EJEB ítélet előtt a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodánál

dr. Bárándy PéterA Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom (SZB) által létrehozott 3 000 fős pertárság ügye, a felsőkorhatár alatti szolgálati nyugdíjasokat érintő joghátrányok orvoslása tekintetében a végéhez közeledik a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságon (EJEB). A perközösség jogi képviseletét ellátó Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda tevékenységéről, az ügy haladásáról, időről-időre beszámolt lapunk. A közeli jövőben várható elsőfokú ítélet előtt összefoglaló interjú készült Dr. Bárándy Péterrel (BP) és Bihari István (BI) nemzetközi szakjogásszal április 16-án, amikor Katus Károly SZB elnök és Baranyi Csaba SZB szervezőtitkár egyeztetésen jártak az irodánál.

SZB: Két éve „ügy van”, egy éve „haladás van” kezdettel indult a beszélgetésünk. Most mi van?

BP: Most „várakozás van”, de már nem sokáig. Soronkívüliségre számítunk, hiszen külön csoport, külön szakemberek, csak erre a feladatra kialakított irodában foglalkoztak az üggyel Strasbourgban. A nagy munkát elvégeztük és elvégezték az érintettek, az ítélet belátható időn belül, akár az elkövetkező hetekben, az előttünk álló hónapokban, de legkésőbb ebben az évben megszülethet.

SZB: Az elmúlt egy évben, a felek közötti formális levélváltások mire engedik következtetni?

dr. Bárándy és Tsai ügyvédi irodában megbeszélésBP: Sok oldalas tartalommal az EJEB kérdéseket intézett a magyar államhoz. Az erre adandó válaszra határidőt szabtak a szabályok, ezt kihasználták és megküldték a bíróságnak. Nyilván a tartalom megítélésére kíváncsiak. A magyar állam védekezett. Például azzal, hogy az érintettek idehaza nem merítettek ki minden jogorvoslati lehetőséget. Ez részben igaz, amennyiben a 2012. évtől lehetséges alkotmányjogi panasz lehetőségre gondolunk, de az ügymenet szempontjából – különösen az ítélkezési gyakorlat ismeretében – ez nem bizonyul hatékony fórumnak és az alapkérdést, a tulajdonjogot ért sérelmet sem befolyásolja. Az is biztos, hogy a perközösség az idevonatkozó panaszokat – majdnem teljes létszámban – már 2011. decemberben beadta az EJEB-re. Másfelől társadalompolitikai okokra, reformokra hivatkozott a magyar állam. Az alapkérdésre igazából nem volt elfogadható válasz. A tulajdonhoz fűződő jog általános, alapjogi kérdés, amelyből nem lehet kirekeszteni társadalmi csoportokat egy normális, európai jogrendben működő államnak.

SZB: Milyen ítéletre számít minden információt figyelembe véve?

BI: Meggyőződésem, hogy igazunk van. Az általam ismert bírósági gyakorlat arra enged következtetni, hogy egy kedvező ítéletre megalapozottan számíthatunk. Látunk erre egyébként más ügyekben is példát. Ha egy aktuális személyügyi párhuzamot nézünk, akkor uniós jogot sértettek, amikor idő előtt megszüntették Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását. Ebben az esetben ugyan nem az EJEB, hanem az Európai Bizottság – az uniós központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek hivatalból kell őrködnie az uniós jog érvényesülésén – az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az állam itt is egy reformra, átszervezésre hivatkozott. Ebben az ügyben is született bírósági határozat, még pedig, hogy hazánk nem teljesítette az uniós irányelvből eredő kötelezettségeit. Az uniós jog értelmében, ha az Európai Bíróság megállapítja valamely tagállam kötelezettségszegését, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Ezt egyetlen regnáló kormány sem akarhatja. Az említett ügy egyébként azt sugallja, hogy hasonló elbírálás születhet a Szolgálat és Becsület panaszai tekintetében is az EJEB-n, azzal a különbséggel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem semmisítheti meg az általunk támadott magyar törvényt, de jogos elégtételt állapíthat meg, s az egyezménysértő magyar törvényt, pedig ha tetszik, ha nem, itthon a Parlamentnek meg kell változtatnia. Ilyen nagyszámban érintett panaszosok, mint a volt szolgálati nyugdíjasok – a mai szolgálati járandóságban részesülők – tulajdonjoga hosszú távon nem sérülhet, ha az EJEB megállapítja, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

SZB: Az ítélet tartalmában, kártérítés összegszerűen felmerülhet-e és van-e fellebbviteli lehetőség?

dr. Bárándy és Tsai ügyvédi irodában Baranyi Csaba és Katus KárolyBI: Az EJEB határozatában azt fogja megállapítani, hogy hazánk az ügy vonatkozásában teljesítette-e vagy sem az Emberi Jogok Európai Egyezményéből eredő kötelezettségeit. Erre mondjuk mi azt, hogy nem, de ezt a strasbourgi bíróságnak kell kimondania. Ha ez bekövetkezik és a határozat ezt tartalmazza, akkor az ilyen jellegű hiányosságot a magyar államnak helyre kell állítania, ezt meg kell tennie. A jogos elégtételt ki kell fizetnie. E tekintetben egyértelműen összegszerű számokat írnak le Strasbourgban, a jogi képviselet során mi magunk például 25.000,- EUR nem vagyoni összegű jogos elégtételt nevesítettünk és bizonyításként számos dokumentumot csatoltunk be. A magyar állam majd a jogszerűtlen rendelkezésének visszavonásával, a jogos elégtétel (jóvátétel) megfizetésével, a jogállás visszaállításának módjával, immár összhangban az EJEB ítéletével intézkedni köteles. A jogos elégtételben a nem vagyoni kár megtérítésén kívül felmerül az elszenvedett vagyoni veszteség (pld.: 16%-os csökkentés összege) és az eljárás ügyintézésének, irodánk közreműködésének – egyébként méltányos – költsége is. A kérdés második fele, amely a fellebbviteli lehetőségre utal, nos a felek részéről lehetséges, de ott már érdemi változás már nem valószínű.

SZB: Elképzelhetőnek tartja, hogy a jogszerűtlenség elkövetője, cirka 3 év után mindezt megteszi?

BP: Egy jogállamban nem tehetnek másként. Az új FIDESZ kormány várható igazságügyi miniszter jelöltjét, Prof. Dr. Trócsányi Lászlót ismerve, jogi reputációját, jogszakmai életútját figyelembe véve nem tudom elképzelni, hogy semmibe veszik hazánkban az EJEB döntését.

SZB: Mi a helyzet azokkal, akik visszamentek szenior vagy önkéntes tartalékos állományba?

dr Bárándy és dr BihariBI: Nincs összefüggés a kereset és a felvetett kérdés között. Attól, hogy szenior vagy önkéntes tartalékos állományba visszatérési lehetőséggel éltek – ismereteim szerint töredék létszámban – még nem történt meg a tulajdonhoz, vagyis a felsőkorhatár alatti szolgálati nyugdíjjogosultsághoz fűződő joguk visszaállítása. És gyorsan megjegyzem ez nem csak anyagi, hanem egyéb szolgáltatásokra, kedvezményekre szóló jog is egyben, nem beszélve az elszenvedett morális károkról. Amikor a jogrendszerből valaki kilép valaki, akkor ott nincsenek jó megoldások. Vissza kell térni a jogállami keretek közé!

SZB: Két és féléves munka után, a végkifejlet előtt, hogyan összegezne?Justitia dr. Bárándy Tsai Ügyvédi ir.

BP: Először is ki kell emelnem azt a bátor és rendkívül aktív SZB vezetés kiállást, amit Katus Károly, Baranyi Csaba és segítői képviseltek, akik egyáltalán ebből tényleg megoldható ügyet kovácsoltak. Az adminisztrációs, informatikai, ügyintézési, egyesületi, pertársasági alapítás munkájuk nélkül nem csak mi, egyetlen iroda sem tudott volna mit kezdeni ezzel az egésszel. Első találkozásunkkor, a probléma felvetésekor azt mondtuk, ha és amennyiben ilyen nagyszámú érintett van, akkor egy más szintre kell emelni az ügyet. Így hozták létre az egyesületet, majd alakítottuk meg a perközösséget. Az SZB kiszolgáló munkája nélkül nem juthatott volna ilyen közel az eredményhez ez az ügy. Így előkészítve, egybetéve, integrálva az ügyhalmazt már az irodánk szakemberei sokkal gördülékenyebben végezhették a keresetünk várható sikerét megalapozó jogi háttérmunkát. Nagyon komoly, folyamatos és figyelemfelkeltő kommunikációs munka is történt. Sokat használt, hogy egy másik – bár közvetlen az eljárást nem befolyásoló – fórumon, az EU Parlament Petíciós Bizottságánál is szót kért az egyesület vezetősége. Összegezve, kedvező ítéletet várok, amelyben az előbb említett sok-sok munka költségei is megtérülnek a jogos elégtételben.

K.I.

You can skip to the end and leave a response. Pinging is currently not allowed.

16 hozzászólás: “EJEB ítélet előtt a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodánál”

  1. e.f. szerint:

    Kedves Tóth Béla!
    Az állítólagos dolgok nem biztosak, azzal szerintem nem érdemes foglalkozni. A valós, de általunk nem befolyásolható külső körülményhez kizárólag alkalmazkodhatunk.

    Egy bármilyen per esetén az a fontos, hogy a döntéshozók fejébe “átmenjen” az ami nekünk világos és érthető. Ezt a döntéshozók megértik, ha meg akarják ill. meg tudjuk velük értetni. Megköszönhetjük, hogy időt, munkát és magukat nem kímélve néhány bajtársunk az egyesületünket létrehozta és működteti. Mi beléptünk mert megbízunk bennük és az általuk választott jogi képviselőben. Mindig az adott külső körülményekhez igazodva kell működnünk.

    Amit tehetünk, hogy támogatjuk őket lehetőségeink szerint:

    1., Tömegesen részt kell venni a KNOÉ és a Szolgálat és Becsület Mozgalom konferencián 2014. május 10.-én, és minden hasonló rendezvényen.
    Bármely politikus aki elmegy oda azt fogja nézni, érdekli-e ezeket az embereket a sorsuk, mennyire elszántak? Másrészt mekkora szavazóbázis? Ha nem vagyunk ott tömegesen, akkor …
    2., Jó ötletek adása a vezetőség felé, hogyan lehet megmagyarázni/elmagyarázni/átadni, a velünk történtek, jogszerűtlenségét hiszen látható, hogy nem is értik, még most sem.
    Ez egyébként az itthoni bíróságon is ugyanúgy működik. Hiába van igazad, ha a bíró ezt nem érti meg, veszett fejsze nyele.
    Azon képviselők felé akik nem értenek meg minket, érdemes felkészülni a saját országukban levő törvénykezéssel párhuzamot vonni, összehasonlítani, legjobb ha náluk is van hasomló kedvezmény, mit szólna hozzá, ha megvonnák. Valószínű, meggondolná hogy mit mond, mert a saját országában is odafigyelnének rá.

  2. tóth béla szerint:

    Ősszel azon a bizonyos Eu biztosi poszton Navracsics Tibor váltja Andor Lászlót állítólag . . .ez jó lesz nekünk?

  3. Morfolgo szerint:

    Kedves Harangi Béla!
    Egy nullával többet számoltál.
    Csak 75 000 millió Ft, azaz 75 milliárd.
    Uszkve 35 hónap x 10000 x 20000 Ft= 7 milliárd forint,azaz minimum ennyit csak a 16%-al spóroltak meg rajtunk.
    Ha azt veszem alapul, hogy 2012 óta már közel 2000-ren távoztak közülünk az élők sorából, akkor a 75 milliárd már csak 60 milliárd.

  4. Harangi Béla szerint:

    Tisztelt Bajtársak! Van egy kérdésem. Tételezzük fel, megnyerjük a pert az igényelt összegekkel. Kerek számokat írok, így könnyebb számolni. Tízezer fő, fejenként 25 000 euró /csak a nem vagyoni kár/, az átszámolva /300Ft=1 euró árfolyamon/, az annyi mint 750 milliárd forint. És tízezernél többen vagyunk, és ott vannak még a vagyoni károk, az elmaradt bevételek stb, tehát ott vagyunk az 1000 milliárd Ft környékén. A kérdésem tehát: reálisan kifizethető ez az összeg?

  5. Gazsi István szerint:

    Köszönöm a tájékoztatást,és a Bárándy Úrék kitartó munkáját.

  6. jogfosztott szerint:

    Szerintem az EU petíciós eljárásnál az alábbiakban leírtak alapján érdemes lenne a nemek közötti diszkrimináció miatt is támadni a nyugdíjunk elvételéről rendelkező jogszabályt:

    Az Európai Bíróság hozott már ítéletet öregségi nyugdíj megállapítása során alkalmazott tiltott megkülönböztetés miatt. A bíróság C-423/04. számú ítéletében többek között az alábbi megállapítások találhatók:

    „(23) Ezenkívül, a Bíróság töretlen ítélkezési gyakorlata szerint az a jog, hogy senkit ne érjen neme alapján hátrányos megkülönböztetés, alapvető emberi jog, melynek betartását a Bíróság köteles biztosítani (lásd a 149/77. sz. Defrenne ügyben 1978. június 15-én hozott ítélet [EBHT 1978., 1365.o.] 26. és 27. pontját, valamint a C-13/94. sz., P. kontra S. ügyben 1996. április 30-án hozott ítélet [EBHT 1996.,I-2143.o.] 19. pontját.).
    (33) E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy a töretlen ítélkezési gyakorlat értelmében a közösségi jog nem sérti a tagállamoknak a saját társadalombiztosítási rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét, és közösségi szintű harmonizáció hiányában minden tagállam jogalkotójának feladata egyrészt a társadalombiztosítási rendszerbe való belépési jog vagy kötelezettség feltételeinek, másrészt pedig a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság feltételeinek a meghatározása. E hatáskörük gyakorlásakor azonban a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a közösségi jogot (a C-157/99. sz., Smits et Peerbooms ügyben 2001. július 12-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-5473. o.] 44–46. pontja, valamint a C-92/02. sz. Kristiansen-ügyben 2003. december 4-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-14597. o.] 31. pontja).
    (34) Egyébiránt a 79/7 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével ellentétes, hátrányos megkülönböztetések csak akkor tartoznak az ugyanezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá, ha szükségesek az említett irányelvben követett célok eléréséhez, lehetőséget nyújtva a tagállamoknak arra, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozólag eltérő nyugdíjkorhatárt tartsanak fenn (a C-9/91. sz. Equal Opportunities Commission ügyben 1992. július 7-én hozott ítélet [EBHT 1992., I-4297. o.] 13. pontja).
    (35) Jóllehet a 79/7 irányelv preambulumbekezdései nem határozzák meg az irányelvben írt kivételek indokát, az irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő kivételekből kikövetkeztethető, hogy a közösségi jogalkotó akarata arra irányult, hogy átmenetileg engedélyezze a tagállamoknak a nők részére a nyugdíjjal kapcsolatban biztosított előnyök fenntartását annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra nyugdíjrendszereik e tekintetben fokozatosan történő módosítását a társadalombiztosítási ellátórendszerek pénzügyi egyensúlyának megbontása nélkül, aminek fontosságát kénytelen volt figyelembe venni. Ezen előnyök között szerepel éppenséggel az a lehetőség, hogy a női munkavállalók a férfi munkavállalókhoz képest korábban legyenek nyugdíjra jogosultak, amint ezt ugyanezen irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi (a fent hivatkozott Equal Opportunities Commission ügyben hozott ítélet 15. pontja).
    (36) Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alól a 79/7 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában írt kivételt szigorúan kell értelmezni (lásd a 152/84. sz. Marshall-ügyben 1986. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1986., 723. o.] 36. pontját, a 262/84. sz. Beets-Proper-ügyben 1986. február 26-án hozott ítélet [EBHT 1986., 773. o.] 38. pontját, valamint a C-328/91. sz., Thomas és társai ügyben 1993. március 30-án hozott ítélet
    [EBHT 1993., I-1247. o.] 8. pontját).
    (37) Ezért ezt a rendelkezést akként kell értelmezni, hogy kizárólag a férfiak és a nők eltérő nyugdíjkorhatárának megállapítására vonatkozik.”
    C-423/04. számú bírósági ítélet elérhetősége:
    http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf?text=&docid=56252&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=30362

    A mi esetünkben nem arról van szó, hogy a kormány olyan törvényt alkotott, amelyben a jövőre vonatkozóan biztosítja, hogy a nők a férfiakhoz képest alacsonyabb életkorban nyugdíjba vonulhatnak. Hanem esetünkben az történt, hogy a kormány olyan törvényt alkotott, amely a már korkedvezményes öregségi nyugdíjban részesülők közül diszkriminatív módon megszüntette azok öregségi nyugellátását, akik nem a 2010-ben elfogadott törvény alapján (40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíj szabálya) kerültek korkedvezményes öregségi nyugdíjba. Ez az eljárás a luxemburgi bíróság gyakorlata szerint már lehet, hogy tiltott megkülönböztetésnek minősül.

  7. jogfosztott szerint:

    Magyarországon 2014. május 25-én EU parlamenti képviselő választás lesz, ahol eldől, hogy hazánkat mely párt jelöltjei képviselik az EU-ban. A pertársaságok által benyújtott petíciót az elmúlt évek során csak ………..magyarországi párt támogatta. Nyilvánvaló, hogyha a nyugdíjuktól megfosztottak azt akarják, hogy az EU előtt folyamatban lévő petíciónk a jövőben is támogatásra találjon, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy a petíciónkat támogató ……..jelöltjei (vagy közvetlen szövetségesei) közül minél többen bejussanak az EU parlamentbe. A petíciónk annál nagyobb támogatást kaphat minél nagyobb arányban képviselhetik Magyarországot a ………….. jelöltjei. Sok éves tapasztalat, hogy az EU választásokon alacsonyabb a részvétel, mint az Országgyűlési választásokon. Ezért a választásokon résztvevő állampolgárok szavazata jelentősen felértékelődik. A petíciónk életben tartása érdekében létfontosságú, hogy minden jogfosztott és családtagja, ismerőse, rokona részt vegyen a választáson és a ………………………… jelöltjére voksoljon.

  8. Herpergelné szerint:

    Köszönöm a sok-sok munkát amit idáig ügyünkben megtettek. Igaz én KNOÉ tag vagyok, de az együttes kitartó munkájuknak nagyon remélem meg lesz a gyümölcse. Türelemmel várom az eredményt, hisz 34 éven keresztül a nyugdíjjárulékot levonták tőlem és több ezer szolgálatostól, és a megszerzett jogot egy tollvonással elvenni aljasság!

  9. BMnyugdíjas szerint:

    annyival egészíteném ki jogfosztott hozzászólását, hogy ha az EJEB kedvező elbírálást hoz remélem az alkotmánybíróság tagjainak felelőssége is meg lesz állapítva személyi konzekvenciák végrehajtása mellett.

  10. Kun Ánges szerint:

    Nagyon köszönöm az egyesület vezetésének ezt a hatalmas, és bizony sokszor nagy áldozatokat követelő munkáját. A továbbiakhoz pedig sok erőt és kitartást kívánok nekik ! Örömmel olvastam a tájékoztatást 😀

  11. H. László szerint:

    Üdvözletem Mindenkinek!

    Végre valami kissé biztató hír. Érdeklődni szeretnék, hogy akik más szakszervezet tagjai pl. RKDSZ, azokra is vonatkoznak ezek a “jó hírek”?

    A választ előre is köszönöm!!!

  12. Pregun Róbert szerint:

    Gratulálok az eddig megtett munkához és nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást!

    Bízom a mozgalomban és a közös győzelemben!

  13. Tukszár Gábor szerint:

    Köszönöm eddigi munkátokat!!!
    Reméljük tényleg nyerünk.

  14. jogfosztott szerint:

    A kormány második válasza hasonlóan az első válaszához tele van olyan hazugságokkal, amelyek alkalmasak a bíróság félrevezetésére. Mint tudjuk a második válaszra a pertársaságok nem is reagálhatnak, így a válaszban előadott hazugságok cáfolatára már nem nyílik lehetőség.
    A kormány többek között az alábbi orbitális hazugságot adta elő:
    „……A Kormány megjegyzi, hogy azzal, hogy a kérelmező panaszával nem fordult az Alkotmánybírósághoz, a kérelmező nem csak a Kormányt fosztotta meg attól a lehetőségtől, hogy az Egyezmény állítólagos megsértését a szubszidiaritás elvével összhangba hozza, de saját magát is megfosztotta attól, hogy az Alkotmánybíróság döntését befolyásolja a saját érvelése által a saját jogi és ténybeli helyzetére alapozva…..”
    A fentiekben idézett rész azt a látszatot kelti az EJEB előtt, hogyha a szolgálati nyugdíjától megfosztott több tízezer személy egyenként az AB-hoz fordult volna, akkor az AB-nak lehetősége nyílik, hogy mind a 30 ezer indítványozó érveit egyenként megvizsgálja, mérlegelje és ezek után hozza meg a döntését.
    Ezzel az állítással szemben a valóság az, hogy az AB-hoz benyújtott kb 2500 indítványt a bíróság nem is vizsgálta meg. Így az ezekben előterjesztett érvekkel a bíróság egyáltalán nem foglalkozott. Lényegében teljesen feleslegesen erőlködtek az érintettek az érveléssel, hisz azokat a bíróság el sem olvasta.
    A korkedvezményes nyugdíjak megvonásáról az AB a döntését az elsőnek beérkező néhány tucat indítványban előterjesztett érvek vizsgálata alapján hozta meg. A később beérkező kb 2500 indítványt, pedig nemes egyszerűséggel elsüllyesztették az irattár mélyén.

    Az indítványokat előterjesztő szakszervezetek részére az AB főtitkára többek között az alábbiakat írta:
    „…..A fentiek alapján tájékoztatom, hogy alkotmányjogi panasz indítványának érdemi elbírálására – mivel az Ön által sérelmezett jogszabályi rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság az Ön által megjelölt jogszabályi rendelkezésre és Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással már döntött – nincs lehetőség…..”

    http://www.frsz.hu/directory/news/news_documents/alkotmanybirosag_elut_1310.pdf

  15. lui szerint:

    Köszönöm a tájékoztatást. Mindig jó olyan híreket olvasni ami lelket önt az emberbe. Április 6.-án egy esélyt elszalasztottunk, már tényleg csak az EJEB maradt. Bízom benne, hogy az SZB és Bárándy úrék munkája valóban meghozza a gyümölcsét. Ezúton is köszönöm az Ügyvédi Iroda – és azok munkáját akik koordinálták, működtették összefogásunkat vagy csak egyáltalán részt vettek abban. Most pedig türelmesen várakozom…

  16. Szabó Béla szerint:

    Gratulálok a munkátokhoz és nagyon köszönöm amit eddig értünk tettetek! Remélem valóban győzünk!

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.