7 hozzászólás

  1. Morfolgo
    2013-10-01 @ 14:45

    Tisztelt Bajtársak!

    Idézet a Különvéleményből:
    “…2011 ben nemcsak a költségvetéssel szoros jogi kapcsolatban lévő Nyugdíjbiztosítási Alapból kellett kifizetni összese 370,3 milliárd forintot tettek ki közvetve közvetlenül, addig az ilyen ellátási jogcímen eszközölt, kizárólag a Szociális Alapból finanszírozott kiadás 2012 ben 279,9 milliárd forint volt.”

    Ez 90 milliárd forint/év!
    Ha 170 000 Ft-os szolgálati nyugdíjátlag szerint 16%-ot levontak, plusz nuku nyugdíjas bérlet, meg egyebek, akkor az havi 30 000 forint elvonást jelentett.
    90 milliárd / 30000/12 (hó) = 250 ezer ember, ami a kereső lakosság 6%-a, a teljes magyar népeség 4%-a.
    Ha a szám igaz, akkor szó sincs “kicsi” rétegről, amit az AB határozat is emleget. Ez öngól!
    De ha számolgatunk, a 42-56 év közötti volt szolgálati nyugdíjasok, ma szolgálati járandóságosok, 14 év tartományban mentek nyugdíjba. Ha a létszámot elosztom a 14 évvel, akkor az évi 17 ezer nyugdíjba vonulót jelent.Ez óriási szám!
    A rendőrség éves létszáma az elmúlt 14 évben úgy 80000, a hadseregé úgy 40000, éves avatási létszám mindkét területen 1000-2000, így a valós csökkenés kb 15000 fő/év. Ha ez így lett volna, 12 év alatt megszűnt volna a hadsereg és a rendőrség is. A bányászok létszáma nem érte el a katonákét sem.
    Sehogy sem stimmel a számadat, amivel az egyes AB bírók nyomást gyakoroltak a többiekre.

    A 90 milliárdos éves spórolás egyben ugyanennyi kár is az érintett embereknek!

    Ezt hivatalosan is megerősített az AB!

  2. E. Ferenc
    2013-09-27 @ 12:09

    AB elnöke:
    “A gazdasági válság és a nehézségek ellenére sem szabad a jogállami mércéken enyhíteni, az alapjogvédelmet továbbra is az eddigi szinten kell teljesíteni – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán a német szövetségi alkotmánybíróság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón Gödöllőn.”

    NEM SZABAD A JOGÁLLAMI MÉRCÉKEN ENYHÍTENI, AZ ALAPJOGVÉDELMET továbbra is az eddigi SZINTEN KELL TARTANI.

    forrás: http://hvg.hu/itthon/20130925_Abelnok_nem_szabad_a_jogallami_merceken

    Az Alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy Magyarországon jogszerűen lehetséges a nyugdíjak megvonása és mértékük csökkentése. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a parlamenti többségnek joga van megsérteni a korábban lefektetett alkotmányos alapelveket, ha kedvük úgy tartja és ehhez kellő számú országgyűlési képviselővel rendelkeznek!
    Szerkesztőségünk véleménye szerint: innentől kezdve azonban mások sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen – az AB határozatba foglalt indokolás logikája szerint – bármikor, bárkitől, bármely törvényesen szerzett jog megvonható, ha azt az ország gazdasági helyzetére hivatkozással beleírják a „gránit szilárdságú alaptörvénybe”!
    Futball hasonlattal élve: olyan ez a döntés, mintha a focimeccs lefújása után a bíró közölné a győztes csapattal, hogy hiába rúgtak három gólt (miközben nem kaptak egyet sem), mégis a másik csapat győzött. A szabályalkotó bizottság ugyanis a mérkőzés után úgy döntött, hogy a kapufa is gólnak számít! A másik csapat pedig négy kapufát is rúgott….
    forrás: http://www.frsz.hu/directory/news/news_2013-9-24_6514.php

  3. János
    2013-09-26 @ 09:14

    Nem vagyok jogász, csak paraszti ésszel gondolkodva a AB döntés számomra érthetetlen „
    korhatár előtti öregségi nyugdíjak „ mert az én papíromon saját jogú öregségi nyugdíj szerepel.

  4. BB
    2013-09-25 @ 16:37

    Reméljük a 7 elutasító nem forgolódik az ágyában éjszaka ezután, mert még rámegy az egészségük, azt meg ugye senki nem kívánja.A két nyugdíj mellett közalkamazottként dolgozó AB Bírónak sok sikert kívánunk,reméljük még sokáig felvehetik a nyugdíjukat a fizetésük mellé, nehogy éhen halljanak. A többi közalkalmazott meg választás elé lett állítva. Ez a demokrácia, és a törvénykezés, van akire nem vonatkoznak a törvények!?

  5. E. Ferenc
    2013-09-25 @ 10:30

    Jó iskola az élet, csak nagyon drága a lecke. Ez jutott most eszembe. Azért az több mint elgondolkodtató, hogy hoztak egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényt ellenünk. És annak érdekében, hogy “alkotmányosnak” tűnjön, előtte 2/3-al módosíthatták az alkotmányt (alaptörvényt)a legmagasabb szintű állami normát. Közben a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelmére hivatott alkotmánybírósági testületet összetételét a saját igényük szerint módosították. Hát ez elég durvának tűnik, különösen annak fényében, hogy néhány ember találta ki.? Ez már tagadhatatlanul totális diktatúra, ami mindenképpen korlátozást kíván. Bár azt nem értem, hogy miért volt nekik fontos a visszamenőleges hatály. Nyilván a törvény megalkotásakor az volt a képlet, mint mindig: megnyert szavazók-elvesztett szavazók. Ha ez pozitív, jó az intézkedés/tv. Ám most az alkotmánybíróság döntésével viszonylag “elegánsan” részben kihátrálhattak volna. Summa summárum az alkotmánybíróság és az alkotmány módosítgatása nem való semmiféle 2/3-ad kezébe.

  6. Pedrovics
    2013-09-25 @ 06:25

    Egy érdekes ??? adat:

    Az alkotmány ellenességet elutasító 7 bíró közül 6 a fidesz uralkodása idején lett alkotmánybíró.
    A különvéleményt megfogalmazó 5 közül mindannyian ezt megelőzően.

    Ennyit a szakmai-politikai döntés megítéléséhez!

  7. boMisch
    2013-09-24 @ 21:56

    Az Alkotmánybíróság nem az Alkotmány, hanem az Alaptörvény alapján utasította el a beadványokat. Ennyire telt tőle. Strassbourg.

Vélemény, hozzászólás?