17 hozzászólás

  1. Sebestyén János
    2014-08-09 @ 09:06

    Ha már ennyire ,,játékos ,, az európai jog, akkor vegyük fel a kesztyűt és játszunk! ( Úgysem nyerhetünk) Az a javaslatom egészítsük ki a petíciónkat azzal, hogy mi valamennyien négerek, vagy pirézek vagyunk (én ezt aláírásommal is hajlandó vagyok megerősíteni, próbálják meg kivizsgálni, hogy az nem is úgy van…) és mindez ami velünk történ csupán a vélt vagy valós kisebbségi létünk miatt történt velünk! Ez igaz is csak ugye az igazságról mindenki hallgat és nem merjük a nk-i fórumok elé tárni, hogy minden ami bennünket hátrányosan ért annak oka 2006 ősze… Nos akkor valljunk szint és egészítsük ki a beadványunkat azzal, hogy mi valóban a kisebbségi létünk miatt kaptunk negatív elbánást az Orbán rendszertől.

  2. jogfosztott
    2014-08-08 @ 13:10

    Az indoklás nélkül elbocsátott köztisztviselők a debreceni munkaügyi bíróság előtt indított keresetükben arra is hivatkoztak, hogy az indoklás nélküli elbocsátásuk sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A debreceni bíróság ezért az EU bírósághoz fordult az ügyben. Az EU bíróság többek között az alábbiakat állapította meg a végzésében:
    „15 A Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Az EUSZ 6. cikk (1) bekezdése, akárcsak a Charta 51. cikkének (2) bekezdése, világossá teszi, hogy ez utóbbi rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.
    16 Jelen esetben meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatok semmilyen olyan elemet nem tartalmaznak, amely alapján megállapítható lenne, hogy az alapjogviták a Chartán kívüli uniós jogszabályok értelmezését vagy alkalmazását is érintenék. E határozatok ugyanis, hasonlóan egyébként a Bíróságnak előterjesztett írásbeli észrevételekhez, egyáltalán nem bizonyítják, hogy az alapeljárások az uniós jogot a Charta 51. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtó nemzeti szabályozásra vonatkoznának.
    17 Márpedig amennyiben valamely jogi helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Bíróság annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört (lásd a C 617/10. sz. Åkerberg Fransson ügyben 2013. február 26 án hozott ítélet [az EBHT ban még nem tették közzé] 22. pontját, valamint a C 14/13. sz. Cholakova ügyben 2013. június 6 án hozott végzés 30. pontját).”

    http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d0f130d57f3e1bd40a9640f58d2fc5524199b164.e34KaxiLc3eQc40LaxqMbN4Oax0Pe0?text=&docid=143722&pageIndex=0&doclang=hu&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=757940

    A fentiek alapján látható, hogy az ügyünk az Európai Unió Alapjogi Chartája megsértésére való hivatkozással nem nyerhető meg legfeljebb csak akkor ha bizonyítani lehetne, hogy a szolgálati nyugdíj foglalkoztatói nyugdíjnak minősül.

  3. Morfolgo
    2014-08-07 @ 21:18

    Szerintem az EU alapvető okmányának (Charta) megsértése a petíciós bizottság hatáskörébe is tartozik.
    2009 végén minden tagország ratifikálta, még Csehország is.
    Ennek :
    21. cikk
    A megkülönböztetés tilalma
    (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi
    származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény,
    nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális
    irányultság alapján történő megkülönböztetés.

    Miért is van keményen megsértve?
    Egy azonos jogszabály alapján (!) egységesen alkalmazott nyugdíj-megállapítással (!) nyugdíjba vonult emberek közül életkor szerinti megkülönböztetéssel (!) egyik részétől elveszik a nyugdíjjogosultságot,elveszik a nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó jogokat nem csak Magyarországon, hanem a határon túl is (pl. a nyugdíjas kedvezményeket az egész EU-ban az utazási, kultúrális stb. területeken) a másik részétől nem.
    További hátrány a létbiztosság erős csökkenése (pl. a hitelképesség elvesztése !).
    A fenti joghivatkozásban nincs szociális, társadalmi, vagy egyéb ok miatti engedmény. Nincs megengedve kis megkülönböztetés, csak “Tilos…”.

    Szerintem nagyon is egyértelmű.

  4. jogfosztott
    2014-08-07 @ 15:34

    A pertársaságok számíthatnak rá, hogy jóakaróink az ügyünkben született elutasító EJEB döntésre hivatkozva kérni fogják a petíciónk újabb tárgyalás megtartása nélkül a napirendről történő levételét. (A magyarnyelvhasználatot szabályzó szlovák törvény ellen benyújtott petíciót az EU Petíciós Bizottsága a petíciót megtárgyalta, és az ülésen úgy döntött, hogy a nyelvtörvény ellen benyújtott petíciót napirenden tartja. Egy pár hónap elteltével a nyelvtörvényt kifogásoló benyújtók meglepve vették észre, hogy a szlovákok kezdeményezésére a petíciót – petíciós bizottsági ülés nélkül levették napirendről)
    Ha a pertársaságok a petíciót nem egészítik ki, könnyen úgy járhatunk, mint a szlovák nyelvtörvény ellen petíciót benyújtók.

    A Petíciós Bizottság ülésein eddig az EU Bizottság képviselője mindig azzal érvelt, hogy egyrészt az EU az ügyünkben azért nem tud eljárni, mert a nyugdíjrendszerek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, másrészt az EU Alapjogi Chartájának a megsértését az EU csak abban az esetben vizsgálhatná, ha az alapjogsértés az EU által szabályozott területen történik.
    Az EU Bizottság meggyökeresedett véleményének megváltoztatása és az EJEB döntés kellemetlen következményeinek kivédése érdekében a petíciónkat ki kellene egészíteni. Korábbi EU Bírósági ítéletekkel alátámasztva le kellene vezetni, hogy a nyugdíjunk elvétele konkrétan milyen EU-s szabályokat és miért sért. A kiegészítésnél az Alapjogi Charta helyett (az EJEB döntés miatt) más EU-s szabályokra kellene hivatkozni.
    Egyrészt, ha betudnánk bizonyítani, hogy a szolgálati nyugdíj foglalkoztatói nyugdíjnak minősül, akkor az EU hatáskör problémája megoldódna, hisz a foglalkoztatói nyugdíj esetén az EU rendelkezik hatáskörrel.
    Másrészt, ha betudnánk bizonyítani, hogy a nyugdíj elvételünkről rendelkező jogszabály sérti az EU nemek szerinti megkülönböztetésre vonatkozó előírásait az EU akkor is eljárhatna.
    Stb.
    Az Európai Bíróság (az EU Bizottság eddigi állításaival ellentétben) hozott már ítéletet öregségi nyugdíj megállapítása során alkalmazott tiltott megkülönböztetés miatt. A bíróság C-423/04. számú ítéletében többek között az alábbi megállapítások találhatók:
    „(23) Ezenkívül, a Bíróság töretlen ítélkezési gyakorlata szerint az a jog, hogy senkit ne érjen neme alapján hátrányos megkülönböztetés, alapvető emberi jog, melynek betartását a Bíróság köteles biztosítani (lásd a 149/77. sz. Defrenne ügyben 1978. június 15-én hozott ítélet [EBHT 1978., 1365.o.] 26. és 27. pontját, valamint a C-13/94. sz., P. kontra S. ügyben 1996. április 30-án hozott ítélet [EBHT 1996.,I-2143.o.] 19. pontját.).
    (33) E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy a töretlen ítélkezési gyakorlat értelmében a közösségi jog nem sérti a tagállamoknak a saját társadalombiztosítási rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét, és közösségi szintű harmonizáció hiányában minden tagállam jogalkotójának feladata egyrészt a társadalombiztosítási rendszerbe való belépési jog vagy kötelezettség feltételeinek, másrészt pedig a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság feltételeinek a meghatározása. E hatáskörük gyakorlásakor azonban a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a közösségi jogot (a C-157/99. sz., Smits et Peerbooms ügyben 2001. július 12-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-5473. o.] 44–46. pontja, valamint a C-92/02. sz. Kristiansen-ügyben 2003. december 4-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-14597. o.] 31. pontja).
    (34) Egyébiránt a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével ellentétes, hátrányos megkülönböztetések csak akkor tartoznak az ugyanezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá, ha szükségesek az említett irányelvben követett célok eléréséhez, lehetőséget nyújtva a tagállamoknak arra, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozólag eltérő nyugdíjkorhatárt tartsanak fenn (a C-9/91. sz. Equal Opportunities Commission ügyben 1992. július 7-én hozott ítélet [EBHT 1992., I-4297. o.] 13. pontja).
    (35) Jóllehet a 79/7 irányelv preambulumbekezdései nem határozzák meg az irányelvben írt kivételek indokát, az irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő kivételekből kikövetkeztethető, hogy a közösségi jogalkotó akarata arra irányult, hogy átmenetileg engedélyezze a tagállamoknak a nők részére a nyugdíjjal kapcsolatban biztosított előnyök fenntartását annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra nyugdíjrendszereik e tekintetben fokozatosan történő módosítását a társadalombiztosítási ellátórendszerek pénzügyi egyensúlyának megbontása nélkül, aminek fontosságát kénytelen volt figyelembe venni. Ezen előnyök között szerepel éppenséggel az a lehetőség, hogy a női munkavállalók a férfi munkavállalókhoz képest korábban legyenek nyugdíjra jogosultak, amint ezt ugyanezen irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi (a fent hivatkozott Equal Opportunities Commission ügyben hozott ítélet 15. pontja).
    (36) Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alól a 79/7 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában írt kivételt szigorúan kell értelmezni (lásd a 152/84. sz. Marshall-ügyben 1986. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1986., 723. o.] 36. pontját, a 262/84. sz. Beets-Proper-ügyben 1986. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1986., 773. o.] 38. pontját, valamint a C-328/91. sz., Thomas és társai ügyben 1993. március 30-án hozott ítélet
    [EBHT 1993., I-1247. o.] 8. pontját).
    (37) Ezért ezt a rendelkezést akként kell értelmezni, hogy kizárólag a férfiak és a nők eltérő nyugdíjkorhatárának megállapítására vonatkozik.”

    http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?text=&docid=56252&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=30362

    A mi esetünkben nem arról van szó, hogy a kormány olyan törvényt alkotott, amelyben a jövőre vonatkozóan biztosítja, hogy a nők a férfiakhoz képest alacsonyabb életkorban nyugdíjba vonulhatnak. Hanem esetünkben az történt, hogy a kormány olyan törvényt alkotott, amely a már korkedvezményes öregségi nyugdíjban részesülők közül diszkriminatív módon megszüntette azok öregségi nyugellátását, akik nem a 2010-ben elfogadott törvény alapján (40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíj szabálya) kerültek korkedvezményes öregségi nyugdíjba. Ez az eljárás a luxemburgi bíróság gyakorlata szerint már lehet, hogy tiltott megkülönböztetésnek minősül.

  5. Agent007
    2014-08-07 @ 07:47

    Halmos Edit Úr Hölgy válaszát köszönöm. Hát bízzunk ennek is a sikerében. Aztán ahogy a vak is mondá “majd meglátjuk”. De Morfolgo bizarr álma is megindító volt. Elkeserítő!

  6. Morfolgo
    2014-08-06 @ 15:23

    Mint egyszerű, nem jogvégzett ember elszundikálok a karosszékben és egy álomkép lebben a szemem elé:
    TV előtt ülök és nézem a híreket amiben egy EU-s ország azt a törvényt hozta, hogy a színesbőrű nyugdíjasok ezentúl nyugdíj helyett szociális járulékot kapnak 90 éves korukig. A riporternek nyilatkozó politikus szerint ez nem diszkrimináció velük szemben, hiszen a nyugdíjas lakosság csak nagyon kis része színesbőrű és nem éri őket jelentős anyagi hátrány, amíg a kormány másként nem dönt. A híradó mutatja azt is, hogy a színesbőrű szervezetek tiltakonak a faji megkülönböztetés ellen.
    Felriadok.
    Hú de rosszat álmodtam. Még jó hogy ez a valóságban nem fordulhat elő.(?)

  7. Halmos Edit
    2014-08-06 @ 12:16

    Tisztelt Bajtársak!

    Saját honlapunkról:

    2012. március – hová,mit,mi célból:

    https://szoli.eu/tajekoztatas-az-europai-parlament-peticios-bizottsagahoz-torteno-csoportos-beadvanyunk-alairasahoz/

    2013. március – első meghallgatás ,eredmény :

    https://szoli.eu/meg-egyszer-nekifut-a-korhatar-elotti-nyugdijaknak-az-ep-peticios-bizottsaga/

    2014. március – második meghallgatás , eredmény :

    https://szoli.eu/ujra-napirenden-a-magyar-nyugdijugy/

    2014. április, részlet honlapunkról:

    Brüsszelben, az EU Parlamentben pedig már az új EU Parlament, új szakbizottságánál, 6-9 hónap múlva várjuk a számunkra kedvező döntést, hogy petíciónk befogadása, majd kétszeri tárgyalása után a panaszunk az EU Bíróságán landoljon Luxemburgban.

    2014. július, részlet honlapunkról ( ez azért nem volt olyan régen, hogy ennyire ne emlékezzünk rá ):

    VII. Olyan emberek, szervezetek írásaira nagy gonddal kell figyelnünk, akik az EJEB előtt csak egy elektronikus listás névsorral kopogtak be 2-3 éve, legjobb esetben tagjaik nevében, képviseleti meghatalmazás és minden kötelező, illetve háttér,- és kiegészítő adat, dokumentum nélkül „pereltek”! Azok és ők részéről érkező bármilyen tájékoztatást a megfelelő helyen célszerű kezelni!

    VIII. Az Európai Unió Bírósága előtt (Luxemburgban) semmilyen magyar szervezetnek, semmilyen befogadott keresete nincs a mi ügyünkben.

    IX. Az EU Bírósághoz az EU Parlamenten és az Európai Bizottságon keresztül vezet az ügyünk lehetséges keresete (Lsd: EU Petíciós Bizottságnál indított út)! Ennek az útnak a közepén járunk, 2014. őszén folytatódik a petíciós ügyünk Brüsszelben!

  8. Agent007
    2014-08-06 @ 11:35

    Tisztelt Sorstársak! EGYÉBKÉNT VALAKI TUD RÓLA, HOGY FORDULT VALAKI (nem ejeb-hez) AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGHOZ IS? Mert jogalkotási kérdésben kompetensebbnek gondolom (a mi problémánk ilyesféle)!

  9. Morfolgo
    2014-08-06 @ 10:27

    Köszönöm a felvilágosítást.
    Totális félreértésben voltam.
    Én azt hittem hogy mint uniós állampolgár az a 2012.évi EU Alapjogi Chartája biztosítja számomra az alapvető emberi jogokat.
    Mint kiderült az EJEB e jogszabályt nem alkalmazza.
    Sokkal régebbi jogszabályhalmaz közt dolgozik, amelyek valóban nem garantálják nekem a Charta szerinti jogokat. Nagyon sajnálom.
    A Charta megsértését ezek szerint az Európai Bíróság vizsgálja?

  10. ?
    2014-08-06 @ 09:43

    21. CIKK
    A hivatalviselés feltételei
    1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és
    vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell
    bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
    URAIM ÉS BÍRÁK….HOL A JOG ÉS ERKÖLCS? TÖRVÉNY AMI VISSZAFELÉ HAT????
    ÚRAM? EZ EURÓPA…. ?
    NYUGDÍJ=TULAJDON AZAZ A MI MEGSZENVEDETT JAVUNK(EZÉRT VOLTUNK ÉJSZAKA, MUNKASZÜNETI NAP,HIDEGBEN-MELEGBEN-KEVÉS FIZETÉSSEL STB–)(MOST MEG LEROKKANVA NÉZÜNK KI A FEJÜNKBŐL—VAN AKI LAKÁSÁT VESZTETTE, ÖNGYILKOS LETT?)….. HOL AZ ERKÖLCS? MÉG BE SEM FOGADJÁK AZ ÜGYET— ÚRAM?! HOL ÉLÜNK MI?
    SZÉGYEN EZ A HOZZÁÁLLÁS.. e r k ö l c s KIS BETŰVEL…

  11. János
    2014-08-06 @ 08:52

    Kedves Szolgálat1

    Nem a belinkelt cikkel van problémám, hanem azzal amit ide írtál a lap tetejére!!!

    Idéznélek:

    “A menekültügyi rendszer és a szolgálati nyugdíjak megvonása kapcsán kedvező döntés született”

    Kérdezem én tőled, hogy hol a …ába született kedvező döntés ügyünkben? Sem Magyarország, sem a mi, de még Európa tekintetében sem született kedvező döntés!!!

    Ezt kéne csupán kijavítanod, nem a belinkelt cikk írt hülyeséget…

    Azt pedig szerintem úgy szokták értelmezni, hogy a beadvány tekintetében született kedvező vagy kedvezőtlen döntés… És ezt ők is így látják…

    Valóban ez is egy vélemény. Csak valaki elolvassa az általad írt pár sort és elkezd gondolkodni, hogy akkor most mivan?

    • szolgalat1
      2014-08-06 @ 09:35

      Tisztelt János!

      A ‘beharangozó’ szöveg, a rövid summázat MINDIG magából a cikkből származik, sosem a honlap gondozója “ír a lap tetejére”.

      Elnézést kérek, ha ez félreértése adott okot!

      Tisztelettel: szolgalat1

  12. Morfolgo
    2014-08-06 @ 06:59

    Szerintem Jano-nak igaza van.
    A 2012/C326 számon kiadott hivatalos EU közlemény tartalmazza az egységes szerkezetbe foglalt EU-ról és annak működéséprőlől szóló szerződést (Lisszaboni szerződés végleges formája), valamint az EU Emberi Jogi Chartháját.
    Ahogy olvasom, sem a cikkszám, sem a hivatkozás nem stimmel.
    Az EJEB döntésében (ahogy azt eddig a sajtó tálalta) a Charta némely pontját figyelmen kívül hagyta, holott azonos erővel bír, mint a Szerződések és mindenki számára kötelező. Ennek szerintem súlyos következménye lehet, hiszen ha épp az EJEB nem veszi figyelembe a Chartát, akkor a jó értelembem vett demokrácia az egész EU-ban veszélybe kerül.

  13. Kiszolgált(atott) tűzoltó
    2014-08-05 @ 20:20

    Kedves szolgalat1 bajtárs!
    Hozzászólásodban én szívem szerint a jogtudományt jog”tudomány”-nak írtam volna.Miféle tudomány az, amit így is, meg úgy is lehet “látni”, meg értelmezni? Jogfejlődés???? Ugyan már…. A természet tudományok fejlődnek, észvesztő iramban, tapasztaljuk, hogy egy számítógép, egy mobil telefon , de bármilyen műszaki alkotás mennyivel többet tud ma, mint akár 3 évvel ezelőtt.A jogban hogy lehet értelmezni, mérni a fejlődést? Sehogy,ezért nem tudomány. Ebben a “tudomány”-ban a visszafejlődés ugyanúgy lehet fejlődés, mint a fejlődés visszafejlődés. Ki hogy látja. Nézőpont kérdése. Sajnos.

  14. jano
    2014-08-05 @ 15:30

    A cikket el kéne előbb olvasni, mielőtt hülyeséget írtok.

    • szolgalat1
      2014-08-05 @ 17:45

      Kedves jano !

      Az Ars Boni egy jogi folyóirat, jogászok számára biztosít felületet szakmai viták számára a jogfejlődés jelentős kérdéseiről, és a jogtudomány nemzetközi fejleményeiről. Ők, az Ars Boni így látják, így látnak minket, a problémánkat, és Magyarország számára kedvező döntésnek tartják a számunkra negatív eredményt.

      Ez is egy vélemény, egy látásmód.

      Tisztelettel: szolgalat1

Vélemény, hozzászólás?