7 hozzászólás

  1. Tukszár Gábor
    2014-06-19 @ 18:49

    Ez így igaz.

  2. Halmos Edit
    2014-06-18 @ 21:25

    Oké. Ne fizess tovább, lépj ki!Hátha akkor történik valami ” érdemi”.

    • szolgalat1
      2014-06-18 @ 22:06

      Csak nyugalom!
      Együtt kell maradnunk, most jön csak az itthoni küzdelmünk java az EJEB döntés után néhány órával, s az nem havi ötszáz forintos tétről szól. Az EJEB korrekt szakmai alapokon működő független bíróság: ez a bíróság a mi bíróságunk is! Csak előre és együtt menetelhetünk, igazunkat együtt akarjuk!
      Üdv! szolgalat1

  3. Hortobágyi István
    2014-06-18 @ 18:42

    Én úgy látom, hogy csak fizetünk, de nem fog semmi érdemi történni. A bírák, az ombucman, de még Hagyó dolgában is döntöttek, de a volt egyenruhások, és a többi korengedményes nyugdíjas dolga nem érdekli őket.

    Időközben Lázár egy őt zaklató volt rendőrt állított bíróság elé.

    Nekem ez az egész olyan, mint amikor a tolvaj a károsultat még polgári peren is lerántja.

    • szolgalat1
      2014-06-18 @ 21:59

      Fel a fejjel!
      Érdemi dolgok történnek a bíróságon. Az EJEB ítélet előtt vagyunk, azt nem tudjuk mennyi idővel: órákkal, napokkal vagy hetekkel…
      Ügyünk nem veszhet el, győzni fogunk, győzni akarunk, az igazság mellettünk van!
      Üdv! szolgalat1

  4. jogfosztott
    2014-06-13 @ 16:03

    Aki tagja valamelyik pertársaságnak annak, most amikor a célegyenesben van az ügyünk – és nyáron vagy ősszel megszülethet az „elsőfokú ítélet” – nem szabad kilépni, hisz aki kilép az bukja az EJEB által megítélhető kártérítést. Baka András ügyében hozott EJEB döntés alapján, pedig jó esélye van, hogy a mi ügyünkben is megállapíthat a bíróság a nyugdíjunk elvétele miatt egyezménysértést. Tudom, hogy Baka András és a mi ügyünk teljesen más ennek ellenére a két ügy között vannak hasonlóságok is. Baka András az indítványában ugyanúgy kifogásolta a tisztességes eljáráshoz való joga sérülését, mint ahogyan az ügyünkben eljáró pertársaságok is. Az EJEB pedig megállapította, hogy a magyar állam azzal, hogy nevezett részére nem biztosított hazai jogorvoslati lehetőséget megsértette Baka András tisztességes eljáráshoz való jogát. A magyar állam nyilván ugyan azzal védekezhetett mint a mi ügyünkben, hogy Baka Andrásnak lehetősége lett volna alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Alkotmánybírósághoz. A bíróság ezt a védekezést viszont többek között azért nem fogadta el, mert észlelték, hogy Baka menesztését az Alaptörvényben is rögzítették. Mint tudjuk a mi nyugdíjunk elvételét is rögzítették az alkotmányban és az alaptörvényben is. Számunkra azonban az lenne a tökéletes ítélet, ha a tisztességes eljáráshoz való jogunk megsértése mellett a bíróság a nyugdíjunk elvételét tulajdonjogsértőnek és diszkriminatívnak is minősítené.

    A kormány bíróságnak küldött válasza tele van valótlan állításokkal. Gondolom a válaszaik megfogalmazása során abból indultak ki, hogy mivel a bíróság nem ismeri a hazai viszonyokat, ezért megtévesztésük érdekében nyugodtan elővezethetik orbitális hazugságaikat. A bíróság félrevezetésének megakadályozása érdekében jó lenne, ha a pertársaságok elmagyaráznák, hogy a kormány állításai miért nincsenek köszönő viszonyban sem a valósággal.

    1.) A kormány a válaszaiban azt állítja, hogy a nyugdíjunk elvétele és a nyugdíjunk helyett adott 16%-al csökkentett szolgálati járandóság bevezetése során nem történt egyezménysértés, hisz itt egyszerűen csak arról van szó, hogy személyi jövedelemadót vetettek ki az ellátásunkra. A mi ellátásunk csökkentésének semmi köze sincs a személyi jövedelemadóhoz. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy a 16%-os csökkentés után semmilyen személyi jövedelemadó kedvezmény nem érvényesíthető és az érintettek az egyszázalékos felajánlással sem élhetnek.
    A szolgálati járandóságban részesülők – többszörösen diszkriminatív módon – csak a családi kedvezményhez juthatnak hozzá. Hangsúlyozandó azonban, hogy a családi kedvezményt az érintettek a kormány állításával ellentétben nem személyi jövedelemadó kedvezményként vehetik igénybe. A kormány felügyelete alatt működő több hatóság és maga a kormány is több hivatalos írásos válaszában, tájékoztatójában leírta már, hogy az ellátásunk csökkentése nem minősül személyi jövedelemadónak.

    http://www.parlament.hu/irom39/13835/13835-0001.pdf

    http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/tajekoztato_20130626.html?query=szolg%C3%A1lati%20j%C3%A1rand%C3%B3s%C3%A1g

    http://www.onyf.hu/hu/uegyintezes/ügyintézési-tájékoztatók/107-szolgálati-járandóság/888

    A pertársaságok felhívhatnák a bíróság figyelmét, hogy miközben a kormány az EJEB előtt azt állítja, hogy mi személyi jövedelemadót fizetünk, addig idehaza a kormány válaszaiban és a NAV, NYUFIG hivatalos tájékoztatóiban több alkalommal leírták, hogy a személyi jövedelemadó kedvezményeket és az egyszázalékos felajánlást azért nem érvényesíthetjük, mert az ellátásunk csökkentése nem minősül személyi jövedelemadónak. A fenti dokumentumok bíróságra történő megküldésével leleplezhető lenne a kormány hazugsága. A kormány magyarázata a járandóság 16%-os csökkentéséről, majd emeléséről azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy időközben már nem is beszélhetünk még csökkentésről sem, hisz azóta már több emelésre is sor került, aminek eredményeként az érintettek jövedelme a csökkentést követő egy év múlva már csak 3%-al csökkent.
    2. A kormány a nyugdíjunk elvételének jogosságát többek között a lengyel példával támasztja alá. Lengyelországban, mint ismert a volt titkos szolgálati dolgozók szolgálati nyugdíját csökkentették. A kormány kommunista nyugdíjas vádjaival szemben érdemes lenne felhívni a bíróság figyelmét az alábbiakra: a.) A katonákat 2002. január 01-től az első Orbán kormány által előterjesztett és az Országgyűlés által 2001-ben elfogadott Hjt. alapján helyezték szolgálati nyugállományba. b.) Lengyelországban a titkosszolgálatoktól nyugdíjazottak nyugdíját nem elvették, hanem csökkentették, ezzel szemben nálunk a szolgálati nyugdíjat elvették. c.) Lengyelországban a titkosszolgálati alkalmazottak nyugdíjcsökkentésére közigazgatási hatósági eljárás keretében került sor, amely lehetővé tette, a hazai jogorvoslatot, továbbá elvileg azt is biztosította, hogy a nyugdíjcsökkentés ne kollektív büntetési módként jelenjen meg, hisz elvileg a közigazgatási eljárás lehetőséget adott az egyén számára bizonyítani, hogy nem kommunista nyugdíjat kap. d.) Magyarországon a nyugdíj elvétel és csökkentett ellátás minden korhatár alatti szolgálati nyugdíjast érintett. Így azokat is, akik az egészségügyben vagy a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemnél), dolgoztak, vagy 1990 után kerültek hivatásos állományba, stb. Az érintettek tűzoltás, katasztrófa elhárítás, sérült mentése vagy a gyógyító munka során nem végezhettek olyan elítélendő kommunista tevékenységet amellyel rászolgáltak a nyugdíjuk elvételére és ellátásuk csökkentésére. Továbbá nyilvánvalóan az 1990 után hivatásos állományba került majd később az 1996. évi Hszt., vagy a 2001. évi Hjt alapján szolgálati nyugállományba helyezettek sem minősíthetők kommunista nyugdíjasnak. f.) Lengyelországban a rendvédelemnél dolgozók fizetéséből nem vontak nyugdíjjárulékot, továbbá 15 év szolgálati jogviszony után jogosultak voltak szolgálati nyugdíjra. g.) A szolgálati nyugdíjrendszer a kormány állításával ellentétben nem kommunista találmány, a világ számos országában (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, stb) ma is működő rendszer.
    3.) A kormány szerint továbbá a szolgálati nyugdíj elvétele és a helyette adott ellátás csökkentése azért sem egyezménysértő, mert a bíróság Görögország esetén sem találta egyezménysértőnek a nyugdíjak csökkentését. Érdemes lenne elmagyarázni, hogy mi a különbség a görög és a magyar helyzet és eljárás között. a.) Görögország államadóssága a Gdp 160%-a, Magyarország államadóssága a Gdp 80%-a volt. b.) A Görögországban folyósított havi nyugdíjak összege a csökkentés után is a többszöröse a nálunk folyósított nyugdíjaknak. c.) Görögországban a nyugdíjat senkitől sem vették el. d.) Görögországban a nyugdíj és a közalkalmazotti bérek csökkentése, mivel nem egy szűk kört érintett ott valóban jelentősen javította a költségvetés és a nyugdíjkassza egyensúlyát (Görögországban a közszolgálati bérek és nyugdíjak csökkentése mindenkit érintett). e.) Ezzel szemben Magyarországon a 20-25 ezer szolgálati járandóság csökkentése a költségvetésnek évente csak kb 5-10 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Az Orbán kormány által 2010. novemberében benyújtott és a parlament által elfogadott – a nők korhatár alatti nyugdíjazására vonatkozó törvényt – 2010 december 30-án hirdették ki és 2011. január 01-én lépett hatályba. Ezen törvény alapján 2012. január hónapban 62 955 fő részére 6 644 567 000 forint nyugdíjat, 2013. január hónapban 90 166 fő részére 10 289 065 760 forint nyugdíjat folyósítottak. Tehát összességében a korhatár alatti nők nyugdíja folyósításának 12 hónapra vetített költsége a 2012. januári adatokkal számolva kb 42 milliárd forint, a 2013. januári adatokkal számolva kb 93 milliárd forint. Továbbá az Orbán kormány a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával (egykulcsos 16%-os Szja. bevezetésével) a magas jövedelemmel rendelkezőknél otthagyott 500-600 milliárd forintot (Görögországban a magas jövedelműek adóterhelését növelték) és így a költségvetés Szja-ból származó bevételét 500-600 milliárddal csökkentette. A fenti adatokkal alátámasztható, hogy a kormány azon állítása, hogy költségvetési vészhelyzet indokolta az ellátásunk csökkentését nem felel meg a valóságnak. Az ellátásunk csökkentésével a költségvetés csak 5-10 milliárd forintot takarított meg. A kormány EJEB felé tett hazug állításait, mely szerint költségvetési vészhelyzet indokolta, a nyugdíjunk elvételét és helyette egy csökkentett ellátás adását, saját Magyarországon tett állításaival lehetne megcáfolni. A kormány tagjai a médiában és az országgyűlésben számtalan alkalommal kijelentették, hogy unortodox gazdaságpolitikájuknak köszönhetően „Magyarországon nem volt szükség megszorításokra”, „Magyarországon Görögországtól eltérően a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket nem kellett csökkenteni, sőt az elmúlt négy év során emelték a nyugdíjak reál értékét”. A kormány részéről a médiában és az országgyűlésben tett fenti kijelentéseit nyugodtan belehetne csatolni az EJEB-nek küldött válaszhoz. Egy költségvetési vészhelyzetben lévő országnak nincs módja, hogy a magas jövedelműek személyi jövedelemadóját 32%-ról 16%-ra csökkentse és ezzel a költségvetés lemondjon évente 500-600 milliárd forint bevételről, továbbá arra sincs lehetősége, hogy magán kézben lévő sportklubok részére állami költségvetésből több százmilliárd forint támogatást nyújtson a klubok működtetésére és stadionok építésére.
    4.) Az EJEB és az EU bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint a nemek szerinti megkülönböztetés tiltott diszkriminációnak minősül. A kormány a nyugdíj elvételünk során lényegében nemek szerinti diszkriminációt is megvalósíthatott azzal, hogy az öregségi nyugdíj ellátásban részesülők közül a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjazott korhatár alatti nők nyugdíját nem vette el.
    5.) A kormány állításával szemben nálunk az ellátásunk csökkentésének valódi célja lényegében egyfajta kollektív büntetés kiszabása volt. Ahogyan Baka Andrást megbüntették, amiért kritikus véleményt fogalmazott meg, úgy minket lényegében kollektíven büntettek az ismert 2006-os események miatt. Az ellátásunk csökkentése mögött meghúzódó kollektív büntetési szándék többek között az alábbi tényekkel is igazolhatóak. Az első Orbán kormány által előterjesztett és a fideszes országgyűlési képviselők által megszavazott 2001. évi Hjt idején még a fidesz szerint sem voltunk kommunista nyugdíjasok és jónak tartották a szolgálati nyugdíjrendszert. Sőt a 2006-os eseményeket közvetlenül megelőzően a fideszes országgyűlési képviselők köztük a fidesz szociálpolitikai kabinetjének vezetője a szolgálati nyugdíjrendszer változatlan formában történő további fenntartása mellett érveltek. Jól láthatóan a szolgálati nyugdíjrendszerrel kapcsolatos álláspontjuk csak a 2006-os események után változott meg. Mi tudjuk, hogy az ellátásunk csökkentése mögött kollektív büntetési szándék húzódik, a bíróság azonban nem tudja, ha erről nem tájékoztatják.
    6.) A fidesz az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is átírta. A bíróságról szóló törvény módosításának következtében az Alkotmánybíróság létszámát 9 főről 15 főre duzzasztották, aminek eredményeként az elmúlt négy év során a fideszes parlamenti többség 8 új tagot nevezett ki alkotmánybíróvá. Továbbá a nyugdíj elvételünk alkotmányosságának AB által történt vizsgálatában és a döntésben részt vett az a Salamon László is, aki a nyugdíjunk elvételéről rendelkező törvény parlament elé terjesztése és a parlament által történő elfogadása időszakában még fideszes képviselőként az országgyűlés alkotmányügyi bizottság elnöke volt (összeférhetetlenség). Tehát Salamon László előbb az alkotmányügyi bizottság elnökeként az Országgyűlésben megállapította, hogy a nyugdíj elvételünkről beterjesztett törvényjavaslat alkotmányos és fideszes képviselőként ezt meg is szavazta, majd időközben átült az Alkotmánybíróságba, ahol lényegében a saját munkáját alkotmánybíróként alkotmányosnak találta. Egy ilyen Alkotmánybírósági eljárással szemben felvethető lenne az EJEB előtt az összeférhetetlenség.

  5. Vörös Lóránt
    2014-06-13 @ 08:06

    Minden szavad mantra! Egyetértek.

Vélemény, hozzászólás?