A hetedik

2013.07.11. Az Alkotmánybíróság 2013. július 15-i teljes ülése

– az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (II/981/2013.)

– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata (IV/2229/2012.)

– az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/376/2013.)

– az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1177/2012.)

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1), (2) bekezdéseinek, a 6. § c)-d) pontjainak, a 267. § (1) bekezdés j) pontjának, a 332. § (1) bekezdés d) pontjának, a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjának, a 339. § (1) bekezdésének, a 416. § (1) bekezdés c) pontjának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/1179/2012.)

– a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2350/2012.)

You can leave a response, or trackback from your own site.

19 hozzászólás: “A hetedik”

  1. Morfolgo szerint:

    Kicsit szkeptikus vagyok, mert a kérdések jogosak, de egy dolog mintha elkerülte a figyelmét a kérdésfeltevőnek:
    A diszkrimináció!
    Ugyanazon jogszabály alapján szerzett nyugdíjjogosultságot az 1955 előtt , mint az 1955 után született EU állampolgár, emiatt a törvény által meghúzott korhatár az EU alapokmány által tiltott életkor szerinti diszkriminációnak minősül. Ez hol van a kérdések között?

  2. Varanka Zoltán szerint:

    Az EU-bíróság kérdéseket küldött el a magyar pártokhoz. A KNOÉ erről egy cikket állított össze:

    http://www.knoe.hu/peres_hirek.php

    Jó lenne tudni, hogy mi a határidő a válaszokra, illetve a pártok adtak-e ezekre választ.

    • Don Quijote szerint:

      Zoltán!

      Én úgy tudom 2013.szeptember 15. a határidő a válaszra, utána még a mi jogi képviselőink is reagálhatnak – reagálni fognak – a kormány válaszaira, úgyhogy feltehetően ebben az évben már érdemi döntés nem várható.

      A részletes tájékoztatót itt érdemes elolvasni;

      https://szoli.eu/strasbourgi-ugyeinkrol/

      • Halmos Edit szerint:

        A hivatkozott cikkből idézet :

        ” 4. A Bíróság a Magyar Kormány részére, észrevételeinek benyújtására, 2013. szeptember 11. napi határidőt szabta meg (16 hét). A Kormány észrevételeinek kézhezvételét követően a Bíróság Hivatala azok egy példányát megküldi a pilot-eljárásban érintett felperesek jogi képviselőjének, hogy 6 héten belül tegye meg az ügyvéd a válasz-észrevételezését, s egyben a Bíróság Hivatala felkérte a jogi képviselőt, hogy ugyanebben a határidőben nyújtsa be az Egyezmény 41. cikke szerinti, a jogos elégtételre vonatkozó igényét.

        11. Összefoglalóan elmondható, hogy az EJEB az elvárható ügyintézési időben léptette új és érdemi szakaszba a szolgálati nyugdíjak eltörlése – és járandósággá alakítása – valamint összegének csökkentése miatt indított perkérelmeinket. A vonatkozó panaszok beadását követően, másfél év elteltével nagyon biztatónak látszik az EJEB pártatlan és szakszerű munkavégzése számunkra, azonban számíthatunk nehézségekre is. Ez év végén optimális esetben nem végleges, de érdemi fejlemény várható ügyünkben, ítéletre legjobb esetben is még szűk egy évet biztosan várnunk kell Strasbourgban.”

        Azért remélem, néha ugyanazt a filmet nézzük :-P.

  3. hübele balázs szerint:

    KJ szerint:
    2013-07-15 – 05:39

    a hozzászóláshoz csatlakoznék:

    – nem vagyok jogász, de megítélésem szerint a kimásolt mondatot másként lehetne értelmezni

    “Egy esetleges kedvező EJEB döntés ugyanis csak azt tudja kikényszeríteni, hogy az elszenvedett kárunkat megtérítsék részünkre.”

    Szerintem csak kártérítés akkor jár, amennyiben a nyugdíjak elvétele alkotmányellenes volt. Valami jogi alapnak lenni kell, a szép szemünkért nem adnak kártérítést. A jogi alap szerintem a nyugdíjak visszamenőlege elvétele. Amennyiben azt visszaadják és nem szolgálati járandóság lesz a neve (eredeti állapot visszaállítása), csak abban az esetben lehet kártérítést megítélni.

    Vagy nem jól értelmezem?

  4. KJ szerint:

    Az Alkotmánybíróság korábban több határozatában megállapította, hogy a nyugdíj tulajdonjogi védelem alatt áll. Továbbá a határozataiban azt is rögzítette, hogy a nyugdíj nem alakítható át alacsonyabb alkotmányos védelem alatt álló jutatássá (segéllyé) és a nominális összege sem csökkenthető. Az alkotmány és az alaptörvény tulajdonjog védelméről rendelkező része teljes mértékben megegyezik. Ha tehát az alkotmánybírák azonosulnak az alkotmánybíróság fő küldetésével – a magyar állampolgárok alapvető jogai védelmével – akkor a nyugdíjunk elvételét nem minősíthetik másként, mint alkotmányellenesnek. Amennyiben az alapvető tulajdonjogunk lábbal tiprását a tagok többsége alkotmányossá minősítené, az azt jelentené, hogy a bírák többsége az állampolgárok alapvető jogai helyett a fidesz alaptörvényét védi. Azt az alaptörvényt védi, amelyről a kormány a Velencei Bizottságtól és az EU parlamenttől is hivatalos iratot kapott, hogy bizony a „nagymű” nem felel meg az alapvető demokratikus jogállami normáknak sem. Egy esetlegesen ilyen elfogadhatatlan döntés megszületését követően – amely az alkotmánybíróságot az alapvető jogok védelme helyett pártérdekek kiszolgálójává süllyeszti – demokráciában az a minimum, hogy a polgárok tiltakoznak ellene. Nem értek egyet azok véleményével, akik szerint nincs jelentősége az AB döntésének, nem kell velük foglalkozni, majd a nemzetközi bíróságok és szervezetek orvosolják a sérelmünket. Számunkra igenis fontos lenne, hogy az AB a mindenki számára nyilvánvaló jogtiprást minősítse alkotmányellenessé. Egy esetleges kedvező EJEB döntés ugyanis csak azt tudja kikényszeríteni, hogy az elszenvedett kárunkat megtérítsék részünkre. Ezzel szemben egy pozitív AB döntés nem csak a kárunk megtérítésére kötelezné a kormányt, de a jövőre vonatkozóan is biztosítaná a nyugdíjunk védelmét. Az AB döntésének a jelentőségét az is növeli, hogy a korkedvezményes nyugdíjak elvételének alkotmányos megítélése nemcsak a korhatár alatti járandóságban (szolgálati járandóságban) részesülők jövőjét határozza meg, de a jelenleg nyugellátásban részesülők sorsát is befolyásolhatja. Ha ugyanis az AB kimondaná, hogy a nyugdíj elvétel alkotmányos az azzal is járna, hogy a jövőben a jelenleg még nyugdíjban részesülők bármely csoportjának is elvehető, csökkenthető a nyugdíja. Egy kedvező AB döntés kedvező hatással lenne az EJEB döntésére is. A nyugdíj elvételt alkotmányossá minősítő esetleges AB határozat elfogadása esetén, aki nem tiltakozik a döntés ellen az azt kommunikálja a nemzetközi szervezetek felé, hogy az AB döntéssel és a magyar alkotmányos viszonyokkal minden rendben van.
    Ha az AB a nevét adja a nyugdíjunk lenyúlásához és határozatot fogad el a mindenki számára egyértelműen jogtipró törvény alkotmányosságáról, akkor a szabadságról szeptemberben visszaérkező alkotmánybírák fogadására demonstrációt kell szervezni.

    • E. Ferenc szerint:

      Kedves “KJ” !

      Egyetértek veled,és az alábbi kiemelést -tőled – idézve jó lenne, ha minden jelenlegi nyugdíjas, na jó, megelégednék egy szerény többséggel is, felfogná.

      Erre valószínűleg nem lesz esély, mert több tv-műsorban sokszor kellene leadni, magyarázgatni, hogy befogadára kerüljön az, ami eddig elképzelhetetlen volt.

      “a jelenleg nyugellátásban részesülők sorsát is befolyásolhatja. Ha ugyanis az AB kimondaná, hogy a nyugdíj elvétel alkotmányos az azzal is járna, hogy a jövőben a jelenleg még nyugdíjban részesülők bármely csoportjának is elvehető, csökkenthető a nyugdíja.”

      A demonstráció is lényeges. ( amit nem tartok azonosnak a demonstráció jellegű tevékenységgel)Tehát szervezetten, keményen.

  5. E. Ferenc szerint:

    Nagy kupac burgonya mellé telepszik a tsz-brigád. Vezetőjük elmagyarázza és meg is mutatja, hogy milyen gumók kerüljenek a vető-, az ét- és a takarmányburgonya csoportjába. Utána elmegy ügyintézni. Néhány óra múlva visszatér, a válogatás szinte semmit nem haladt előre.

    A brigádvezető megkérdi:
    – Mi az? Talán olyan nehezükre esik a hajlongás?
    – Á, dehogy! A döntés a nehéz.

  6. csefgab szerint:

    A Tisztelt Alkotmánybíróságnak az lehet a legnagyobb problémája, hogy nem tudja alkotmány ellenesnek minősíteni a bennünket ért igazságtalanságot, mert Magyarországnak nincs is alkotmánya! A “dicső” hatalom új nevet – Alaptörvény – talált ki, csakhogy mondhassák, ezt is mi, mármint ők csinálták. Arról pedig hogy az alkotmánybíráink többsége hova bókól, azt tudjuk, persze hogy nem ítélkezni ellenük. Azért valahol egy tartózkodó, a megszégyenüléstől való óvatoskodást érzek, nehogy Európa előtt égjenek.

  7. hmr szerint:

    Türelem…Türelem…Türelem !!!
    Ez a malomkerék nekünk őröl, csak lassan.
    “Az is lehet, hogy már matekolnak,mit is nyertünk,mennyit bukunk alapon”
    Szval. Mint fent! Türelem…!!!

  8. István szerint:

    De könyörgöm mit vártok, mindegy számunkra, hogy mit döntenek!
    Lengyeleknél tavasszal elsőre eltörölték, mi itt tartunk!

  9. macsek szerint:

    Akárhogy is dönt az T. Alkotmány Bíróság az egyik újjába úgy is bele kell harapnia, és ez valakinek fájni fog. Ha a javunkra dönt akkor a jelenlegi kormány ellen dönt, ha pedig ellenünk, akkor a jogi diplomájukat szégyenítik meg. Ők is nagyon jól tudják, hogy egy törvénynek csak akkor lehet visszaható hatálya, ha az az érintettre pozitív hatással van. Kíváncsi vagyok, hogy amit nem tudtak hatszor eldönteni, azt vajon hetedjére eldöntik-e? Jó munkához idő kell.

  10. Morfolgo szerint:

    Érdekes a helyzet.
    Ha az AB nem dönt, vagy ellenünk dönt, és az EJB mégis nekünk ad igazat, akkor abszolút igaza lesz azoknak, hogy Magyarországon nincs alkotmányos jogvédelem, vagyis az AB nem tölti be funkcióját, mert 7 tárgyalás sem volt elegendő egy egyszerű jogi helyzet eldöntésére (erre nincs is példa az AB-k történetében).
    Ha viszont nekünk adna igazat, akkor viszont a kormánypárt zúdulna rá az AB-ra és hozna gyorsan olyan alaptörvény módosítást, ami lehetővé teszi az AB ilyen irányú illetékességének kizárását.(Ahogy már eddig is volt erre példa)

  11. geeijoe szerint:

    Ha megfigyeljük egyre hátrébb került a kérdéskörünk, a végén meg nem lesz a nagyon elfoglalt bíráknak idejük tárgyalni az ügyet! Bár nem tudom mit lehet vacakolni a napnál is világosabb törvénysértés felett!!!

  12. káplár szerint:

    a hetedik TE /mármint a fidSS+ab/ magad légy !!!!!!!!!!

  13. BB szerint:

    No akkor most mit fognak vizsgálni hetedszer ? Amit már hatszor vizsgáltak? Vagy ez egy olyan dolog, hogy a Jó isten is hét nap alatt teremtett a …et. Ezek szerint most jön az isteni színjáték, megszállja Őket a teremtés mámora az újabb Strasburgi ügy miatt, mert már nem először mondták ki, hogy a különadóval a tulajdonhoz fűződő jogot sértették meg? És lehet, hogy végre felébredtek, hogy a nyugdíjunk a tulajdonunk volt?? A remény ha meg utoljára.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.