Alapszabály

Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

A L A P S Z A B Á L Y A

 

A szolgálati nyugállományúak felelősségüktől vezérelve, az önkéntességen és a legszélesebb körű demokratizmuson alapuló érdekvédelmi egyesület létrehozását határozták el abból a célból, hogy az érdekképviseleti rendszer kiszélesítésével segítsék a szolgálati nyugdíjasok jogainak érvényre juttatását, a szociális és gazdasági érdekeiknek közösségi szolgálatát.

1.§

1.)  Az egyesület neve: Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom, rövidített neve:

Szolgálat és Becsület

2.)  A székhelye: 6400, Kiskunhalas, Köztársaság u. 13. szám

3.)  A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom jogi személy, érdekvédelmi egyesület

 

 

2.§

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom céljai:

  1. A fegyveres és rendvédelmi szervek állományából legkésőbb 2011. évben szolgálati nyugellátásra jogot szerzettek és a szolgálati járandóságban részesülők érdekvédelme és képviselete.

Ennek keretében:

  • a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom más érdekvédelmi egyesületekkel együttműködve képviseli a tagság kollektív és egyéni érdekeinek védelmét,
  • képviseli a fegyveres és rendvédelmi szervek állományából legkésőbb 2011. évben szolgálati nyugellátásra jogot szerzettek és a szolgálati járandóságban részesülők érdekeit más civil szervezetek vagy állami szervek előtt.
  1. §

A működési kiadásait a tagdíjakból, gazdasági tevékenységéből, tagjai vagy mások önkéntes adományaiból fedezi. Adomány csak akkor fogadható el, ha az nem sérti a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom önállóságát, nem befolyásolja függetlenségét.  Gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, céljai elérésének érdekében végezhet.

A tevékenysége körében: szakmai konferenciákat, kiállításokat, tanfolyamokat, tudományos tanácskozásokat szervez, szakmai kiadványokat állít elő, ad ki és terjeszt.

A tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.     

4.§

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tagja lehet minden természetes személyű fegyveres és rendvédelmi szervek állományából legkésőbb 2011. évben szolgálati nyugellátásra jogot szerzett és szolgálati járandóságban részesülő személy.

Az egyesület tagjait jelen alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

5.§

A tagsági viszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és a tagdíjfizetés rendjére és módjára –lakossági számláról történő utalás, készpénzben történő teljesítés- vonatkozó nyilatkozat megtételével azon a napon jön létre, amely napon a közgyűlés a tag felvételéről döntött.

A tagsági viszony megszűnése

  1. a tag kilépésével;
  2. a tag kizárásával;
  3. a tag halálával.

Kilépés:

A tagsági viszonya kilépéssel szűnik meg, ha a tag nyilatkozik írásban kilépési szándékáról. A kilépést a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnökségének kell bejelenteni.

Kizárás: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni.

A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el.

Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít.

A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag köteles összehívni a közgyűlést.

A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt.

A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell.

A tagsági viszony tartalma

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

A tag tagsági jogait személyesen vagy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselőjén keresztül gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tagjának joga, hogy:

  • az egyesület tevékenységében részt vegyen
  • a közgyűlésen részt vegyen, szavazati jogát gyakorolja, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólaljon, kérdéseket feltegyen, javaslatokat és észrevételeket tegyen.
  • válasszon;
  • az érdekvédelmi egyesület munkájában, rendezvényein, pályázatain részt vegyen;
  • az egyesületben bármely választott tisztséget betöltsön;
  • bármilyen – a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom működési körébe tartozó – ügyben előterjesztést, javaslatot tegyen a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom bármely szervéhez;
  • a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom bármely szervétől felvilágosítást kérjen;
  • a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sporttámogatását igényelje, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom ilyen tevékenységében cselekvően részt vegyen;
  • a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom bármely szervének törvénysértő, alapszabály ellenes határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadja;
  • igényelje azt, hogy ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők és a szervek eljárjanak;
  • kezdeményezze a tisztségviselők és a szervek tevékenységének ellenőrzését;
  • kezdeményezze a tisztségviselők visszahívását;
  • igénybe vegye a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom juttatásait és szolgáltatásait, így különösen a jogsegélyt (jogi tanácsadás, peres-és peren kívüli képviselet);
  • fegyelmi eljárás alatt álló tag mind az első, mind a másodfokú eljárás során védekezési és jogorvoslati joggal élhet.

A tagnak a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnökségének döntése szerinti mértékben és módon képviselet jár a szolgálati nyugdíja, szolgálati járandósága, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő büntető-, munkaügyi- és polgári peres ügyekben, valamint kártérítési és fegyelmi eljárások során. A jogi képviselettel összefüggő megbízási szerződéseket és a meghatalmazásokat a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom szervezőtitkára tartja nyilván.

A tag kötelezettsége, hogy:

  • részt vegyen a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom szerveinek tevékenységében;
  • választott tisztségét legjobb tudása szerint betöltse;
  • segítse elő a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom céljainak megvalósulását és ennek érdekében tagtársaival működjön együtt;
  • tagdíjfizetési kötelezettségének a házipénztárba való befizetéssel vagy átutalással tegyen eleget, tanúsítson hivatásához, mozgalmi tagságához méltó, etikus magatartást.
  • az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesítse.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

6.§

Az érdekvédelmi egyesület tisztségviselői

Vezető tisztségviselők:

  • elnök
  • szervező titkár
  • gazdasági elnökhelyettes

Tisztségviselők:

  • felügyelő bizottság elnöke
  • felügyelő bizottság tagjai
  • tagszervezet elnöke
  • tagszervezet titkára
  • tagszervezet szervezési felelőse

Az érdekvédelmi egyesület tisztségviselőinek feladata, hogy az érdekvédelmi egyesület céljainak megfelelően szervezzék, irányítsák és képviseljék az érdekvédelmi egyesület tevékenységét, gondoskodjanak a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Feladatuk ellátása során kapcsolatot tartanak a munkaadói szervek vezetésével, és az egyesülettel érintkezésbe kerülő országos szervekkel, valamint nemzetközi érdekvédelmi szervezetekkel.

Az érdekvédelmi egyesület tisztségviselője: az a tag, aki választás útján a tagság érdekében, annak bizalmával önként segíti a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom céljainak és feladatainak megvalósulását.

A tisztségviselőnek jelölésekor nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról és a tisztséggel járó összeférhetetlenségről, melyet a megbízatás időtartama alatt is vizsgálni kell.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú tag lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

 

A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával képviselni.

A tisztségviselő választással kapja megbízatását.

A tisztségviselő megbízatása öt évig, illetve a testület megbízatásának lejártáig tart, ha pedig a megbízatása meghatározott feladatra szólt, annak befejezéséig tart.

Tisztségre jelölni (szavazólistára felvenni) csak azt a tagot lehet, aki a jelölést írásban, illetve helyben (szóban) elvállalta és kijelenti, hogy a tisztség ellátásában összeférhetetlenség nem áll fenn. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az tekinthető megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok egyszerű többségét megkapta.

a tisztségviselő megbízatása megszűnik:

  1. a) a határidő elteltével,
  2. b) lemondással,
  3. c) visszahívással,
    1. ha megszűnik az érdekvédelmi egyesület, ahol a megbízatását kifejti
    2. e) a tisztségviselő halálával.
    3. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    4. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
    5. h) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

A lemondás: a tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről köteles gondoskodni.

A visszahívás:

A visszahívásról a megválasztó testület egyharmadának Elnökséghez benyújtott indokolt írásbeli indítványa alapján a Közgyűlés dönt, titkos szavazással 50% + 1 fő igen szavazattal.

Visszahívását lehet kezdeményezni bármely tisztségviselő ellen, ha:

  1. olyan szándékos bűncselekmény miatt indítottak büntetőeljárást melyre a törvény 5 évnél súlyosabb büntetés kiszabásával fenyeget,
  2. aki az alapszabályban foglalt kötelezettségeinek huzamosabb ideig – legalább 1 éven keresztül – önhibájából nem tesz eleget,
  3. akit a közügyektől eltiltottak,
  4. aki érdemtelen a tisztségviselésére.

Érdemtelen a tisztségviselésre, aki az érdekvédelmi egyesület céljával ellentétes tevékenységet folytat, és aki az alapszabály rendelkezéséit szándékosan és súlyosan megszegi.

A tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban hozzátartozójával anyagi elszámolási viszonyba nem kerülhet.

A szavazatok megszámlálásában nem vehet részt, aki a választásban maga is jelöltként szerepel.

7.§

Az érdekvédelmi egyesület a 2.§ meghatározott célok anyagi forrásainak biztosítása érdekében bevételeiből pénzügyi alapokat képezhet. Az alapok összegét és felhasználásának főbb elveit az éves költségvetésben kell meghatározni.

Az érdekvédelmi egyesület szervezete a következő:

  1. Az egyesület szervei:
    • Közgyűlés
    • Elnökség
    • Felügyelő Bizottság (FEB)
    • Tagszervezet
  1. A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom döntéshozó szerve a Közgyűlés.

A Közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

  1. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • az alapszabály módosítása;
    • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    • elnökség megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
    • az éves költségvetés elfogadása;
    • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;
    • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
    • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
    • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
    • a végelszámoló kijelölése.
    • döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal,
    • jóváhagyja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom éves központi költségvetési tervét, dönt az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról.
    • jóváhagyja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Gazdálkodási Szabályzatát és Számviteli Politikáját;
    • jóváhagyja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Fegyelmi Szabályzatát;
    • évente beszámoltatja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Elnökségét, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Felügyelő Bizottságát, dönt a beszámolók elfogadásáról;
    • kialakítja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Elnöksége köteles képviselni;
    • az elnökség döntéseit, határozatait felülvizsgálja, szükség szerint megváltoztatja, végrehajtásában felfüggeszti;
    • megválasztja a hazai és nemzetközi szövetségek közgyűlési küldötteit;
    • tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
    • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a fegyelmi szabályzat a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

  1. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlés az egyesület székhelyétől különböző helyszínen is megtartható. A közgyűlést az elnök hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni.

Az írásbeli meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét és időpontját, a közgyűlés napirendi pontjait, és azt is, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belüli időpontban megismételt közgyűlésre kerül sor, az eredetivel azonos napirenddel, mely megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. Tartalmaznia kell továbbá a felhívást, hogy amennyiben a tag személyesen nem tud részt venni a közgyűlésen, úgy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt képviselője útján is részt vehet.

 

A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésre – amennyiben nem az eredeti közgyűléssel azonos napon kerül megtartásra – új meghívót kell kiküldeni és a megismételt közgyűlés – azonos napirend mellett is – csak akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha mind az eredeti, mind a megismételt közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza ezen jogkövetkezményre való figyelmeztetést.

Ha a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti közgyűléssel azonos napon kerül megtartásra, a közgyűlést levezető elnök bejelenti – az eredeti közgyűlésre szóló meghívón is tájékoztatásként közölt – megismételt Közgyűlés kezdő időpontját.

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, az alapszabályban meghatározott 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van.

  1. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha
  • az Elnökség úgy dönt,
  • a tagok legalább 1/3-ának a cél és ok megjelölésével előterjesztett indítványára,
  • az elnökség határozatai ellen benyújtott jogorvoslat esetén vagy

Rendkívüli közgyűlés tartására kerül sor, ha az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul és a bíróság a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet. (Ectv. 11.§ (3) bekezdésének b) pontja)

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került
  1. A Közgyűlést az összehívásról szóló döntést követő 30 napon belül kell összehívni a napirendi pontok megjelölésével.

A közgyűlésen nyílt szavazással, egyszerű többséggel levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, két fő szavazatszámlálót és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt választanak.

 

A tagok a közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan közeli hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Nem minősül előnynek az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a következő esetekben:

  • Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok nyílt szavazással, háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata kell.
  • Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok nyílt szavazással hozott, háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • A beszámoló elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmadának nyílt szavazással hozott szavazata szükséges.
  • A közgyűlés választja meg egyszerű többségi szavazattal, titkos szavazással 5 éves időtartamra a tisztségviselőket.
  • A tisztségviselők egyszerű többségi szavazattal, titkos szavazással bármikor visszahívhatók és újraválaszthatók.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámlálók, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
  • a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
  • a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
  • a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;
  • a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
  • azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

 

A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag írja alá. Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és másolat kiadását kérheti saját költségére.

 

A határozatokat a Határozatok Tárában az elnök rögzíti, mely nyilvántartásból megállapíthatónak kell lenni a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges, személyének). A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

  1. Az Elnökség:

Az érdekvédelmi egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben dönt, üléseit szükség szerint – de legalább negyedévente – tartja.

  1. Az elnökségnek három tagja van
    • az elnök
    • a szervezőtitkár
    • a gazdasági elnökhelyettes

Az elnökségnek nem lehet tagja:

  1. a) aki nem lehet vezető tisztségviselő (6.§)
  2. b) a felügyelőbizottság elnökének, tagjának, könyvvizsgálónak közeli hozzátartozója.

Az elnökség tagjait a Közgyűlés öt évre választja.

Az elnökség feladatkörébe tartozik:

  1. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. f) a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. g) a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. i) a tagság nyilvántartása;
  10. j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  13. m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
  14. n) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
  15. o) előkészíti a Közgyűlést,

ö) rendszeres kapcsolatot tart más civil és állami szervekkel,

  1. p) célfeladat ellátására munkacsoportokat hoz létre és működtet

Az elnökség összehívásának és működésének részletes szabályait az Alapszabály keretén belül Ügyrendjében maga állapítja meg.

Az elnökség ülését igazolható módon az elnök hívja össze, az ülés előtt 10 nappal megküldendő, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval. Az elnökségi ülést a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnöke vezeti.

Határozatképes az elnökség, ha minden tag jelen van.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Elnöke

Az egyesület Elnöke ellátja és biztosítja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom képviseletét.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.

Ellátja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tisztségviselőinek érdekképviseletét. Felelős a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom kommunikációs munkájáért.

Utalványoz a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom bankszámlájáról oly módon, hogy rendelkezni a bankszámla felett önállóan, „cégszerű” aláírással jogosult.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom szövetségi és képviselettel összefüggő munkájáról beszámol az érdekvédelmi egyesület Közgyűlésének.

 

Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom szervezőtitkára

 

A szervezőtitkár ellátja és biztosítja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom képviseletét.

Koordinálja a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom országos és régiós érdekegyeztető tevékenységét.

Segíti az elnök munkáját, ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, távolléte esetén helyettesíti az elnököt az üléseken. Gondoskodik a közgyűlési és elnökségi ülések meghívóinak és határozatainak kiküldéséről, szervezi az érdekvédelmi egyesület rendezvényeit. Az elnök akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén utalványoz a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom bankszámlájáról oly módon, hogy rendelkezni a bankszámla felett önállóan, „cégszerű” aláírással jogosult.

 

Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Gazdasági Elnökhelyettes

 

Irányítja a pénzgazdálkodását, illetőleg ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettség-vállalással kapcsolatos szerződéseket. Kidolgozza a pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok tervezetét, véleményezi a pénzgazdálkodásra kiható előterjesztések tervezeteit.

Ellátja és irányítja az érdekvédelmi egyesület adminisztrációs teendőit, összegyűjti és előkészíti a közgyűléshez, illetve elnökséghez benyújtott indítványokat, panaszokat, előkészíti az érdekvédelmi egyesület és az elnökség munkatervét.

 

  1. Felügyelő Bizottság

 

A bizottság 1 fő elnökből és kettő fő tagból áll.   

Ellenőrzi az érdekvédelmi egyesület demokratikus, jogszabályok szerinti működését. Folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az érdekvédelmi egyesület szerveinek és tisztségviselőinek tevékenysége megfelel-e az Alapszabály és a jogszabályok rendelkezéseinek. Közreműködik abban, hogy az érdekvédelmi egyesület tagjainak magatartása feleljen meg az etikai követelményeknek.

Ellenőrzi a költségvetés teljesülését és az érdekvédelmi egyesület szabályzatának megfelelő gazdálkodást. Javaslatot tesz a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére, az esetleges hibák kijavítására.

Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Az érdekvédelmi egyesület Elnöksége jogosult a bizottságot az éves munkaterven felüli feladat elvégzésére felkérni.

Ellenőrzései során betekinthet bármely érintett szerv irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A vizsgálat lezárását követően határozatát megküldi az Elnökségének.

Vizsgálatairól és megállapításairól szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja az elnökségét, beszámol a Közgyűlésének.

Munkája során az adatvédelmi szabályokat köteles betartani.

A felügyelő bizottsági ülésre szóló meghívót igazolható módon kell kézbesíteni a bizottság tagjainak.

A Felügyelő Bizottság működési rendje:

  • ülésezés gyakoriságának ideje: negyedévente, illetve szükség szerint.
  • összehívás módja: A FEB üléseit az elnök hívja össze az ülés előtt 8 nappal megküldendő, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval.
  • határozatképesség: A FEB határozatképes, ha tagjaiból legalább kettő fő jelen van. A FEB határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A FEB üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, FEB tagjainak esetleges különvéleményét rögzíteni kell.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

 

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

 

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége:

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

  1. Tagszervezet

 

 A tagszervezet a tagok legalább 5 fő közös elhatározása alapján jön létre.

       A tagszervezet alapításon csak a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom tagjai vehetnek részt.

            Akkor tekinthető létrejöttnek és tevékenységet folytatónak a tagszervezet, amikor a tagszervezet befogadásáról a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom elnöksége döntött, s arról írásban értesítette a tagszervezet elnökségét.

      A tagszervezet nem önálló jogi személy, önálló pénzügyi gazdálkodást nem folytat.

            A tagszervezet belső működési rendjéről, szervezeti felépítéséről az Alapszabály figyelembevételével az Ügyrendjében önállóan rendelkezik.

            A tagszervezet elnököt, titkárt és szervezési felelőst választ.

            A tagszervezet képviseletében az elnök jár el. Helyettesítését a tagszervezet Ügyrendje határozza meg.

            A tagszervezet évente legalább egy taggyűlést tart az elnökség és a tagok bevonásával, melyen az elnök beszámol a tagszervezet helyzetéről, a végzett munkáról.

            A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok 1/3-a írásban kezdeményezte, vagy ha a tagszervezet elnökségének megbízatása megszűnik. Egyéb esetben a tagszervezet Ügyrendjében meghatározottak szerint.

 

8.§.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom gazdálkodása

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom gazdálkodásának pénzügyi alapjait a tagdíjak és egyéb bevételek képezik.  A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását az éves, központi költségvetése határozza meg. A gazdálkodás szabályait az egyesület Gazdálkodási Szabályzata és Számviteli Politikája tartalmazza.

 

 

Tagdíj alapja és mértéke

Az egyesület tagsága kötelezően tagdíjat fizet. A tagdíj összege: 2013. június 30 napig félévente 6.000,- Ft, azaz hatezer forint, 2013. július 01-től félévente 4.000,- Ft, azaz négyezer forint, 2014. július 01-től félévente 3.000,- Ft, azaz háromezer forint. A féléves tagdíjat január 15., illetve július 15. napjáig kell átutalni a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom számlájára, vagy befizetni házipénztárába. Újonnan belépő tagok a féléves tagdíjat a belépést követő 15 naptári napon belül kötelesek rendezni.

A tagdíj megállapítása a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Közgyűlésének a hatásköre.

  

A befolyt tagdíj felhasználása

A befolyó összes tagdíjat a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Elnöksége jogosult felhasználni a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom Közgyűlése által elfogadott éves, központi költségvetési tervnek, Gazdálkodási Szabályzatnak és Számviteli Politikájának megfelelően.

 

Az egyesület megszűnése

 

  • Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

  • A jogutód nélküli megszűnés okai:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a)az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. b)az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

– A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalomban a tagság bármely címen történő megszűnése a volt tagot nem jogosítja fel a tagdíj visszakövetelésére.

A Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom alapszabályában nem írt működésére a 2013. V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, valamint az egyesülési jogról, közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Záradék:

Jelen változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Hercegszántón, 2015. július 28. napján tartott közgyűlés fogadta el. Igazolom, hogy jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. A 2014. december 29. napján elfogadott változások vastag dőlt betűvel, a 2015. július 28. napján elfogadott változások piros betűvel jelölve.

 

Hercegszántó, 2015. július 28.

 

 

Előttünk, mint tanuk előtt:

tanú neve:

 

tanú neve:

lakcíme:

 

lakcíme:

aláírása:                                                                                aláírása: