Ismét az AB előtt a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló alkotmányjogi panasz

Az Alkotmánybíróság 2013. február 26-i teljes ülése

– a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2352/2012.)

– a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2350/2012.)

– a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. , 63. és 64. §-a és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint a 22/2012. (II. 16.) OBHE határozata alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2777/2012.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. számú törvény 35. § (2) bekezdés f) pont 100. § (3) bekezdésének, 136. § (1) bekezdése második mondatának, valamint 143. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/844/2012.)

– az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/3635/2012.)

– a Kúria személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perben hozott Pfv.IV.20.068/2012/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/3311/2012.)

You can leave a response, or trackback from your own site.

14 hozzászólás: “Ismét az AB előtt a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló alkotmányjogi panasz”

  1. pegasus60 szerint:

    Tisztelt Szolgálat és Becsület!
    Mivel az AB február 26-i ülésével kapcsolatban semmilyen híreket és információt, kommentet nem lehet találni a médiában és neten sem, szeretném megkérdezni, történt-e valami érdemleges fejlemény az ügyünkkel kapcsolatban, vagy csak újabb közbülső tárgyalás volt, immár a harmadik ebben a hónapban. Feltételezem, kérdésem a köz érdeklődésével is egybe esik, így kaphatok publikus választ. Kérdezem, meddig még a türelem és a bizalom ?

    • szolgalat1 szerint:

      Tisztelt pegasus60 !

      Köszönjük az érdeklődést!

      Pillanatnyilag nem áll más információ a rendelkezésünkre,minthogy ismét nem született döntés az AB eme napirendi pontjában. A mai napon az sem tudható még, hogy mi lesz a következő heti üléseik tárgya. Amint hírünk lesz erről ,közzétesszük.

      A türelem, a bizalom, a hit? Öröktől és örökké valók, rövidebb időtartamokban nem érdemes gondolkodnunk.

      A Szolgálat és Becsület elnöksége nevében tisztelettel : szolgalat1

  2. KJ szerint:

    Demokráciában az állampolgár és az állampolgár érdekeit képviselő érdekvédelmi szervezetek a törvénytervezetről, a parlament által elfogadott törvényről véleményt nyilváníthatnak, ha nem tetszik demonstrálhatnak, különböző figyelemfelhívó akciókat szervezhetnek. Sőt demokráciában az érdekvédelmi szervezetnek és tagságának nem csak lehetősége de kötelessége is egy jogtipró jogszabály ellen tiltakozni.
    A korábbiakban ha az EU vagy nemzetközi szervezet egy elfogadott jogszabály kapcsán aggályokat fogalmazott meg a kormány ilyenkor rendre előadta, hogy ő semmi rosszat nem tett, az elfogadott törvény igazságosságát és megalapozottságát az is alátámasztja, hogy a törvényeket széleskörű társadalmi támogatással hozta meg, az elfogadott jogszabályok ellen nem is történt nagy létszámú demonstráció.
    Az újabb immár a negyedik alaptörvény módosítás a korábbiakhoz képest még nagyobb számú állampolgárt érint hátrányosan.
    Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása
    7. cikk Az Alaptörvény XI . cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki :„(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz .” (hallgatói röghöz kötés)
    19. cikk Az Alaptörvény 5 .pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „5 . Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe .” E rendelkezéssel egyértelművé teszik, hogy az Alkotmánybíróság nincs kötve a korábbi Alkotmány alapján meghozott határozataihoz. Az AB korábbi határozataitól való eltiltása 3 millió nyugdíjast érinthet kedvezőtlenül. Az AB korábbi határozataiban ugyanis rögzítette, hogy a nyugdíj nem csökkenthető és nem alakítható át olyan ellátássá amelynek az alkotmányos védelme kisebb a nyugdíjnál. A 19. cikk 5. pontja elfogadása esetén a jövőben egy svéd típusú nyugdíjrendszer bevezetése esetén a kormány szabadkezet kap nem csak a korhatár alatti ellátások hanem a már folyósított nyugdíjak csökkentésére is.
    21. cikk 19. pont (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos 70/E. (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011 . december 31-én hatályos szabályo k szerint nyugellátásnak min ősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012 . december 31-éig alkalmazni kell. (korhatár alatti nyugdíj elvétel)
    22. cikk (1) Az Alaptörvény g) XIX. cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész helyébe a „fogyatékosság” szöveg lép. (rokkantnyugdíj elvétel)
    Tehát az Országgyűlés előtt lévő módosítás lehetővé kívánja tenni a korhatár alatti nyugdíjak átalakítását, csökkentését, megszüntetését, a nyugdíjak csökkentését, a rokkant nyugdíjak elvételét, a hallgatók röghöz kötését, stb. Ez a súlyos és nagy tömegeket érintő módosítás megalapozhatna egy széleskörű társadalmi összefogást, ellenállást, demonstrációt. Nem igaz ugyanis hogy demonstrációval nem lehet eredményt elérni. Jó példa a demonstráció hatékonyságára a diákok múlt évi fellépése, aminek hatására a kormány tandíj tekintetében kénytelen volt meghátrálni. A most beterjesztett alaptörvény módosítás megakadályozható volna egy széleskörű társadalmi összefogáson alapuló tiltakozással.

    Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályban lévő alaptörvény és a korábban hozott határozatai alapján, figyelembe véve a nemzetközi jog előírásait is a korhatár alatti nyugdíj elvételt nem minősítheti másként, mint, hogy az alkotmányellenes. Amennyiben nem erre a döntésre jutna úgy a határozatát nem a korábbi joggyakorlata és az alaptörvény előírása szerint hozná meg. Ebben az esetben is szükség lenne a törvénysértő határozat ellen demonstráción fellépni.
    Az alábbiakban idézett alaptörvény és törvény szerint az alaptörvény és a nyugdíjunk elvételéről rendelkező jogszabály 2012. január 01-én lépett hatályba. A fentiek alapján megállapítható, hogy az összes korhatár alatti nyugdíj elvételének időpontjában már nem a régi alkotmány, hanem az alaptörvény volt hatályban. Tehát az alaptörvény jelenlegi módosítása benyújtására a korhatár alatti nyugállományú nyugdíja elvétele „alkotmányossá tétele” és az AB előtt folyamatban lévő ügyünk számunkra kedvezőtlen elbírálása érdekében került sor. Az AB amennyiben az alaptörvény negyedik módosítása 2013 április 01-i hatályba lépése előtt dönt az ügyünkben az alaptörvény alapján nem hozhat más döntést, mint, hogy a korhatár alatti nyugdíj elvétel alkotmányellenes.
    2011. évi CLXVII. Törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról (kihirdetve 2011. december 09.) 23. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

    Magyarország Alaptörvénye (kihirdetve 2011. április 25.) ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.

  3. KJ szerint:

    Balsai István és Salamon László alkotmánybíró országgyűlési képviselőként aktívan részt vett a nyugdíjunk elvételére lehetőséget adó jogszabályok előkészítésében és elfogadásában. A fentiek alapján nevezettek az ügyünkben az alábbi jogszabályi előírás alapján minden kétséget kizáróan elfogultak, ami indokolja nevezettek ügyünk tárgyalásából való kizárását.
    2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (továbbiakban: AB Tv.)
    62. § (2) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.
    (3) Az Alkotmánybíróság tagja haladéktalanul bejelenti az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.
    (4) Az alkotmányjogi panasz eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának kizárását, ha tőle elfogulatlan döntés nem várható
    (5) Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell mutatni az Alkotmánybíróság kifogással érintett tagjának. A kizárásához való hozzájárulása esetén az Alkotmánybíróság tagja az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést közölni kell az indítványozóval és az Alkotmánybíróság érintett tagjával.

  4. Halmos Edit szerint:

    Tisztelt Bajtársak, Hozzászólók!

    Mindannyian nagy várakozással nézünk az AB döntése elé. Valóban sok-sok türelemre, higgadtságra van szükségünk.

    Amire nincs szükségünk, az az, hogy saját kútfőnk szerinti jogászkodásba kezdjünk. Az, hogy szerintem vagy szerintetek mi a “jogos, igazságos” … finoman fogalmazva : nem releváns.

    Nyugodtan kell figyelnünk, és bármi derül is ki, bármi is legyen a döntés kedden vagy később, azzal kell fegyelmezetten szembenéznünk, amit az AB határoz – legyen az bármilyen személyi összetételű is a határozathozatal pillanatában, és legyen bármilyen tartalmú maga a döntés.

    Ha lesz tennivalónk a döntés után, azt majd megteszik az ügyvédeink, akiknek a figyelmét szerintem semmire nem kell felhívnunk : ti. figyelnek , és többet tudnak a szakmájuk műveléséről, mint mi.

    Ők és velük együtt mi a jog talaján állunk. Ebben bízhatunk !

  5. Zoltán szerint:

    Csodálkozom a naív várakozáson.
    Az AB NEM fog pozitív döntést hozni, hisz azok egyike is ott ül, akik ezt a förmedvény törvényt hozták, és természetesen a fidesznyik többség /bármennyire is Eu-s normát sért/ nem fog igazat adni számunkra.
    Nekünk CSAK a Strazburgi bíróság döntése fog hozni egyedüli gyógyírt. Az európai parlament Petíciós Bízottságánk a döntését figyelmen kívül fogja hagyni a jelenleg regnáló rezsim, így az Eu. parlament is a Strazburgi bírósághoz fog fordúlni. De ezt már Mi megtettük.
    Szerintem mindenki várja meg / nyugodta, bízva az igazunkban/ 2013 végét, mikor a Strazburgí bírósár még nem jogerős ítéletét meghozza. A jogerős ítélet már csak formalitás szokott lenni.
    Egy tanulsága lesz az Alkotmány bíróság döntésének, miszerint az Alkotmány bíróság feledata, hogy a jelenlegi alkotmányt, és a nemzetközi egyezményekben rögzített törvényeket/ Eu. alaptörvény. stb./ megvizsgálva hozzon az adott ügyben ítéletet.
    Amennyiben a mi ügyünkben negatív lesz az AB döntése, és a Strazburgi bíróság viszont nekünk ítél igazat, abban az esetben azoknak a bíráknak akik “nem” adtak nekünk igazat, / az AB belül/ felmerűl az alkalmatlanságuk ezen bírói posztra.
    Erre felhívom a vezető ügyvédeink figyelmét.
    Csak türelemmel várjunk/ igaz ez nagyon nehéz/ és az igazság mindíg kiderűl.

  6. KJ szerint:

    Az AB az alábbi indítványokat tárgyalja. Tehát kedvező döntés esetén a nyugdíj visszajár.
    Ügyszám: IV/02355/2012
    Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: 02350/2012
    Első irat érkezett: 2012.02.15
    Az ügy tárgya: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
    Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
    Indítványozók típusa: az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet
    Indítvány befogadás: Indítvány befogadva.
    Befogadás dátuma: 2012.07.03
    Az indítvány lényege:
    Az indítványozó – az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1), (2), (4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
    A Knymt. 5. § (1) bekezdése értelmében 2012. január 1-jétől az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. Az 5. § (2) és (4) bekezdései a szolgálati járandóság összege számításának módját határozzák meg.
    Az indítványozó véleménye szerint a számára korábban megállapított szolgálati nyugdíjának szolgálati járandósággá való átalakítása ellentétes az Alaptörvény XIII. cikkében deklarált tulajdonhoz való joggal és XV. cikk (2) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmával.
    Támadott jogi aktus:
    a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (1), (2) és (4) bekezdése
    Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
    XIII. cikk
    XV. cikk (2) bekezdés
    Ügyszám: IV/02350/2012
    Első irat érkezett: 2012.02.15
    Az ügy tárgya: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény több rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány
    Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
    Indítványozók típusa: egyéb magánszemély vagy szervezet
    Indítvány befogadás: Indítvány befogadva.
    Befogadás dátuma: 2012.06.05.
    Az indítvány lényege:
    Az indítványozók – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapján – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését indítványozták.
    Az indítványozók alkotmánybírósági határozatokon keresztül értelmezik a nyugdíjellátás lényegét, a szerzett jogok védelmét, valamint a diszkrimináció tilalmának megsértését a támadott jogszabályhelyekkel összefüggésben.
    Az indítványozók szerint a Kenytv. támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvét, a II. cikkben biztosított emberi méltósághoz való jogot, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben garantált tulajdonhoz való jogot, a XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiben rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XIX. cikket.
    Támadott jogi aktus:
    a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont „a (2) bekezdés szerint számított” szövegrésze, 4. § (2), (3),(4) bekezdés, 18. § (1) bekezdés „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze
    Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
    B . cikk (1) bekezdés
    II . cikk
    XIII. cikk (1)-(2) bekezdés
    XV. cikk (1)-(2) bekezdés
    XIX. cikk

  7. Morfolgo szerint:

    Kedves Bajtársak!

    Remélem 26.-án az AB a javunkra dönt, de ne feledjétek, ez a döntés hatálya csak töredéke a minket ért jogsértéseknek, mert az ombudsman nem kérte sem az elvett nyugdíj visszaállítását,sem a korhatáron alapuló diszkriminatív eljárás eltörlését!.

    Az ombudsman indítványa alapján az AB előtt a korhatár előtti ellátás megszüntetéséről szóló törvény alábbi pontjainak felülvizsgálata áll:
    – 4.§ (2) és (3) bekezdései,
    – 5.§ (2) bekezdés első mondata és (4) bekezdése,
    – 14.§,
    – 17§ (2) bekezdés.
    Ezzel a paragrafusok a 16%-os elvonásról és a szolgálati járandósokkal szembeni szankciókról szólnak.

    Ha az AB ezeket eltörölné, továbbra sem lennénk nyugdíjasok, továbbra is bármikor elvehetnék, vagy szüneteltethetnék a járandóságot, hiszen nem kötelezően biztosítandó (nyug)ellátásnak minősül.

    Akkor lett volna igazán a megnyugtató,és a jogállamiság elveit betartó eljárás, ha az AB a törvény 4.§ (1) bekezdését , amely a törvényesen szerzett nyugdíj elvételéről, szól, és 5.§ (1) bekezdését , amely az életkor szerinti diszkriminációról szól, törölte volna.
    Az ombudsman ezeket a passzusokat nem kifogásolta, pedig kőkeményen EU-s jogot sértenek.
    A leírtakból az következik, hogy a jogfosztottságunk a jelenlegi itthoni környezetben nem szűnik meg, így továbbra is az EU-tól kell kérnünk,várnunk a nyugdíjunk visszaszerzését.
    Pozitív AB döntés esetén az anyagi terhe csökkenni fog – belátható időn belül – a járandósoknak, aminek természetesen örülni kell.

    • hübele balázs szerint:

      Lehet, hogy csak az EU-BAN BÍZHATUNK. De az én olvasatomban komplexen kellene a beterjesztést értelmezmi, nem csak a kiragadott részt értelmezni. Én a következőket olvsatam a beadványban:

      Az indítványozók – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapján – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését indítványozták.
      Az indítványozók alkotmánybírósági határozatokon keresztül értelmezik a nyugdíjellátás lényegét, a szerzett jogok védelmét, valamint a diszkrimináció tilalmának megsértését a támadott jogszabályhelyekkel összefüggésben.
      Az indítványozók szerint a Kenytv. támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvét, a II. cikkben biztosított emberi méltósághoz való jogot, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben garantált tulajdonhoz való jogot, a XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiben rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XIX. cikket.
      Támadott jogi aktus:
      a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont „a (2) bekezdés szerint számított” szövegrésze, 4. § (2), (3),(4) bekezdés, 18. § (1) bekezdés „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze
      Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
      B . cikk (1) bekezdés
      II . cikk
      XIII. cikk (1)-(2) bekezdés
      XV. cikk (1)-(2) bekezdés
      XIX. cikk

    • pityke szerint:

      Szerintem most sem fognak dönteni, mert félnek, hogy leégnek.
      Lásd a vöröscsillag ügyet. Strassbourgban másként döntöttek és
      lám a magyar Alkotmánybíróság újra tárgyalta aztán mégsem lett alkotmányellenes.

  8. Nagy Zoltán szerint:

    Én majd akkor maradok tisztelettel feléjük, ha nem politikus pártkatonák, hozzá nem értők fognak a testületben ülni. Hangsúlyozom!!!! Tisztelet a kivételeknek!!!!!

  9. kasz szerint:

    Megnéztem az előrejelzést 26.-ára,”részben felhős”!Tehát a döntéshozatali képtelenséget okozhatja:-túlzott napsütés,nagyon borús égbolt,esetleg hószállingózás,vagy erős szél,….stb.
    De persze maradok tisztelettel feléjük!!!

  10. hübele balázs szerint:

    remélem, még van jogállam….bár a kiagyalók ott ülnek. De bizakodjunk. Talán ha nem lennénk EU tagok, más lenne a helyezet. De még van remény!

  11. BB szerint:

    No ez azért már valami. Van még egy pár nap ebből az évből, ha minden 8. napon üléseznek az ügyünkkel is kapcsolatban, lehet, hogy nem lesz elég a Gergely naptár. Legközelebb még vagy 5-6 ügyet csapnak mellé, oszt nem lesz vége az ügyek számának.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.