2 hozzászólás

  1. parthenosz
    2015-03-11 @ 08:46

    Kedves Henrik!

    Teljességgel egyetértek veled.Ha bírók lettünk volna, bizonyára a bírói társadalom felhördűlt volna, ahogy tette is. Igazat is adtak nekik, azonban egyik felmentettről sem lehetett hallani, hogy az eredeti poziciójába visszatették volna.

    Hogy miért nem lettem bűnöző? most a jogaimat elismernék.

    Sajnos a fogdán a tátika másik oldalán álltam, becsülettel szolgálva a hazámat, az esküm szerint.Ha most ezt beletenném Justítia mérlegébe és a másik oldalt az elismeréseket ( ami nem volt), a munka oltárán a család feláldozását (“mert sokszor nem lehetett tervezni családi programot a munkám miatt” ) bizony billegne a mérleg nyelve. Erre a hivatástudatra ráment egy házasságom a seregben és egy a yardon ( nem minden társ kultíválja a munkával járó bizonytalanságot és az ebből adódó tervezhetetlenséget. Anno kékeszűrke mundért hordva feltette akkori arám a kérdést több évi házasság után: válasszak, vagy ő, vagy a yard. Őt is szerettem és a hivatásomat is ( ami szokszor nem hi-, hanem szi- vatás volt )választottam, a munkám mellett maradtam ( én a páros újjú patás).

    Mostanság meg a szerzett jogaimért pereskedek ( hálából ingyenélőnek; kádárhuszárnak becéznek; bohócügyi államtitkári képviselettel), érdekképviseletben, törvényesen vagy négy éve, amit pár nap alatt járadékká szavaztak és alakítottak, elvéve korábbi szerzett jogomat.

    Sajna úgy látom, hogy még a macskák tartásának szabályai is fontosabbak Strassbourgnak ( ez is egy álszent és álprűd banda), no meg az hogy a halászlébe való halat kifogás/megvásárlás után nem lehet élve hazaszállítani.No meg a tyúk tojási körülményei legyenek emberíbbek.

    Szóval röhej ez az egész. Természetesen a fogvatartottnak is vannak jogai.Azért meg lehet nézni a fekete-delfin börtönöket, ott megkapják a méltó jogaikat.És ott mindenki magának kereste ezen elismerést.

    Egyebet nem fűzök hozzá, mert azt már a nyomdafesték nem tűrné.

  2. henrik
    2015-03-10 @ 12:26

    Vegyes érzéssel fogadtam,hogy végeredményben a jogerősen elítélteknek ítélt kártérítést az ejeb, az embertelen fogvatartás miatt. Tőlem meg, aki jogdzerűen serzett jogot, (sajátjogú nyugdíjat), és visszamenőleg vettek el nyolc évvel. Ezt nem ítélték sérelmesnek a starbourgi bíróség. Ehhez csak gratulálni lehet. KICSIT OLYAN AZ ÉRZÉS, MINT AMIKOR A BÍRÓSÁG A RENDŐRT BÜNTETNÉ A BIRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTOTT BETÖRŐ ELLENÉBEN.

Vélemény, hozzászólás?