaptörvénybe például, hogy holnaptól elkobozzák a 60 éven felüliek ingatlanait, és állami paneltelepekre helyezik őket. Az AB többsége e logika mentén haladva nem fogja vizsgálni sem a tulajdonjogot, se a lakóhely szabad megváltoztatásának jogát, se egyéb ilyen ósdi dogmákat, hanem az alkotmányozói akarat előtt meghajolva, hivatkozva a válságból eredő szükségszerűségre, majd elutasítja a kifogásokat.”
    ” A szintén a jogalkotás unortodox vonulatába tartozó O) cikkre hivatkozás sem sok jót sejtet a jövőre nézve, mert ezzel szabad út nyílt az adott esetben csekély jogsértések aránytalan, drákói büntetése előtt. Így például, e felelősségi szabály alapján az AB felfogása szerint lehetőség nyílna például akár arra, hogy egy csekély közlekedési szabálysértésért elkobozzák valakinek a gépjárművét stb. ”
    forrás:http://www.katonakert.hu/index.php/pertarsasag/perrel-kapcsolatos-hirek/244-egy-jogasz-velemenye

  70. sanya63 szerint:

    A visszamenőleges hatályú törvénykezésről, és az “elvehető” részekről valahogy nem indokoltak semmit.
    Vagy csak én nem találtam meg benne a választ?
    Aljas módon az AB pont most mondta ki, hogy nem törvény ellenes a törvény mert ők (Fideszes többséggel már feltöltve) nem találják annak.
    Oszt Jónapot…

  71. Molnár Zoltán szerint:

    A korábbi hozzászólásomban említett agymosásnál Navracsics Tibor jutott eszembe, aki a törvény hatálybalépése előtt kijelentette, hogy a törvény a korábban szolgálati nyugdijban részesülőkre nem fog vonatkozni, de a törvény elfogadásakor ő se nem-mel szavazott. A későbbi nyilatkozatai sem tükrözik korábbi meggyőződését. Ez olyan mintha valaki a választás előtt szerette a piros rózsát(vagy szegfűt), rá 3,5 évre már az összes virágot utálja.

  72. Molnár Zoltán szerint:

    “A kormány rámutat, hogy a szolgálati nyugdíj rendszere a fegyveres erők és testületek tagjai részére, a kommunista rendszerben biztosított privilégiumok továbbélését testesítette meg” Érdekes, ezek szerint az első Orbán kormány idején még kommunizmus volt.
    Az AB szeptemberi döntése szerintem egyértelművé teszi, miért nem lehetséges a hazai eljárás lefolytatása.
    Mindegy, hogy milyen diplomával rendelkeznek a kormány agymosott tagjai.

  73. Morfolgo szerint:

    A 7. kérdésre tett válasz egyszerűen röhejes, mert hivatkozik a lengyel és egyéb országok fegyveres erőinek nyugdíjreformjáról, csak legalább a válaszadók “kiguglizahatták” volna az erre vonatkozó információkat, mielőtt ilyen hülyeséget leírnak.

    Lengyelország:

    “Az új törvény 2013-tól szakaszosan 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára, így az új korhatárt a nők 2040-ben, a férfiak 2020-ban érik el. Most a nők 60 évesen, a férfiak 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba.
    Külön jogszabály vonatkozik a rendvédelmi szolgálatokban dolgozókra, akik az új jogszabály értelmében 55 évesen vonulhatnak nyugdíjba, ha legalább 25 évet töltöttek szolgálatban. Most minimum 15 év szolgálatteljesítés után kortól függetlenül nyugdíjazhatók.”
    Majd (!!!!!) 55 évesen vonulhatnak nyugdíjba.
    Nincs visszaható hatálya!!!!!!

    “Ausztriában még szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók nyugdíjazására: ott a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz, a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kőr, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak a 60. életév körül van.”

    Mennyi???? 55-57 év?

    “Angliában pedig két nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait, annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak a rendőrség intézményrendszerén belül”

    Miről szól? Akik megkezdték(!!!!) és nem azokról akik befejezték pályafutásukat.

    Arról nem is beszélek, hogy ha ilyen nagy nevű bíróság kérdéseire válaszol valaki, legalább egyszer át kellene olvasni, mielőtt elküldi.
    Itt “satóhuba” nem engedhető meg.
    Az egyik helyen 147000 Ft a másfélszeres minimálbér, másik mondatukban 117000 Ft.
    És ez, egy Kormány válasza.

  74. macsek szerint:

    Dr Tallodi helyêbe szègyelném magam, hogy ilyen vàlaszhoz a nevemet adom, habàr màs vàlasztása nem igen volt.

  75. igazsi szerint:

    Ez egy hazug kormány. az igazság kifordításával történt indoklása.Mely mélységesen megalázó indoklás.

  76. tibike szerint:

    A fenti állás foglalást átnézte egy jogász ismerösöm és ezt mosdt utána” Ha a kutya bevenné megveszne”

  77. Endrea56 szerint:

    Üdv Mindenkinek!
    Úgy látom, hogy a visszamenőleges hatályú, hátrányos törvénykezést nemigen indokolták, vagy Én nem találtam a kormány válaszában… egyébként ez volt várható, a jog útvesztőiben történő lavírozás, csűrés-csavarás…

  78. slakat szerint:

    Nem vagyok jogász, de nekem ez egy igen hosszúra sikerült jogi nyelven megfogalmazott handabandázásnak tűnik. Én speciel azon kívül, hogy “miért nem fordultunk egyesével az AB-hoz” egy kukkot sem értettem. De ez már az én hibám. Azért tartok tőle, hogy az is elég lesz az elutasításhoz, amit megértettem.

  79. Mária szerint:

    A választ elolvasva, itt minden szép és jó! Jogsértés nem történt, akkor mi a bajunk, mi a fenét keresünk???
    Kíváncsian várom jogi képviselőnk válaszát, amelyben tételesen cáfolja a kormány megállapításait.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.