2013.09.24. Közlemény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésének vizsgálatáról

Az Alkotmánybíróság a tegnap meghozott határozatával elbírálta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) elleni indítványokat. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyebekben elutasította.

 Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő magánszemélyek a tulajdonhoz való jognak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a szociális biztonsághoz való jognak a sérelmére hivatkozva kifogásolták, hogy a jogalkotó az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően már megszerzett nyugdíjjogosultságokat megszüntette, helyette – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóság folyósításáról rendelkezett. Volt országgyűlési képviselők, illetve korábban szolgálati nyugdíjban részesülők külön is sérelmesnek találták, hogy az őket a Knymt. alapján megillető korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság összege a személyi jövedelemadó mértékével kevesebb, mint korábbi nyugdíjuk összege volt. Az alapvető jogok biztosa szintén indítványt nyújtott be, alaptörvény-ellenesnek tartva a törvény több rendelkezését, köztük a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó előírásokat.

 Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmánynak – az Alaptörvény „Záró és vegyes rendelkezések” 19. (5) bekezdése folytán 2012 végéig továbbélő – 70/E. § (3) bekezdése felhatalmazást adott arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Emiatt a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme nem volt megállapítható. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy a szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel az érintett személyek eltérő törvényi kezelésének alkotmányos indoka van: (1) az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, illetve az azt még el nem ért személyek eltérő kezelésének alapja maga az Alaptörvény, (2) a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülők nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben, miként (3) a volt országgyűlési képviselők sem a polgármesterekkel és az európai parlamenti képviselőkkel (akiknek az ellátása – szemben az országgyűlési képviselőkkel – nem csökkent a személyi jövedelemadó mértékével), és (4) a korábban szolgálati nyugdíjat kapó személyek között a születési idő alapján tett megkülönböztetésnek ésszerű indoka az előző rendszer (szolgálat felső határa) figyelembevétele, továbbá az, hogy a jogalkotó a változásokkal legsúlyosabban érintett korcsoportnál jelentkező hátrányokat kívánta mérsékelni.

 Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati járandóság folyósítását a Knymt. hatálybalépését megelőzően elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell. A testület megállapította: a jogállamiság elvébe ütközik, hogy a szolgálati járandóság jogosultja a bűncselekmény elkövetése idején nem lehetett teljes körűen tisztában tette jogkövetkezményeivel. A jogalkotó a szüneteltetés jogalapját – annak idődimenzióját – tehát önkényesen határozta meg, mivel csak a szolgálati járandóság mint ellátási forma bevezetését követően (azaz 2011. december 31. után) elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt szüneteltetheti a juttatást.

 A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírák párhuzamos indokolást, dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek. Tovább az AB határozatára!

You can leave a response, or trackback from your own site.

7 hozzászólás: “2013.09.24. Közlemény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésének vizsgálatáról”

  1. Morfolgo szerint:

    Tisztelt Bajtársak!

    Idézet a Különvéleményből:
    “…2011 ben nemcsak a költségvetéssel szoros jogi kapcsolatban lévő Nyugdíjbiztosítási Alapból kellett kifizetni összese 370,3 milliárd forintot tettek ki közvetve közvetlenül, addig az ilyen ellátási jogcímen eszközölt, kizárólag a Szociális Alapból finanszírozott kiadás 2012 ben 279,9 milliárd forint volt.”

    Ez 90 milliárd forint/év!
    Ha 170 000 Ft-os szolgálati nyugdíjátlag szerint 16%-ot levontak, plusz nuku nyugdíjas bérlet, meg egyebek, akkor az havi 30 000 forint elvonást jelentett.
    90 milliárd / 30000/12 (hó) = 250 ezer ember, ami a kereső lakosság 6%-a, a teljes magyar népeség 4%-a.
    Ha a szám igaz, akkor szó sincs “kicsi” rétegről, amit az AB határozat is emleget. Ez öngól!
    De ha számolgatunk, a 42-56 év közötti volt szolgálati nyugdíjasok, ma szolgálati járandóságosok, 14 év tartományban mentek nyugdíjba. Ha a létszámot elosztom a 14 évvel, akkor az évi 17 ezer nyugdíjba vonulót jelent.Ez óriási szám!
    A rendőrség éves létszáma az elmúlt 14 évben úgy 80000, a hadseregé úgy 40000, éves avatási létszám mindkét területen 1000-2000, így a valós csökkenés kb 15000 fő/év. Ha ez így lett volna, 12 év alatt megszűnt volna a hadsereg és a rendőrség is. A bányászok létszáma nem érte el a katonákét sem.
    Sehogy sem stimmel a számadat, amivel az egyes AB bírók nyomást gyakoroltak a többiekre.

    A 90 milliárdos éves spórolás egyben ugyanennyi kár is az érintett embereknek!

    Ezt hivatalosan is megerősített az AB!

  2. E. Ferenc szerint:

    AB elnöke:
    “A gazdasági válság és a nehézségek ellenére sem szabad a jogállami mércéken enyhíteni, az alapjogvédelmet továbbra is az eddigi szinten kell teljesíteni – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán a német szövetségi alkotmánybíróság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón Gödöllőn.”

    NEM SZABAD A JOGÁLLAMI MÉRCÉKEN ENYHÍTENI, AZ ALAPJOGVÉDELMET továbbra is az eddigi SZINTEN KELL TARTANI.

    forrás: http://hvg.hu/itthon/20130925_Abelnok_nem_szabad_a_jogallami_merceken

    Az Alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy Magyarországon jogszerűen lehetséges a nyugdíjak megvonása és mértékük csökkentése. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a parlamenti többségnek joga van megsérteni a korábban lefektetett alkotmányos alapelveket, ha kedvük úgy tartja és ehhez kellő számú országgyűlési képviselővel rendelkeznek!
    Szerkesztőségünk véleménye szerint: innentől kezdve azonban mások sem érezhetik magukat biztonságban, hiszen – az AB határozatba foglalt indokolás logikája szerint – bármikor, bárkitől, bármely törvényesen szerzett jog megvonható, ha azt az ország gazdasági helyzetére hivatkozással beleírják a „gránit szilárdságú alaptörvénybe”!
    Futball hasonlattal élve: olyan ez a döntés, mintha a focimeccs lefújása után a bíró közölné a győztes csapattal, hogy hiába rúgtak három gólt (miközben nem kaptak egyet sem), mégis a másik csapat győzött. A szabályalkotó bizottság ugyanis a mérkőzés után úgy döntött, hogy a kapufa is gólnak számít! A másik csapat pedig négy kapufát is rúgott….
    forrás: http://www.frsz.hu/directory/news/news_2013-9-24_6514.php

  3. János szerint:

    Nem vagyok jogász, csak paraszti ésszel gondolkodva a AB döntés számomra érthetetlen „
    korhatár előtti öregségi nyugdíjak „ mert az én papíromon saját jogú öregségi nyugdíj szerepel.

  4. BB szerint:

    Reméljük a 7 elutasító nem forgolódik az ágyában éjszaka ezután, mert még rámegy az egészségük, azt meg ugye senki nem kívánja.A két nyugdíj mellett közalkamazottként dolgozó AB Bírónak sok sikert kívánunk,reméljük még sokáig felvehetik a nyugdíjukat a fizetésük mellé, nehogy éhen halljanak. A többi közalkalmazott meg választás elé lett állítva. Ez a demokrácia, és a törvénykezés, van akire nem vonatkoznak a törvények!?

  5. E. Ferenc szerint:

    Jó iskola az élet, csak nagyon drága a lecke. Ez jutott most eszembe. Azért az több mint elgondolkodtató, hogy hoztak egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvényt ellenünk. És annak érdekében, hogy “alkotmányosnak” tűnjön, előtte 2/3-al módosíthatták az alkotmányt (alaptörvényt)a legmagasabb szintű állami normát. Közben a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelmére hivatott alkotmánybírósági testületet összetételét a saját igényük szerint módosították. Hát ez elég durvának tűnik, különösen annak fényében, hogy néhány ember találta ki.? Ez már tagadhatatlanul totális diktatúra, ami mindenképpen korlátozást kíván. Bár azt nem értem, hogy miért volt nekik fontos a visszamenőleges hatály. Nyilván a törvény megalkotásakor az volt a képlet, mint mindig: megnyert szavazók-elvesztett szavazók. Ha ez pozitív, jó az intézkedés/tv. Ám most az alkotmánybíróság döntésével viszonylag “elegánsan” részben kihátrálhattak volna. Summa summárum az alkotmánybíróság és az alkotmány módosítgatása nem való semmiféle 2/3-ad kezébe.

  6. Pedrovics szerint:

    Egy érdekes ??? adat:

    Az alkotmány ellenességet elutasító 7 bíró közül 6 a fidesz uralkodása idején lett alkotmánybíró.
    A különvéleményt megfogalmazó 5 közül mindannyian ezt megelőzően.

    Ennyit a szakmai-politikai döntés megítéléséhez!

  7. boMisch szerint:

    Az Alkotmánybíróság nem az Alkotmány, hanem az Alaptörvény alapján utasította el a beadványokat. Ennyire telt tőle. Strassbourg.

Hozzászólás

You must be logged in to post a comment.