Fegyelmi Szabályzat

A fegyelmi felelősség általános szabályai

1./ Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni azt a tagot, aki

– az Egyesület szervezetében tisztséget vállalt és a tisztségéből fakadó kötelezettségeknek nem tesz eleget.

– a tisztséget viselő tag az Egyesület szerveinek ülésein egymást követően 3 alkalommal önhibájából nem jeleik meg, és előzetesen nem menti ki magát, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül távollétét nem igazolja.

– az Egyesület működését szándékosan akadályozza,

– az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat.

2./ A fegyelmi eljárás célja rend és fegyelem védelme.

3./ A fegyelmi eljárás elrendelése mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és az Egyesületez való viszonyát – figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

4./ Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

5./ Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

6./ Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

7./ A fegyelemsértés elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik.

 

Fegyelmi büntetések

8. Az Egyesület tagjával szemben a következő büntetések alkalmazhatók:

a) figyelmeztetés,

b) megrovás,

c) tagdíj összegének 50%-kal való felemelése 1 évig

d) kizárás.

9./ A fegyelmi jogkör gyakorlója a 8.c.) és 8.d.) pontban foglalt büntetések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.

10./ Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha az Egyesület tagja fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt újabb fegyelmi büntetést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fegyelmi büntetést is végre kell hajtani.

A fegyelmi jogkört gyakorló

11./ A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fegyelmi büntetés kiszabásának jogát.

12./ A fegyelmi jogkört az Elnök gyakorolja.

A fegyelmi eljárás

13./ A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, az Egyesület tagjával szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 3.) pont szerint figyelmeztetésben részesíti.

14./ A fegyelmi eljárást írásban kell elrendelni; ennek egy példányát az elrendeléstől számított 3 munkanapon belül az eljárás alá vont személynek igazolható módon kézbesíteni kell. A fegyelmi eljárás elrendelésének tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással esetlegesen megbízott személy nevét vagy – bonyolultabb ügyben – bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.

15. / A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 60 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

16./ A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

17./ A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni.

18./ A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

19./ Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) az Elnökhöz halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az Elnök a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

20./ A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is.

21./A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és az esetleges tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni.

22./ A vizsgálat befejezésekor az eljárás alá vont személyt iratismertetési jog illeti meg – melynek időpontját közölni kell.

23./ Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgálatot lefolytató személy dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.