Karácsony hetében Strasbourgba küldtük a kettős ellátás tilalmával kapcsolatos panaszokat

Az ún. kettős ellátás tilalmának 2013. július 01. nappal történő magyarországi bevezetése miatt több szolgálati járandóságban részesülő egyesületi tagunk közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. A csökkent járandóságaik kiegészítésére a továbbiakban a közszférában nincs törvényi lehetőségük úgy, hogy a szolgálati járandóságot is folyósítsák részükre és közalkalmazotti fizetésük is legyen. Ez utóbbi talán egy normális világban rendjén is lehetne – elvi alapon- ,olyan helyen, ahol a katonák és rendvédelmiek nyugellátását visszamenőleges hatállyal nem szüntetik meg, ahol az aktív fegyveres és rendvédelmi dolgozók illetménye évtizedeken keresztül-a nyugdíjba vonulásig- olyan értékkel bír, hogy inaktív korukra a szociális és egészségügyi biztonságuk megfelelő lesz, illetve marad. Nos, ez itthon bizonyára hosszú évtizedek óta nincs így, s úgy néz ki, sokáig még várat is magára. Ezen okok miatt erkölcsileg és jogilag indokoltnak tartottuk, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk.

A jogi hivatkozás vázlatos lényege a következő:

A bepanaszolt rendelkezés – az ún. kettős ellátás tilalma- ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikke és a Tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkével (a megkülönböztetés általános tilalma). Ugyanis a törvényben meghatározott jogok élvezetét egyéb helyzet alapján, diszkriminatív módon szabályozza. Nevezetesen a nyugellátás, illetve szolgálati járandóság folyósításában részesülők esetében diszkriminatív módon különbséget tesz az érintettek között a törvény az alapján, hogy a nyugdíj mellett, illetve a szolgálati járandóság mellett a munkáltató az állam, vagy más foglalkoztató.

A továbbiakban a bepanaszolt rendelkezés – az ún. kettős ellátás tilalma- ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének Kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkével (a tulajdonjog védelme). A jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet tulajdonjog védelme illet meg. E jogosultság feltételhez kötése – utólag terhesebbé tétele- a tulajdonjog korlátozását jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség. Magyarországon ilyen közérdek valóságosan nem áll fenn.

Az érintett tagjaink panaszát perközösségi szinten összesítettük, elektronikus formátumban mellékeltük a papíralapon elkészült részletes panasz mellé, s csomagként az EJEB részére megküldtünk tértivevénnyel.

Kizárólag olyan panasz készülhetett el, ahol tényleges közszolgálati munkaviszony szűnt meg a bepanaszolt törvény okán. A kifogásolt törvény elvi károkozásai, az elvi lehetőségek korlátozása miatti panaszok – pld.: akinek nem a kifogásolt rendelkezés miatt és időben szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, vagy nem is dolgozott köztisztviselőként- a nemzeti ombudsmani, EU ombudsmani, nemzeti alkotmányossági és EU bírósági hatáskörbe tartoznak és nem az Európa Tanács tagállamai által aláírt egyezmény bírói intézményhez, tehát nem az EJEB-hez tartoznak az ilyen sérelmek.

Szolgálat és Becsület elnöksége

You can skip to the end and leave a response. Pinging is currently not allowed.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.