A nyolcadik menet következik az AB előtt

Az Alkotmánybíróság 2013. szeptember 10-i teljes ülése

 – a Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3376/2012.)

 – a Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú, valamint a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenessé nyilvánítása és megsemmisítése érdekében benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/474/2013.)

 – a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2350/2012.)

 – a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott indítvány vizsgálata (III/1181/2012.)

You can leave a response, or trackback from your own site.

24 hozzászólás: “A nyolcadik menet következik az AB előtt”

  1. katona szerint:

    ÉN is szeretném tudni, a kormány válaszát.

  2. Remény szerint:

    Tisztelt Fórumozók!
    Szerintem ítélet lesz hétfőn! Nagyon várom, hogy akár így, akár úgy, de döntés szülessen már!
    Viszont előtte nagyon érdekelne, hogy mi volt a Magyar Kormány válasza szeptember 11.-én? Olvasni, látni szeretném már!

  3. Mariann szerint:

    Tisztelt Fórumozók!

    Köszönöm az előző kérdésemre adott válaszokat.
    Újabb kérdést /felvetést szeretnék megosztani.
    Ha az AB elutasítja panaszunkat (amire elég nagy esélyt látok) az ugyebár azt jelenti, hogy hazai Bírósághoz már nem fordulhat senki – hiszen bíró nem ítélhet az AB határozata ellen.
    Ez számomra a következőt jelenti:
    1. akik nem pereltek eddig azok már nem is perelhetnek – nincs hová fordulni (hazai bíróság az AB határozat miatt, az EJEB a 6 hónapos szabály miatt kilőve)
    2. akik jelenleg perelnek, azoknak a sikeres EJEB határozatot követően kifizetik a döntés időpontjáig keletkezett kárukat (itt a 16 %-ra gondolok) de a következő hónapban ugyanúgy levonják tőlük is ismét, és már ők sem tudnak hová fordulni.

    A megoldás a luxemburgi EB bíróság, de az ott folyamatban lévő petícióról kb.féléve nem hallani semmit – illetve máshol azt olvastam (nem tudom mennyire megalapozott), hogy a lefolytatott vitában a Petíciós Bizottság ügyünket nem találta EU normába ütközőnek, ami azt eredményezné, hogy a Bíróság a beadott indítványokat elutasítja.

    Na, ha ez így van akkor gond van, mert az egész megalázó,jogtalan, vérlázító “törvénycsomag” a nyakunkon marad a jogszabály/alaptörvény valamikori megváltoztatásáig. Viszont hiába kerestem a petíció jelenlegi állására vonatkozó utalás(oka)t, nem találtam.

    Tud valaki valamit erről? Vélemény?

    És még egy “jogászkodó” kérdés (minden vélemény, nézet érdekel) : Az EJEB 6 hónapos szabálya értelmezhető-e úgy,hogy az AB (remélem nem) negatív döntése merítette ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket? Számítódhat az AB határozattól a 6 hónap? Remélem érthető a kérdésem.
    Tisztelettel

  4. István szerint:

    Nekem az a kép jön ,be és találónak is tartom amit a facebook
    oldalán láttunk. AB-bíróság szépen fel sorakozva és mindegyik szájába egy zabla, nagy vezérünk, mögöttük állva húzza vissza őket. Hát ennyit a döntésről.

  5. csavart agy szerint:

    Tisztelt bajtársaim!

    A nyugdíjextra.hu honlapon azt olvastam Dr Horváth Ágoston közlésében, hogy ugyan tárgyalta az AB az ügyünket de határozatot nem hozott. Ügyünket tovább tárgyalják és döntés szeptember végére vagy október elejére várható….
    Horváth Úr feltehetően ezek szerint már tud valamit, valahonan. Mégis csak tűzközelben dolgozik. Legyen igaza.

  6. KJ szerint:

    Az AB 2013. szeptember 10-én négy napirendi pontot tárgyalt. Többek között tárgyalták a semmisségi törvényt és a mi ügyünket. Az AB honlap tanulsága szerint egyik napirendi pont tekintetében sem hoztak döntést. Ezzel szemben a kormány média az alábbi helyen részletesen beszámol arról, hogy az AB 10-én 11:3 arányban alkotmányosnak minősítette a semmisségi törvényt. Ezek alapján elképzelhető, hogy 10-én a mi ügyünkben is döntöttek. Ha döntöttek nyilvánvalóan a döntés eredményéről és pontos tartalmáról a fideszes alkotmánybírók tájékoztatták a kormányt is. Érdemes lesz összehasonlítani a kormány EJEB-nek küldött válaszát az AB határozattal. Amennyiben a két dokumentum nagy egyezőséget mutat az azt bizonyítja, hogy egyes alkotmánybírók folyamatban lévő ügyekben folyamatos egyeztetést folytatnak a kormánnyal ami teljesen jogszerűtlen és súlyosan sérti a bíróságok függetlenségének az elvét. Továbbá ez az eljárás bizonyítékul szolgál arra is, hogy az ügyünkben törvénysértő módon teljes mértékben elfogult bírák döntenek.
    Ha az urak a nyugdíjunk ellopását alkotmányosnak minősítik, akkor jó lenne egy ilyen abszurd döntés ellen az AB előtt közös tiltakozást szervezni.
    http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/ab-tamogatas-a-semmissegi-torvenynek-1183680

    http://mno.hu/ahirtvhirei/rendori-tulkapasok-ugyek-szazaiban-kellene-kimondani-a-semmisseget-1184187

  7. macsek szerint:

    Az ember lassan ugy èrzi magàt,mintha profi boxmérkőzésen lenne,ami lehet,hogy 12 menetig tart.Ez még csak a 8. menet volt, lehet mèg nègy.

  8. csavart agy szerint:

    Gyanúm szerint az AB ismételtem nem mert, vagy nem akart határozatot hozni.

    Ez várható volt….

  9. Mariann szerint:

    Tisztelt Fórumozók!

    Lehet, hogy felületesen tanulmányoztam a tv.-t, de meg tudná mondani valaki hogy a hivatkozott “2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata” című részből mik a “más rendelkezések” ?
    A (2) bek. a 16 %-os elvonásról szól, a (4)bek arról, hogy az elvonás növelhető a mindenkori SZJA mértékéig.
    A Tv.-hez kb. 2500 panaszt nyújtottak be, de azt nem tudom, konkrétan melyeket vizsgálja az AB.
    Ebből és az időzítésből nekem úgy tűnik, hogy ha az AB dönt is és az számunkra kedvező, akkor is “csak” az elvonásról, de marad a “járandóság” tehát nem nyugdíj.
    Tekintettel arra, hogy a nyugdíj jogosultság az Alaptörvénybe került szabályozásra és nem olvastam, hogy a következő immáron 5. módosítása erre kiterjedne, így lehet, hogy a kormány 09.11-ig esedékes a békés megegyezésre irányuló válasza Strasbourgba ezt tartalmazza.
    Tehát visszaadják a 16 %-ot, de ennyi.
    Természetesen tudom, hogy az SZB egyik alapkövetelése a kártérítésen túl, a szolgálati nyugdíj -öregségi nyugdíjjal megegyező- formájának visszaállítása, de ez már Alkotmánymódosítást (bocs Alaptörvény) kíván, ezt meg a Strasbourgi Bíróság nem kényszerítheti ki. (Az egy következő menet Luxemburgba)

    Tudja valaki, hogy mik azok a “más rendelkezések” amelyet 09.10-én vizsgál(hat)az AB?
    Tisztelettel

    • Morfolgo szerint:

      Fontos, hogy az EJEB semmilyen jogszabály módosítást nem kényszeríthet ki, kizárólag megállapítja az EU-s jogsértést (tulajdonjog elvonást)és kártérítést ítélhet meg.
      Nyilvánvaló, hogy ha az AB ez ügyben nem dönt, az egy dolog, de az Európai Bíróság az EJEB döntése értelmében már kikényszeríti a jogszabály változást (ha az AB ezt nem előzi meg). Ebből is látszik, hogy kétlépcsős az ügyünk.

    • Halmos Edit szerint:

      Érdemes az AB honlapjáról tájékozódni : mkab.hu.

      Tehát innen ez tudható :

      Ügyszám: IV/02350/2012
      Első irat érkezett: 2012.02.15
      Az ügy tárgya: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény több rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány
      Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
      Indítványozók típusa: egyéb magánszemély vagy szervezet
      Indítvány befogadás: Indítvány befogadva.
      Befogadás dátuma: 2012.06.05.
      Az indítvány lényege:
      Az indítványozók – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapján – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenytv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését indítványozták.
      Az indítványozók alkotmánybírósági határozatokon keresztül értelmezik a nyugdíjellátás lényegét, a szerzett jogok védelmét, valamint a diszkrimináció tilalmának megsértését a támadott jogszabályhelyekkel összefüggésben.
      Az indítványozók szerint a Kenytv. támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvét, a II. cikkben biztosított emberi méltósághoz való jogot, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben garantált tulajdonhoz való jogot, a XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiben rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XIX. cikket.

      Támadott jogi aktus:

      a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont „a (2) bekezdés szerint számított” szövegrésze, 4. § (2), (3),(4) bekezdés, 18. § (1) bekezdés „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze

      Az Alaptörvény érintett rendelkezései:

      B . cikk (1) bekezdés
      II . cikk
      XIII. cikk (1)-(2) bekezdés
      XV. cikk (1)-(2) bekezdés
      XIX. cikk

      És ez :

      Főtitkárság

      A főtitkárság látja el az Alkotmánybíróság Hivatalában az iratkezelési, indítványelemzői, informatikai, a nyilvánossággal kapcsolatos tájékoztatási és sajtóreferensi feladatokat, elősegíti a Hivatal érdemi szakmai munkáját, valamint felügyeli az Alkotmánybíróság könyvtárát. A főtitkárság látja el az Alkotmánybíróság teljes ülésének előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat is. A főtitkárság – együttműködve a tanácsvezető alkotmánybíró törzskarával – közreműködik az öttagú tanácsok üléseinek előkészítésében. A főtitkárságot az Alkotmánybíróság elnökének irányítása mellett a főtitkár vezeti.

      Főtitkár: dr. Bitskey Botond
      Telefon: (1) 4883 220
      Telefax: (1) 4883 229
      Postacím: 1535 Budapest, Postafiók 773.
      E-mail: tajekoztatas[kukac]mkab.hu

      • HK szerint:

        Kiegészítve még Prof. Dr. Szabó Máté indítványa alapján indult üggyel, amely a fenti ügyhöz lett egyesítve:

        Ügyszám: II/03465/2012
        Jelen ügy egyesítve lett a következő ügyhöz: 02350/2012
        Első irat érkezett: 2012.10.05
        Az ügy tárgya: A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességénének utólagos vizsgálata
        Eljárás típusa: Utólagos normakontroll eljárás
        Indítványozók típusa: alapvető jogok biztosa
        Az indítvány lényege:
        Az országgyűlési biztos álláspontja szerint a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Ketv.) megalkotása és hatálybaléptetése, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járadék kialakítása során a jogalkotó nem biztosította az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető bizalomvédelem kövelményének érvényesülését.
        A Ketv. egyes megjelölt rendelkezései emellett ellentétesek a jogállamiság elvével, a szociális biztonsághoz való joggal, illetve a személyes adatok védelméhez való joggal, mivel alapvető jogokat érintő szabályokat rendeleti szinten határoznak meg, önkényes büntetőjogi szankció alkalmazását írják elő, a társadalombiztosítási és szociális intézményrendszer az új szabályok szerint nem képes biztosítani a megélhetéshez szükséges ellátásra vonatkozó jogosultságot, illetve bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok felhasználását rendeli el úgy, hogy az szükségtelen a jogalkotói cél megvalósítása szempontjából.
        Indítványozó:
        Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa
        Támadott jogi aktus:
        a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (2)-(3) bekezdés, 5.§ (2) bekezdés első mondata valamint (4) bekezdése, 14. §, 17. § (2) bekezdés
        Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
        B. cikk (1) bekezdés
        XIX. cikk
        VI. cikk (2) bekezdés

        Az indítvány szövege:
        http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/44f5797f6ed8668ec1257ada00524810/$FILE/ATTGXC8N.pdf/2012_3465-0_ind.pdf

  10. Morfolgo szerint:

    Nem túl rég MI a haza, az Alkotmánybíróság pedig a demokrácia védelmezője volt. Most már ahogy mi nem tudjuk a hazát, úgy az Alkotmánybíróság sem tudja, időnként pedig nem is akarja védelmezni a demokráciát.

  11. Jocoba szerint:

    Senkinek ne legyenek illúziói, NEM fognak dönteni, a “király” nyakát rá merem tenni, a kinti döntés elött, mikor már tudják mit kell dönteni csak akkor kapja el őket az ihlet.

  12. hübele balázs szerint:

    már lassan bekerülhetnek a Guiness Rekordok Könyvébe!

  13. Gábor Sándor szerint:

    Szerintem most dönt az AB,csak az a kérdés,hogyan!

    • KJ szerint:

      Szerintem is dönt. Remélem, hogy legalább 7:6 arányban megállapítják, hogy a nyugdíj elvétel alaptörvény ellenes. Ha nem így tesznek, akkor ezt az AB-t fel kell oszlatni, mert olyan Alkotmánybíróságra nincs szükség, amely csak a FIDESZ nyilvánvalóan jogtipró törvényalkotását védi az állampolgárok alapvető jogaival szemben.

  14. Gazsi István szerint:

    A megegyezésre kel törekedni itthon,és Trasbourgban is.Ugyanakkor az AB is dönthetne már a korhatár elötti nyugdijakról,és nem Trasbourgra várna.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.